A pedagógusok túlnyomó többsége nem szeretné április 19-én újrakezdeni a jelenléti oktatást – derült ki a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont tízezer pedagógus megkérdezésével készített kutatásából. A kérdés más országokban is vitákat gerjeszt. Az Európai Unió számos országában nyitva vannak az iskolák, bár sok helyen regionális korlátozásokkal, hibrid oktatással, vagy csak az osztályok egy részének jelenléti oktatásával.
A pedagógusok 87 százaléka nem szeretné április 19-én újrakezdeni a jelenléti oktatást. Hét százalékuk támogatja a tantermi oktatás visszaállítását a kijelölt időpontban. A legerősebb motiváció, hogy szükség van a jelenléti oktatásra. Ahol jobbak a diákok kompetenciái, és jobban működik a digitális oktatás, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a peagógusok szeretnék ezen a módon tovább tanítani. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös online kérdőíves felmérést indított az elmúlt napokban, hogy pontos képet kapjon arról: miként vélekednek az oktatásban dolgozók az április 19-ére meghirdetett iskolanyitásáról. 9529 érvényes válasz érkezett április 5 és április 11 között. A kutatás életkorra, intézménytípusra és régiókra reprezentatív.
A kérdőívet már azelőtt, de azután is ki lehetett tölteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: végül a középiskolákat nem, csak az általános iskolákat nyitnák meg április 19-én, ami befolyásolhatta a kutatás eredményét is. Az minden esetre kiderül, hogy a fokozatos iskolanyitást, vagyis, hogy április 19-én csak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai nyissanak, a középiskolák pedig később, 7 százaléknál többen, 27 százalékban támogatták a válaszadó pedagógusok. Ez az alternatíva hasonló a most tervezett nyitáshoz, de annál szigorúbb, mert a felső tagozatosok számára is otthoni oktatást írna elő, és csak az alsó négy osztályt engedné vissza az intézmények falai közé.
A felmérés eredményét kedden sajtótájékoztatón ismertette a szakszervezet vezetése, Szabó Zsuzsa elnök és Totyik Tamás alelnök, valamint a 21 Kutatóközpont elemzői, Galgóczi Eszter és Fényes Csongor.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint elhamarkodott és veszélyes az április 19-i iskolanyitás. Jónak tartják, hogy a középiskolák esetében május 10-re tolták ki a nyitást, azért is, mert az érettségizők könnyen veszélybe kerülhettek volna a vizsgákat megelőző hetekben. – A szülők, diákok, szakszervezetek és egészségügyi szakértők is jelzik, hogy veszélyes a korai nyitás. A gyerekekről nem tudjuk, hányan fertőződtek, mert soha nem tesztelték őket. Sokan vannak zárt térben egyszerre, védőfelszerelés nélkül, és hazaviszik a fertőzést a szülőknek – mondta Szabó Zsuzsa.
Annak ellenére, hogy majdnem minden ötödik pedagógus mondta azt, megtagadná a jelenléti munkavégzést április 19-én, 54 százalék mégis azt válaszolta, hogy visszamenne tanítani, ha a tantermi oktatás ennek ellenére újraindul április 19-én, részben hivatástudatból, részben állásféltés miatt. 21 százalék viszont közölné a munkáltatójával, hogy csak távolléti oktatást hajlandó folytatni.
Tizenkét százalék táppénzre menne, és összesen a pedagógusok 18 százaléka a jelenléti oktatás valamilyen volumenű és idejű megtagadását jelezte előre (a táppénzen kívül szabadság vagy a munkavégzés megtagadása formájában) abban az esetben, ha vissza kéne térnie április 19-én a jelenléti oktatásra.
Arról, hogy mi lenne a megoldás, megoszlanak a vélemények. Leginkább abban értenek egyet a pedagógusok, hogy a fertőzésszámokat kell alapul venni a nyitásnál, 49 százalék választotta azt a lehetőséget, hogy ha az országban 100 000 lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma. míg 46 százalék szerint idén a középiskoláknak már egyáltalán nem kellene kinyitnia. A területi fertőzöttségeket (járási adatokat) figyelembe vevő nyitás esetén 33 százalék mondta azt, hogy támogatná.
27 százalék ugyanakkor igennel válaszolt arra a forgatókönyvre, hogy fokozatosan nyissanak ki az intézmények, április 19-én óvodák, alsó tagozat, május második hetében felső tagozat, gimnázium, szakképzés.
A pedagógusok 74 százaléka inkább vagy egyáltalán nem érezné biztonságban magát, a diákjaiat viszont ennél is többen, több mint 80 százalékban érzeznék veszélyben az áprilisi 19-i nyitás esetben. Akik mind a két oltást megkapták, kevésbé érzik magukat veszélyben. Akik még nem kaptak értesítést, bár regisztráltak oltásra, kifejezetten veszélyben érzik magukat, 71 százalékuk egyáltalán nem érezné magát biztonságban.
– Biztonságról csak akkor beszélhetünk, ha a gyerekek számára is biztonságos az oktatás – húzta alá a szakszervezet alelnöke. Totyik Tamás emlékeztetett: hasonló eredmény született a szülői vélemények felmérése során. Az alelnök a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért közösség 2021. április 6. és 9. között készült online felmérésére utalt, amelyet 85 181 fő választolt meg, és amely szerint a szülők 76,3 százaléka inkább nem tartja biztonságosnak az intézmények újranyitását. A válaszadók 29,4 százaléka bizonytalan volt abban, hogy visszaengedi-e a gyermekét az iskolába április 19-én. Mindössze 34,7 százalékuk jelentette ki, hogy biztosan visszaengedi, 33,5 százalék azonban nem akar így tenni.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt pénteki rádióinterjújában jelentette be, hogy a középiskolák nyitását elhalasztják május 10-re, ugyanakkor az általános iskolák a jelenlegi tervek szerint kinyitnak április 19-én. A pedagógus szakszervezetek és a témában megszólaló szakértők kifejezetten ellenzik, és a szülői érdekvédelmi szervezet, a Szülői Hang sem támogatja az iskolák április 19-i nyitását.
A lépést a kormány ugyanakkor azzal indokolta, hogy komoly terhet ró a szülőkre az otthoni oktatás. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón arról beszélt: arra kérik a tanárokat, hogy legyenek tekintettel a szülőkre, akiket rendkívül megterhel az iskolák zárva tartása, és a diákok esetében is sokkal jobb választás a jelenléti tanítás. A kormány szerint az iskolák nyitása nem jár olyan kockázatokkal, amiket a jelenlegi helyzetben ne lehetne vállalni.
A témában megszólaló magyar szakértők nem javasolták Magyarországon az iskolanyitást, amit azzal indokoltak, hogy a járványügyi adatok továbbra sem kedvezőek, a járványgörbe csúcsán jár Magyarországon, és ilyen körülmények között a munkahely mellett az iskola a másik fő veszélyforrás, amely alkalmas arra, hogy az oktatás résztvevői hazavigyék a fertőzést a családba. Korábban öt pedagógus szervezet kérte az iskolanyitás elhalasztását arra hivatkozva, hogy a tanárok koronavírus elleni védettségéhez az oltás után több időre lenne szükség, de a szervezetek azt is jelezték: szerintük ezen kívül járványügyi adatok alakulásához is kellene kötni a döntést, „határértékként” akkor napi halálozási szám száz alá csökkenését nevezték meg.
A tervezett április 19-i nyitással kapcsolatban a Szülői Hang is kiadott egy közleményt szombaton. A Nincs garancia arra, hogy az általános iskolák és az óvodák április 19-i nyitása biztonságos címet viselő közleményben a szülői érdekvédelmi csoport többek között azt írja: „Szülőként nem kaptunk objektív, szakmai alapokon nyugvó megerősítést abban, hogy az általános iskolák és az óvodák április 19 -i nyitása biztonságos lenne. A kormányinfón elhangzottak szerint »az iskolák nyitása nem jár olyan kockázatokkal, amelyeket a jelenlegi helyzetben ne lehetne vállalni«, de nem derült ki, hogy a kormányzat szerint a gyermekeket, szülőket és pedagógusokat érintő kockázatok számszerűen mekkorák.”
– Amennyiben a kormány ragaszkodik az általános iskolák és óvodák április 19-i nyitásához, a szülőknek a jogszabály alapján lehetőségük van arra, hogy a gyermekeiket otthon tartsák; erről minden családnak önállóan kell döntenie a kockázatok ismeretében – írta közleményében a szervezet.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kimondottan meg akarja akadályozni az iskolanyitást: szerintük a tanároknak „kötelességünk is megtagadni a munkavégzést, ha a gyermekek, diákok egészsége, biztonsága nem szavatolható”. A szakszervezet szerint az iskolanyitás halasztása megoldható úgy, ha a tantestületek nagy része levelet ír a vezetőknek, amelyben megtagadják a kontaktussal járó tanítást, miközben a távoktatásra továbbra is rendelkezésre állnak, és ők is hangsúlyozták: a szülőknek joguk van otthon tartani gyermekeiket. Ezen a véleményen van a Házi Gyermekorvosok Szövetsége is.
Kásler: 88,7 százalékra emelkedett a regisztrált pedagógusok átoltottsági aránya
A regisztrált pedagógusok átoltottsági aránya 88,7 százalékra emelkedett – írta kedden Facebook-oldalán az emberi erőforrások minisztere. Az MTI által is idézett Kásler Miklós hozzátette: hétvégén folytatódott a köznevelésben, a szakképzésben és a bölcsődékben dolgozók soron kívüli oltása, így csaknem 200 ezerre nőtt az érintett beoltottak száma. „Pedagógusaink nagyarányú átoltottságával jelentős lépést tettünk iskoláink biztonságos újranyitása érdekében” – hangsúlyozta a miniszter, hozzáfűzve: arra biztat mindenkit, aki még nem tette meg, hogy regisztráljon és éljen az oltás lehetőségével.
Az iskolák nyitása számos más országban is vitákat gerjeszt, de ha az Európai Uniót nézzük, a legtöbb helyen nyitva tartanak a közoktatási intézmények, vagy a közeljövőben készülnek nyitásra – ez számos ország esetében nem országos teljes nyitást jelent, hanem a regionális fertőzöttségi adatok figyelembe vételével történik. Franciaországban, és Svájcban is. Utóbbiban annak ellenére üzemelnek tavaly nyár óta folyamatosan, hogy a járvány őszi tetőzésekor többször is kérték, zárják be őket. Olaszországban csak a leginkább fertőzött régiókban van érvényben teljes zárás. Németországban is ahhoz kötik a zárást, ha az új fertőzések átlaga hétnapos viszonylatban átlépi a száz főt százezer lakosra.
A szomszédos Ausztriában nyitva tartanak az iskolák, leszögezve, hogy esetszám növekedéskor a tartományok és az önkormányzatok elrendelhetnek zárást. Szlovákiában is most lazítanának. Mint az Új Szó napilap kedden beszámolt róla, iskolák április 19-én a 8. és a 9. osztályokba járó diákok számára nyitnak újra az egész országban. Egy hétre rá, április 26-tól viszont az iskolanyitás szempontjából már a regionális Covid-automata lesz a mérvadó, a diákok ezután csak akkor járhatnak majd iskolába, ha azt az adott járásban a járványhelyzet is megengedi. Április végétől fekete besorolású járásokban az óvodák és alsó tagozatok, valamint az egészségügyi szakközépiskolák nyitását engedélyezik.
A világ legmagasabb átoltottságával rendelkező Izrael ezzel szemben kifejezetten óvatos: egyelőre csak az óvodások és az általános iskola első három osztálya, valamint az amúgy 90 százalékban beoltott 11. és 12. évfolyamok esetében kezdődött el a teljes idejű jelenléti oktatás.
