Az egyik kormánylap néhány napja már megszellőztette, Orbán Viktor miniszterelnök pedig pénteken reggel a közrádióban bejelentette, hogy több más kulturális intézmény mellett a filmszínházak is újranyithatnak – amint az első adaggal beoltottak száma eléri a négymillió fős határt. Ezt a kormányfő szerda-csütörtök (április 28. vagy 29.) környékére várja, a Magyar Hang számításai szerint inkább a május 1-i hétvége tűnik reálisnak.
A Kossuth rádió mikrofonja előtt ülve a miniszterelnök azt is elárulta , hogy a mozikon kívül a színházak, a múzeumok, a tánc- és zeneművészeti- és sportesemények, az edző- és fitnesztermek, az uszodák és a fürdők, az állatkertek és a vadasparkok, a kalandparkok és a játszóházak is megnyithatják kapuikat, ám fontos megszorítás, hogy ezek csak az úgynevezett védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára lesznek látogathatóak. A védettségi kártyával rendelkező nagykorúval a kiskorúak mehetnek a fenti intézményekbe, míg a 18 éven aluliak oltása nem kezdődik meg. Szintén kinyithatnak a szállodák és az éttermek belső helyiségei is. „Úgy hangzik, mint egy normális élet” – kommentálta a bejelentését Orbán Viktor. Arról most nem beszélt a miniszterelnök, hogy a mozikban a védettségi igazolványon felül kötelező lesz-e a maszkviselés, vagy a járvány első és a második hulláma között kötelezővé tett székkihagyás.
Csütörtökön Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára egy zártkörű szakmai beszélgetésen azt mondta, „vélhetően az intézmények dolgozóinak, az előadóknak, a színészeknek és a háttérmunkásoknak is szükségük lesz védettségi igazolványra ahhoz, hogy részt vehessenek a munkában, de ezt a kérdést még meg kell vizsgálnia a szakértőknek”. A már idézett pénteki bejelentés alkalmával Orbán miniszterelnök nem ment bele ilyen részletekbe, és a bejelentés akkor tekinthető hivatalosnak, amikor rendelet formájában megjelenik a Magyar Közlönyben.
Már a szombatra tervezett, a 3,5 milliós elsőoltási határhoz kötött terasznyitás kapcsán is felszólalt több vendéglátóipari szakmai szervezet, hogy a döntéshozók túl kevés időt hagytak a nyitásra való felkészülésre. Ugyan a mozibüfék kevesebb élelmiszer-alapanyaggal dolgoznak, mint az éttermek, ám – különösen a multiplexek– jellemzően nagyobb „üzemek”, több alkalmazottal dolgoznak és a filmbeszerzés is több időt vesz igénybe, mint pár kiló csirkemell és paradicsom megvásárlása.
A körvonalazódó szabályok kapcsán több gyakorlati akadály is felmerült az online szakmai fórumokon beszélgető, a nyitásra tűkön ülve váró mozisok között. A legfontosabb tisztázatlan kérdés talán, hogy milyen – egyelőre nem létező – jogosítványok alapján kérhetik majd el a jegyszedők a védettségi igazolványt a nézőktől, valamint mivel a vakcina-igazolványon fénykép nem szerepel, miképp' ellenőrizhetik, hogy nem valaki más igazolványával érkezett mozizni a kedves vevő. A mozik a filmek korhatárának betartása miatt sem kérhetik el a jelenlegi szabályok szerint a látogatók életkorának ellenőrzése céljából (sem) okmányaikat.
Amennyiben megvalósul az a követelmény, amelyet Fekete Péter államtitkár szellőztetett meg a minap, hogy az intézmények dolgozóinak is szükséges lesz védettségi igazolványra ahhoz, hogy részt vehessenek a munkában, akkor az is kérdéseket vet fel. Sem az egészségügyi dolgozóknak, sem a pedagógusoknak nem írta elő munkáltatójuk, az állam, hogy hivatásuk gyakorlásához ilyennel rendelkezniük kell, milyen jogi alapon írhatja elő egy „mezei” munkáltató a mozis alkalmazottnak a kötelező oltást? – teszik fel a kérdést sokan. Arról nem is beszélve, hogy a mozik többségében nem teljes időben, hanem diákmunka keretében foglalkoztatják a filmszínházak személyzetét, a diákmunkások nem a mozi-üzemeltetővel, hanem a diákszövetkezetükkel vannak közvetlen jogviszonyban.
A legtöbb mozival és a legtöbb teremmel rendelkező magyarországi mozihálózat, a Cinema City PR-vezetője, Buda Andrea elmondta lapunknak, hogy örülnek a kormányfő bejelentésének, ám a nyitáshoz szükséges legtöbb intézkedést akkor tudják elindítani, amennyiben megjelenik az erről szóló, a részletszabályokat is tartalmazó kormányrendelet. Akkor tudják majd megrendelni az első adag nyers popcornt és kólaszörpöt a beszállítótól, hiszen mindennek frissnek kell lennie. Buda Andrea úgy becsüli, hogy reálisan két hét felkészülés szükséges a részletszabályok, a keretek megismerésétől számítva ahhoz, hogy a tőlük elvárt színvonallal tudják megnyitni a mozijaikat.
A szakember azt mondta a Magyar Hangnak, hogy multiplexeik kitakarítva, technikailag felkészülve várják a startpisztoly eldördülését, ám humán erőforrással már nem állnak ilyen jól. Állandó kollégáikat mind megtartották, viszont az iskolaszövetkezeten keresztül alkalmazott diákmunkatársaik egy része más munkát keresett és talált a hosszú zárlat alatt, sőt van köztük olyan is, aki már végzett a tanulmányaival, így ebben a formában nem alkalmazható. A Cinema City PR-igazgatója elmondta azt is, hogy a pénzbeli veszteségen túl – melyet kérdésünkre Buda Andrea nem kívánt forintosítani – érzelmileg is nehéz volt a mozisoknak az üres mozitermekkel szembesülniük.
A filmes szakember még azt is elárulta lapunknak, hogy nincs otthon televíziója, mert neki magának, de az általa képviselt társaságnak is az a krédója, hogy filmeket ott és olyan minőségben érdemes nézni, ahova, amely formátumra azok készültek: azaz moziban.
A további nagy kérdés a filmbeszerzés dilemmája. Egyrészt a forgalmazók sem állnak készen, másrészt ugyanúgy, mint 2020-ban a nyári pár hónapos nyitva tartás alatt, elindulhat egy gyávanyúl-játék (chicken game), amely akkor azzal járt, hogy a lecsökkent nézőszám miatt a forgalmazók nem merték ebben az időszakban „ellőni” a blockbustereiket, így a gyér választék miatt nem tértek vissza a nézők a mozikba. Ez egy lefelé vezető, egymást negatívan befolyásoló spirált eredményezett a nézőszámok tekintetében.
Most az az időszak következik, amikor eldőlhet, hogy a mozi kevesek igényes szórakozásává válik, és a tömegek számára a filmnézés átalakul otthoni szórakozássá, vagy ellenkezőleg: visszatérhet a tömegmozizás nagy korszaka.
