Karikó Katalin a Facebook-oldalán reagált a magyar kormány által vasárnap közzétett táblázatra a különböző vakcinákkal beoltottak megbetegedési és halálozási adataival.
Sokan elküldtétek, ezért kiegészítettem a szükséges információval, amit sajnálatosan lehagytak róla, az elhunytak korára nem tudok semmilyen adatot, de egy ilyen közleményben azt is kötelező lett volna feltüntetni – írta a Népszava által észrevett bejegyzésében a Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, aki a BioNTech német gyógyszergyár alelnöke és kutatásvezető biokémikusa.
„Tehát 4 hónap alatt halt meg 32 idős ember/100 000 Pfizer beoltottból, akiket az öregek otthonában beoltottak és krónikus betegségben szenvedtek. A kínai vakcina esetén 2 hónap alatt halt meg 16 ember/100 000 beoltottból, akik krónikus betegségben nem szenvedtek. Még kutatónak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki realizálja, megfelelő kontrollal lehet csak összehasonlítani valamit, vagy historic kontrollal. A betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni, különben ez teljesen félrevezető információ. Azt kellett volna feltüntetni hogy Magyarországon 4 hónap alatt 100 000 idős, krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában. Illetve krónikus betegséggel NEM rendelkező 100 000 emberből hányan halnak meg 4 hónap alatt” – írta a Facebook-bejegyzésében.
Mint arról beszámoltunk, a kormány által közöltekkel kapcsolatban éles krtikát fogalmazott meg Dobson Szabolcs gyógyszerész, egyetemi tanár, a Koronavírus vakcinainfó – Szakirodalmi tallózó nevű Facebook-oldal szerkesztője is. „Nyugat-Európán, Izraelen és az USA-n kívül jellemzővé vált az, hogy legtöbbször, főleg a klinikai vizsgálatok és a valós világbeli adatok terén komoly tanulmányok helyett politikai napilapokba és honlapokba bedobott, értelmezhetetlen adatok jelennek meg. Hazánk is ehhez csatlakozott. A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus” – fogalmazott a szakember.
