Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Járvány: arányaiban nálunk halt meg a legtöbb ember a világon

Szerző: | 2021. április 22., 09:02 | Belföld

Védőfelszerelést viselő orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2021. április 12-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„A védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni” – Orbán Viktor miniszterelnök 2020. szeptember 12-én az M1-en.

HIRDETÉS - AIP

Megtörtént, ami ősszel még teljesen elképzelhetetlennek tűnt: a koronavírus-világjárvány kezdete, vagyis tavaly március óta lakosságarányosan Magyarországon halt meg a legtöbb fertőzött a világon. A worldometer statisztikai oldal percenként frissülő adatai szerint csütörtök reggel történt a helycsere az addig vezető Csehországgal: nálunk egymillió lakosra 2697 halálos áldozat jut, a cseheknél ez a szám tizenhárommal kevesebb. (Aki megnézi a listát itt, az láthatja, hogy Gibraltár van az élen, de az egyrészt nem ország, hanem egy brit tengerentúli terület, másrészt az alig 33 ezres lakossága miatt torz az egymillió főre vetített statisztika.) A kormányzati narratívával ellentétben a Válasz Online feltáró cikkben igazolta, hogy nem a módszertan az oka, hogy Magyarország az élre ugrott.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Ami Magyarországra nézve még riasztóbb, az az, hogy a 10,7 milliós Csehországban több mint 1,6 millió koronavírusos esetet regisztráltak az egész járvány alatt, míg nálunk 760 ezret – magyarán nálunk a halálozási arány nagyjából kétszer akkora a megfertőzöttek között, mint a cseheknél. Itt a koronavírusos fertőzöttek 3,4 százaléka hal meg, ott pedig csak 1,78. Ez vagy azt jelenti, hogy nálunk kevéssé hatékony az egészségügyi rendszer és a fertőzötteket nem tudjuk megmenteni; vagy azt, hogy nálunk rejtve marad az fertőzések jelentős része. Egyik rosszabb lehetőség, mint a másik – ha az elvégzett PCR-tesztek számát nézzük, Csehországban közel háromszor annyi (!) készült egymillió lakosra vetítve, mint nálunk.

Tavaly szeptemberben még egész jól álltunk, így nem véletlen, hogy az önbizalomtól duzzadó Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban szeptember negyedikén szó szerint ezt mondta: „Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri.” Akkor még csak 621 hazai áldozata volt a járványnak, ma pedig már meghaladta a 26 ezret.

Hogy nem egyszeri nyelvbotlás volt az áldozatok számára való hivatkozás, jól jelzi a következő idézet nyolc nappal későbbről. Az M1 Ma este című műsorában Volf-Nagy Tünde kérdésére a következőket válaszolta Orbán Viktor: „amire azonban elsősorban figyelnünk kell, az a járvány második hulláma idején nem a megbetegedések száma, hanem elsősorban a halálozások száma. Mert most másképpen védekezünk, és ennek a védekezésnek a következtében magasabb a fertőzöttek száma, de sikerülhet alacsonyan tartani a haláleseteknek a számát. Tehát most a védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni.” 

A Fidesz elnöke így folytatta: „annyiban könnyebb a helyzetünk most ősszel, hogy van tapasztalatunk. Tehát sok mindent tudunk, amit tavasszal még nem tudtunk. Egy ismeretlen ellenséggel álltunk szemben. Most azért már jól kiismertük. (…) Tavaszhoz képest most sokkal nyugodtabb vagyok, és valószínűleg magabiztosabb is, mert pontosan tudom, hogy kivel állunk szemben. Pontosan tudom, hogy a védekezéshez megvannak az eszközeink, és pontosan tudom, hogy az emberek mit akarnak. (…) Én biztos vagyok abban, hogy egyetlen magyar embernek sem kell szenvednie vagy meghalnia azért, mert az egészségügyi rendszer ne tudná őt befogadni, és számára megfelelő ellátást adni. Minden magyar élet megvédésére képes a magyar egészségügy!”

„Állig felfegyverkezve” vártuk tehát a vírus második, majd harmadik hullámát, de a fegyvereink csődöt mondtak, és mától világelsők vagyunk a halálozások terén a járvány egész eddigi időszakára vonatkoztatva is. Látható politikai következmények nélkül – nálunk egyetlen felelőse sincs a tragédiának. A világban és az EU-ban a politikusok már nem voltak ennyire ütésállóak, mint ahogy az az alábbiakból is kiderül:

– Az Amerikai Egyesült Államokban az elemzők szerint Donald Trump választási veresége is nagymértékben következménye annak, hogy az elnök rosszul kezelte a koronavírus-járványt – először elbagatellizálta a veszélyt, utána pedig nem lépett időben, így Amerikában több mint félmillió áldozata lett a járványnak.

– A jobboldali Janez Jansa miniszterelnök és kormánya komoly korrupciós botrányba keveredett Szlovéniában tavaly nyáron. Őrizetbe vették és kihallgatták a gazdasági minisztert, annak helyettesét, lemondott a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány miután a koronavírus-járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépek ügyében túlárazásra és irányított tendereztetésre gyanakszik az ügyészség. A készülékek darabjáért 10 millió forintot fizettek, körülbelül fele annyit, mint amennyit Magyarország

– Tavaly augusztusban távozott a lengyel külügyminiszteri posztról Jacek Czaputowicz. A külügyminiszter előtt két nappal, kedden Lukasz Szumowski nagy népszerűségnek örvendő egészségügyi miniszter mondott le. Közlése szerint az eredetileg februárra tervezett leköszönését eddig fontos feladatok befejezése és a koronavírus-járvány kezelése érdekében halogatta. A két politikus távozásában közrejátszott, hogy volt egy jelentős közéleti botrány, amikor kiderült, hogy az állam rossz minőségű maszkokat és orvosi eszközöket vásárolt egy fegyverkereskedőtől. 

– Franciaországban Edouard Philippe kormányfő mondott le tavaly nyáron, és vele együtt távozott a kormány szóvivője is, akit sokan kritizáltak az állampolgárokkal szembeni durva hangnem miatt. Most mindkettőjük ellen vizsgálat folyik a járványhelyzet kezelésével kapcsolatban. 

– Csehországban három egészségügyi miniszter távozott a járvány alatt. Tavaly szeptemberben Adam Vojtech mondott el, aki előtte három évig irányította a tárcát. Döntését azzal indokolta, hogy távozásával szeretne teret adni az egyre súlyosabb koronavírus-járvány elleni küzdelem új megoldásainak. Utóda, Roman Prymula alig egy hónapot bírta: lemondott, miután a sajtó rajtakapta, hogy a kijárási korlátozás idején egy vendéglőben találkozott politikustársával. Idén áprilisban Jan Blatny távozott, a helyi sajtó szerint azért, mert nem volt hajlandó engedélyezni a koronavírus elleni kínai és orosz vakcinák használatát.

– Januárban benyújtotta lemondását Giuseppe Conte olasz kormányfő, mert kormánya elveszítette a parlamenti többséget, miután a legkisebb koalíciós párt visszavonta minisztereit a kabinetből. A politikai konfliktus azért robbant ki, mert a koalíciós partner szerint Conte rosszul kezelte a második hullámot, és nem a megfelelő módon kívánta felhasználni az Európai Uniótól kapott 209 milliárd eurót, hogy abból a járvány okozta károkat helyreállítsák.

Spanyolországban is lemondott az egészségügyi miniszter a járványhelyzet alatt, de ennek közel lehetett a katalóniai választásokhoz is, mert ő volt a baloldali pártja, a PSOE első számú jelöltje. Salvador Illa vezetésével a párt meg is nyerte a választásokat, de a 23 százalékos eredmény ellenére nem tudnak koalíciós partnert találni.

Van egy konkrétabb áldozata is a járványnak Madridban: a hadsereg vezérkari főnöke, Miguel Ángel Villarroya tábornok kénytelen volt lemondani idén január végéni, miután a hírek szerint ő és más beosztott katonai vezetők a kelleténél korábban megkapták a vakcinát. 

– Szlovákiában idén tavasszal kormányválságot okozott az orosz vakcinabeszerzés. Három hét után, a kormányfő lemondásával látszólag sikerült megmenteni a négypárti koalíciót, miután Igor Matovič helyet cserélt a pénzügyminiszterrel. A kétmillió adag Szputnyik V vakcina beszerzéséről megállapodást aláíró egészségügyi minisztert már korábban beáldozták. Lemondott a külügyminiszter – Szlovákia korábbi washingtoni nagykövete – is, szerinte a Szputnyik V egyenesen az oroszok hibrid háborújának eszköze a Nyugat ellen.

– A román miniszterelnök kérésére nemrég felmentette Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert Klaus Iohannis államfő, miután a tárca előző napon tudta nélkül módosította a települések vesztegzár alá helyezésének feltételeit. Voiculescu már a második áldozata a járványnak Romániában: a korábbi egészségügyi miniszter tavaly márciusban távozott, miután botrány lett abból, hogy az egész Bukarest lakosságát le akarta teszteltetni a járvány korai szakaszában, amikor még nem volt elég PCR teszt az országban. 

– Bejelentette lemondását Ausztria szociális és egészségügyi minisztere, Rudolf Anschober – adta hírül a Reuters hírügynökség nagyjából egy hete. A zöldpárti politikus úgy fogalmazott: belefáradt a koronavírus-járvány és néhány képviselőtársa elleni küzdelembe.

De nem csak az Európai Unióban, a világban is komoly hullámokat gerjesztett a politikusok és a kormánytagok között a járványhelyzet. 

– Idén januárban lemondott Mongólia miniszterelnöke, miután közfelháborodást váltott ki, ahogy egy koronavírusos nővel és újszülött csecsemőjével bántak, amikor kezelésre vitték.

Az oltási sorrendet figyelmen kívül hagyva, a jogszabályokat megkerülve februárban idő előtt kapta meg a Covid19 elleni védőoltást Argentína egészségügyi miniszterének több barátja – a politikus eset után távozott a pozíciójából. 

– Februárban lemondott Peru egészségügyi minisztere, miután botrány lett abból, hogy Martin Vizcarra volt elnököt már azelőtt beoltották a koronavírus elleni vakcinával, mielőtt az a lakosság számára is elérhető lett volna.

– Idén márciusban benyújtotta lemondását Ernesto Araujo brazil külügyminiszter. Az ok a diplomata folyamatos viszálya Kínával és problémái a vakcinabeszerzéssel. Ahogy az elnököt, Bolsonarót, őt sem izgatta különösen a szakértők véleménye a járványról, azonban mivel az ország nem tudott elegendő vakcinát beszerezni, az ő széke is megingott. A külügyér mellett lemondott az egészségügyi és a belügyminiszter is.

– John Magufuli tanzániai elnök sokáig tagadta a vírus létezését, és ennek megfelelően kezelte az ország a járványt. A politikus március közepén hunyt el 61 évesen, hivatalosan szívelégtelenség miatt, de valószínűbb, hogy a fertőzés következtében.

Eddig egyetlen magyar közéleti szereplő bukott meg a járvánnyal összefüggésbe hozható módon, de ő is külföldön bukott le többek között azzal, hogy megsértette a kijárási korlátozást. Volt ott persze más is – a (volt) politikust egyébként Szájer Józsefnek hívják

HIRDETÉS - AIP

Címkék: koronavírus


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Hirdetés

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest