A sajtót és a közvéleményt egy hete a korábbinál is élénkebben foglalkoztatja a kínai Fudan Egyetem kampuszának megépítése körüli vita. Ennek egyik oka az, hogy a bejelentés szerint a kormány által már régóta tervezett, dél-pesti Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósulna meg. A másik gond, hogy az 540 milliárd forintra becsült építkezésből mintegy 450 milliárdot Kína hitelezne, és a beruházást javarészt kínai cégek végeznék.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) lapunknak eljuttatott közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a médiában kevés helyen foglalkoztak a kérdésnek azzal a részével, hogy az éppen átalakuló magyar felsőoktatás versenyképességére milyen hatással lehet, egy szinte korlátlan anyagi erőforrásokkal rendelkező, Európában piacszerzésre és tudományos elismertségre törekvő egyetem megjelenése.
Mint felidézik, a sanghaji Fudan Egyetem jelenleg is több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, így például a Corvinus Egyetemmel, vagy a Semmelweis Egyetemmel. Ezek az egyetemek eddig partnerként tekinthettek a kínai Fudanra, azonban néhány éven belül már versenytársak lesznek, és félő, hogy komoly hátrányból kell majd felvenni a harcot – teszik hozzá.
– A magyar felsőoktatás jelenleg zajló modellváltásának egyik indoka, hogy a következő években beérkező Európai Uniós pénzeket, egy rugalmasabb rendszerben használhassák fel az egyetemek. Ennek célja, a nemzetközi rangsorokban történő jelentős előrelépések 2030-ig, valamint az, hogy a magyar felsőoktatásban minél több külföldi hallgató vegyen részt. Mindkét cél elérését nehezíti meg egy olyan, már nemzetközi szinten elismert egyetem megjelenése az országban, mint a Fudan Egyetem – fogalmaznak a közleményben.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a Fudan Egyetem új szereplőként mindent meg fog tenni, hogy a legkiválóbb magyar oktatókat, kutatókat magához csábítsa. Ehhez magasabb fizetéseket és jobb, modernebb infrastruktúrát tud ajánlani, ami bizonyára minden oktató-kutató számára vonzó lesz. Egy külföldi hallgató is inkább azt a felsőoktatási intézményt választja, amelyik a nemzetközi rangsorban jóval a hazaiak felett áll minden tekintetben. Ezzel a magyar egyetemek komoly bevételi forrásoktól fognak elesni – figyelmeztet az ÉSZT.
Ezek a hatások együttesen a teljes magyar felsőoktatásra hátrányosak lesznek. A modellváltással kitűzött célok elérése szinte bizonyosan nem fog megvalósulni a Fudan Egyetem elszívó hatása miatt. Ezért az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés kéri a döntéshozókat, hogy ne csak a politikai célokat vegyék figyelembe, hanem a magyar felsőoktatás és ezen keresztül az ország jövőjét is – zárul a közlemény.
A Fudan ügyében hétfőn megszólalt Palkovics László innovációs miniszter is, aki a kínai egyetem hazánkba hozataláért felel. Többek között azt mondta, hogy szerinte nem lesz ideológiai oktatás a Fudan Egyetemen, miközben ugyanazon a napon a kínai pártfőtitkár, Hszi Csin-ping arról nyilatkozott, hogy a kínai egyetemeknek a kommunista párthoz teljes mértékben lojális, érdeklődő gondolkodókat kell nevelniük.
