Eddig elképzelhetetlen szituáció állt elő Debrecenben: a 78. évfolyamában járó, szebb napokat megélt Hajdú-bihari Napló a konkurenciájától, a magántulajdonban álló Cívishír.hu-tól kap anyagokat. A jelenség néhány napos, de nem véletlen. Több irányból megerősített értesüléseink szerint üzleti szerződés jött létre a felek között.
Ennek eredményeként már az előző héten is sorra jelentek meg a Naplóban a Cívishír munkatársai által készített cikkek. Ezek azonban nem exkluzív anyagok. Átnézve a lapokat, kizárólag olyan cikkeket kapott a Hajdú-bihari Napló, amelyeket a Cívishír hírportálon már publikáltak. Vagyis a megyei napilap előfizetői, vásárlói olyan cikkekért fizettek, amelyeket korábban már ingyen elolvashattak a konkurens hírportálon.
Ilyen volt például a Debreceni Egyetem kancellárjával, Bács Zoltánnal készült kolumnás interjú (Cívishír: március 1.; Napló: április 7.), vagy éppen a Szólláth Tibor (Fidesz-KDNP) hajdúnánási polgármesterrel készült beszélgetés (Cívishír: március 31.; Napló: április 8.). A napilapban egyik anyagnál sem jelezték, hogy az olvasók ezekkel a cikkekkel már találkozhattak egy másik médiumban. De más, a Cívishíren már publikált anyagok is megjelentek a napilapban. Sőt, az is előfordult, hogy a megyei napilap Mediaworks általi bekebelezése után távozott újságíró „visszaírt” a lapba. Ezek a megoldások nyilvánvalóan kizárólag valamiféle együttműködés, szerződés mentén képzelhetők el.
A megállapodás a Hajdú-bihari Napló szerkesztőségében is kényes helyzetet teremt. Okkal vetődik fel ugyanis a kérdés: vajon azért volt-e szükség erre a szerződésre, mert a jelenlegi szerkesztőség nem képes tartalommal megtölteni a napilapot?
Ám azért is pikáns, mert a Hajdú-bihari Naplónál és a Haon.hu-nál éveken át egyetlen komoly versenytársként tekintettek a 2008 óta működő Cívishírre. A rivalizálásról sokat elárul, milyen összefüggésben emlegette az egyik osztrák csúcsmenedzser rossz magyarságával a rivális portált („Csivishir! Kinyirni!”) a vorarlbergi tulajdonos idején. Bár már ő is messze jár, szavait megőrizte a legendárium.
A létrejött szerződés ugyanakkor azért is érdekes, mert a Haon.hu-ra jóval többen kattintanak, mint a BDR Média Kft. által kiadott Cívishírre. Márciusban – a DKT.hu internetes látogatottsági adatai alapján – például lényegesen több „valós felhasználója” volt a Haon.hu-nak, mint a jóval kevesebb munkatársat foglalkoztató magánhírportálnak, a „kattintásban” még nagyobb a két portál közötti különbség. (Cikkünk publikálása után Fülöp István, a BDR Média Kft. stratégiai igazgatója közölte: a kft. nem fogadja el hitelesnek a DKT által publikált adatsort.)
Hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy a kormányközeli Mediaworks külső forrásból, ráadásul a konkurencia révén biztosítja az olvasnivalót a lapban, nem világos. Nem lenne azonban meglepő, ha az előfizetői számok beesése állna a lépés mögött. Miközben ugyanis 2017-ben még 30 ezernél valamivel több fogyott a megyei napilapból, 2018 második felében ez a szám már csupán 28,5 ezer volt. 2020 második félévére azonban az értékesített példányszám 20 ezer alá esett – derül ki a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség adataiból. Olyan információt is hallottunk, elégedetlenek voltak a Napló által nyújtott információkkal. Tény, hogy miután a lap elkezdett közeledni a későbbi tulajdonos Mediaworks felé, sorra távoztak azok az újságírók, akik az információkat és a sztorikat szállították a lapba.
A történtekben figyelemre méltó továbbá, hogy nem az online portálját nagy erőkkel építő debreceni önkormányzati média segíti ki a Naplót. Ez tudatos médiapolitikai döntést sejtet.
A Cívishírről érdemes tudni: családi vállalkozásban építették fel olyan, a városban ismert újságírók, akik korábban maguk is a megyei napilapnál dolgoztak. A portált kiadó BDR Média Kft. jelenleg nyolc alkalmazottat foglalkoztat. A cég az utóbbi időszakban havilappal is jelentkezett, sőt állásbörzéket is szervezett, alighanem ezek együtt tették lehetővé, hogy a nyilvános beszámolói alapján nyereségesen működött.
Bár a szakmai szempontok, a gazdasági érdekek és az olvasói elvárások háromszögében rettentően szűk a mezsgye Debrecenben, a Cívishír középre igyekezett pozícionálni magát. Akadtak anyagai, amelyek aztán napokra tematizálták a helyi közéletet, vagy éppen a város közgyűlését. A helyi fideszes önkormányzat is tényezőnek, partnernek tekinti – nem minden helyi sajtótermékkel volt ez így. Ezzel együtt is a megyei napilap Mediaworks általi bekebelezése után a Cívishír maradt az egyetlen olyan sajtótermék, amelytől kritikus kérdéseket kapott Papp László (Fidesz-KDNP) debreceni polgármester (v.ö.: Hajdú-bihari Napló polgármesteri interjúja április 11-én). Ugyanakkor kérdés, hogy a kormánypárti sajtóműködésbe beállított megyei lappal való közösködés után is marad-e ez a vonal a portálnál.
A megállapodást belső körökben sem verték nagydobra, de a jelek szerint a nyilvánosság előtt sem kívánják ezt megtenni. Még április 8-án kerestük Bereczki Szabolcs ügyvezetőt, aki a BDR Média Kft. többségi tulajdonosa is. Ő egy közvetítőn keresztül előbb azt kérte, hogy küldjük át e-mailben a kérdéseinket. Ezekben a megállapodás több lehetséges részletére is rákérdeztük.
Többek között arra voltunk kíváncsiak:
– Melyik fél kezdeményezte a megállapodást?
– A megállapodás a tartalomelőállítás mellett jelent-e szerkesztési tevékenységet a nyomtatott lapot érintően?
– Kap-e hozzáférést a BDR Média Kft. a Haon.hu internetes portálhoz?
– Miért előnyös a szerződés szakmailag a BDR Média Kft.-nek, illetve a Cívishír.hu-nak?
– Véleménye szerint kikezdi-e ez a megállapodás a Cívishír hitelét az olvasók előtt?
– Változik-e a Cívishír hangvétele, működése a szerződés következtében? Konkrétabban: előfordulhat-e, hogy egy cikk nem jelenik meg a Cívishíren azért, mert az bármilyen okból nem érdeke a Mediaworksnek vagy a Hajdú-bihari Naplónak?
– Az együttműködés jelent-e szakmai azonosulást a Mediaworks kiadványaiban tükröződő tartalomelőállítási gyakorlattal, szellemiséggel?
– Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a BDR Média Kft. a Cívishírnél dolgozók közül tartalomért felelős vezetőt, akár főszerkesztőt „adjon” a Mediaworksnek, a Hajdú-bihari Naplóhoz? Volt-e erről szó a tárgyalások során, vagy a szerződés kitér-e erre?
– Kapott-e a BDR Média Kft. vételi ajánlatot a Mediaworks Zrt.-től? Ha igen, van-e olyan pontja a létrejött megállapodásnak, amely erről rendelkezik?
– Ha nem, elképzelhetőnek tartja-e, hogy szervezetileg, cégjogilag közelebb kerüljön a BDR Média Kft. a Mediaworks Zrt.-hez?
Hiába kerestük azonban szombaton ismét, majd egy közvetítőn keresztül hétfőn újfent, nem reagált. Szintén április 8-án írtunk az ügyben a Mediaworksnek is, de onnan sem kaptunk válaszokat. A médiakonglomerátumnak az alábbi felvetéseket küldtük el.
– Van-e jelenleg érvényes szerződés a Mediaworks Zrt. és a BDR Média Kft. között? Ha igen, mikor köttetett?
– Ha igen, mire vonatkozkozik ez a szerződés? Tartalomelőállításra vagy szerkesztői tevékenységre is?
– Miért volt szükség ennek a szerződésnek a megkötésére?
– Van-e a lap tartalmának szerkesztési hatásköre a BDR Média Kft. munkatársainak?
– Jár-e az online felülethez (Haon.hu) hozzáférés a BDR Média Kft. munkatársainak a szerződés értelmében?
– Ha nincs szerződés, mivel magyarázzák, hogy a Hajdú-bihari Naplóban a BDR Média KFt. tulajdonában álló Cívishír.hu anyagai jelennek meg sorozatosan, a Cívishír.hu szerkesztőségének tagjai publikálnak cikkeket, olyanok is, amelyek korábban már megjelentek a Cívishír.hu nevű portálon?
– Miért előnyös ez a szerződés a Mediaworksnek és a Hajdú-bihari Naplónak?
– Véleményük szerint mennyire kezdi ki a 78. évfolyamában járó Hajdú-bihari Napló presztízsét, hogy a közvetlen konkurenciájától kap tartalmat, olyanokat is, amelyeket már publikált korábban a Cívishír?
– A Mediaworks álláspontja szerint megfelelően működik-e egy megyei napilap, amely külső szolgáltató bevonására kényszerül?
– Tett-e vételi ajánlatot a Mediaworks a BDR Média Kft. megvásárlására?
– Várható-e új tartalomért felelős személy, akár főszerkesztő kinevezése? Ha igen, miért? Mikor?
Pecina kövezte az utat a Mediaworkshöz
A Hajdú-bihari Napló – a többi megyei napilaphoz hasonlóan – a rendszerváltás után külföldi tulajdonba került. 2017-ig egy ausztriai, vorarlbergi lapkiadó cég tulajdonában állt. Ekkor vásárolta meg a kiadóját a Népszabadság bezárását levezénylő Heinrich Pecina. Az osztrák stróman egy bő év után azonban visszautasíthatatlan ajánlatot kapott, így a Naplót és két másik megyei napilapot, valamint partiumi lapokat megjelentő kiadó a Mediaworkshöz került. Ezáltal az összes megyei napilap egy kézben van, ahogy 1990 előtt volt.
