Ha a kormány által benyújtott, a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés, a kormányon múlik, hogy fenntartja-e a jelenleg is érvényben lévő gyülekezési tilalmat. Nagy Attila Tibor politológus szerint ugyanis a kormány elvileg dönthet úgy, hogy engedélyezi a gyülekezést. A veszélyhelyzet meghosszabbítása az előválasztás tervezett menetrendjére is befolyással lehet.
Az éjjel benyújtotta Semjén Zsolt azt a törvényjavaslatot, amely alapján meghosszabbítanák a jelenleg is érvényben lévő veszélyhelyzetet és az ezzel összefüggő intézkedéseket az országgyűlés őszi ülésszakának első napját követő 15. napig. Mint arról beszámoltunk, a javaslatot azzal indokolták, hogy az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés. A jelenleg hatályos veszélyhelyzet május 23-án jár le.
Nagy Attila Tibor politikai elemző a Magyar Hangnak nyilatkozva ezzel összefüggésben emlékeztetett: alapesetben gyülekezési tilalom van érvényben a veszélyhelyzet idején, így jelenleg is. Az őszi ülésszak a több évtizedes gyakorlat alapján szeptember első felében-közepén szokott kezdődni. Erre kell rászámolni a törvényjavaslatban szereplő 15 napot. Szerinte így akár szeptember végéig is érvényben lehet a veszélyhelyzet.
A javaslat szerint ugyanakkor a kormány ezt megelőzően is megszüntetheti a veszélyhelyzetet, ha annak fenntartásának szabályai már nem állnak fent. Nagy Attila Tibor azt mondta: adott esetben a veszélyhelyzet maradása esetén is hozhat a kormány olyan döntést, amely lehetővé teszi a gyülekezést. Ezt egy külön kormányrendelettel tehetné meg, amellyel hatályon kívül helyezheti a veszélyhelyzet idején érvényben lévő gyülekezési tilalmat.
Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott: a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslat fényében az ellenzéki előválasztásról már ismertetett terveket is át kell gondolni. A veszélyhelyzet alatt ugyanis alapesetben sem választási, sem más gyülekezés nem lehetséges. Mint mondta, emiatt a résztvevő pártoknak a regisztráció kérdését is át kell gondolniuk, mivel akár már tíz ember „tömörülése” is problémás lehet. Ez az online regisztráció irányába tolhatja el az irányt – fejtegette érdeklődésünkre.
A gyülekezésnek más apektusból, a nyári, részben budapesti labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) szempontjából is lehet elvileg jelentősége. Emlékezetes, hogy 2016-ban, a franciaországi Eb alatt a szurkolók rendszeresen együtt vonultak a magyar válogatott mérkőzéseire. Továbbá Magyarország-szerte közösen követték a csapat találkozóit az érdeklődők az óriáskivetítők előtt. A fővárosban pedig a találkozók után közösen indultak haza a szurkolók a Nagykörúton. Magyarország – egyedüliként a rendező országok között – telt házas mérkőzéseket vállalt a nemzetközi szövetség felé.
A cikk elkészítésében Szabó Zsolt László volt a szerző segítségére.
