Másfél hónap után újra kinyitnak az óvodák és az iskolák alsó tagozatai hétfő reggel. Komoly vita övezte az intézkedést, a legfőbb érvek között van, hogy a harmadik hullám még mindig tombol, magasak a halálozási számok, ráadásul hiába oltották be a pedagógusokat, ennyi idő alatt a szükséges védettség kialakulása még kétséges. Az aggodalmakat vélhetően meghallva kormányzati szereplők is arról beszélnek, nem kötelező a gyerekeket iskolába vinni, ugyanakkor digitális oktatás nem lesz.
Hetek óta szó van arról, hogy a március 8-a óta zárva tartó iskolák és óvodák mikor és milyen körülmények között nyithatnak ki újra. Eleinte úgy volt, hogy akár már április 12-én megtörténhet, majd április 19-e lett belőle. Habár korábban az volt a terv, hogy minden intézmény újra fogadja a diákokat, ebből az lett, hogy egyelőre csak az általános iskolákat és óvodákat érinti az intézkedés. Majd múlt héten az is kiderült, hogy az általános iskoláknak is csak az alsós tagozataiban tanulók, illetve az óvodások mehetnek újra a közösségekbe.
Az újranyitás bejelentése óta kiderült az is, hogy április elsejével kezdődően soron kívül beoltják a pedagógusokat. Ez egyébként régi kérése a szakmai szervezeteknek. Egy néhány nappal ezelőtti közlés szerint összesen 155 ezer köznevelési dolgozó kapott védőoltást az elmúlt időszakban indított oltási kampány során, a szakképzésben és a bölcsődei dolgozókkal együtt a védőoltást kapottak száma eléri a 200 ezret. Ugyanakkor sokan attól tartanak, hogy egyszerűen még nem telt el annyi idő, amíg az oltás valódi védettséget ad. Erről a kérdésről hosszú ideje folynak a viták, az általános elgondolás az, hogy az első dózis után két héttel már kialakul egy bizonyos szintű védettség. Azonban sok tanárnál még nem lesz meg ez a bizonyos két hét. Ráadásul a teljes védettségről csak a második dózis után két héttel lehet beszélni.
Pedagógus- és szülői szervezetek egyaránt tiltakoztak az iskolák újranyitása miatt. Azt üdvözölték, hogy a felsősök még maradhatnak otthon és folytathatják a digitális oktatást, ugyanakkor a legkisebbeket így veszélyben érzik. A Pedagógusok Szakszervezete mindezt azért tartja veszélyesnek, mert nem tartható a megfelelő védőtávolság, a gyerekek nem védettek, saját és szüleik egészségét veszélyeztetheti a nyitás, illetve a pedagógusok esetében nem alakulhat ki addig teljes védettség. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig úgy vélekedett, jelenleg egyetlen dolog fontos az oktatásirányítás számára, hogy Orbán Viktornak demonstrálják: az intézmények nyitva lesznek, és abban gyermekek és közoktatási dolgozók tartózkodnak, akár az életük és egészségük veszélyeztetésével is. Egyúttal követelték, hogy a korai intézménynyitással ne veszélyeztessék a beoltatlan gyermekek és szüleik, valamint a közoktatásban dolgozó munkavállalók életét és egészségét, akiknek a védettsége még messze nem alakult ki.
Készült egy felmérés is a témában, eszerint a pedagógusok 87 százaléka nem szeretné április 19-én újrakezdeni a jelenléti oktatást és mindössze hét százalékuk támogatja a tantermi oktatás visszaállítását a kijelölt időpontban. A Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont tízezer pedagógus megkérdezésével készítette kutatást.
A mérleg másik serpenyőjében ugyanakkor ott van az, hogy sok szülő már nem tudja megoldani, hogy otthon maradjon a gyerekével.
A helyzetet bonyolítja, hogy vannak családok, ahol nem akarják egyelőre iskolába engedni a gyereket vagy gyerekeket. Erre a kormány válasza az volt, hogy a digitális oktatás ugyan véget ért, ám van arra lehetőség, hogy ha a szülők nem akarják iskolába engedni a gyermeküket, akkor azt kérvényezzék. Az intézményvezető engedélyezhetik a diákoknak az iskolai jelenlét alóli felmentést, ha a szülők szükségesnek látják ezt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Kásler Miklós a napokban levelet is küldött az intézményvezetőknek, ez szerkesztőségünkhöz is eljutott. A miniszter a diákok hiányzásával kapcsolatban „kellő rugalmasságot” kért, és kiemelte, hogy a jelenléti és a digitális oktatás párhuzamosan nem folytatható. Majd szó szerint úgy fogalmazott: „ez nem zárja ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti tanórába való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára”. Magyarán, a tanár megtartja az órát az iskolában jelen lévő gyerekeknek, akik viszont otthon maradtak, a neten keresztül nézhetik, hallgathatják a tanteremben történteket.
