Vasárnap tett közzé a kormány egy érdekes táblázatot arról, hogy a különböző típusú oltások második adagja után hányan betegedtek és haltak meg Magyarországon. A kormány táblázatát számos bírálat érte, az ellenzéki pártok mellett több szakértő is kritikával illette a vakcinák hatékonyságát bemutató dokumentumot. Dobson Szabolcs gyógyszerész, egyetemi tanár, a Koronavírus vakcinainfó – Szakirodalmi tallózó nevű Facebook-oldal szerkesztője szerint „a kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Az ügyben még a Pfizer feltalálója, Karikó Katalin is megszólalt. – A betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni, különben ez teljesen félrevezető információ – jelezte.
Ezek után jelentkezett blogbejegyzéssel Zsiday Viktor is a témában. A portfóliómenedzser már írása elején leszögezi: nem virológus és nem is orvos, viszont a számokhoz ért. „Ezért mérgeltem fel magam a kormányzat által közzétett táblázaton, amelyben az szerepel, hogy a különböző oltások (második oltás beadása után) után hányan betegedtek meg idehaza, és arra szolgálna, hogy bemutassuk, melyik oltás milyen hatékony” – folytatja a szakember. Mint hozzáteszi: a probléma az, hogy ez a táblázat ennek megítélésére teljesen alkalmatlan.
Zsiday Viktor szerint a táblázat célja nyilvánvaló: bebizonyítani, hogy a keleti vakcinák jobbak, mint a „nyugatiak”, csakhogy ezek az adatok ebben a formában nagyjából semmire sem jók, sem ennek alátámasztására, sem cáfolására. Erre magyarázatot is ad. – Gondoljunk bele, hogy ha egy adott vakcinából 100 000 ember megkapta 1 éve mindkét oltását, és a mai napig megbetegszik 10, egy másik oltás esetén viszont csak egy hete kapták meg mindkét oltást, és megbetegszik 5, akkor állíthatjuk-e azt, hogy az 5 megbetegedést produkáló oltás hatékonyabb? Nyilván nem, hiszen az első esetben egy év volt a megbetegedésre, a másodikban meg csak egy hét. Időarányosan tekintve, az első típusú oltással 0,2 ember betegedett meg hetente, míg a másodiknál 5. Így már egészen más a kép, nem? – fogalmaz a szakember.
Ráadásul a két oltást lehet hogy teljesen más életkorban, alapbetegséggel rendelkező emberek kapták, ami megint hatalmas különbségeket generálhat. Továbbá a járványügyi helyzet is lehet hogy teljesen más volt egy hete mint mondjuk fél éve, ami megint módosítja a számokat – teszi hozzá.
– Egyrészt a Pfizerrel december végén/január elején kezdtek oltani, tehát már január végétől vannak akik második oltással rendelkeznek, míg a keleti vakcináknál február végétől oltanak, tehát második oltással csak március végétől rendelkeznek az emberek. Azaz összehasonlítjuk bő 3 hét megbetegedetteinek számát sok hét alatt megbetegedettekkel (a halálozásokról már nem is beszélek, mert nemzetközi adatok szerint átlagosan a megbetegedéstől 3 hét telik el az elhunyásig, tehát még rövidebbé válik a valós összehasonlítható időtáv). Az Astra Zenecánál még izgalmasabb a helyzet, mert ott március elsejétől csak 12 hétre adják a második oltást, tehát az összehasonlításban (úgy tűnik) csak azok vannak benne, akik februárban kapták meg az első oltást. S ha ez nem lenne elég: az Astra-val 60 alatti krónikus betegeket oltottak, míg Sinopharmmal 60 feletti időseket, és a többi oltásnál is hasonló különbségek vannak – sorolja.
– A teljesen más időtáv és a teljesen más karakterisztikával rendelkező beoltottak miatt az adatok semmilyen összehasonlításra nem alkalmasak – szögezi le Zsiday Viktor, aki szerint olyan tanulmányra lenne szükség, mint amilyet Nagy-Britannia, Izrael, de még Chile is közzétett. Véleménye szerint ugyanarra az időtávra, összehasonlítható mutatókkal rendelkező emberekre kell bemutatni az oltások valós életbeli hatékonyságát.
Azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy részéről ez nem valami ellenzékieskedő számháború: „minden magyar érdeke, hogy tudjuk, hogy valójában mi mennyire működik, mert ezen is fog múlni, hogy el tudjuk-e kerülni az őszi-téli újabb hullámot (pláne hogy jönnek a mutánsok, amelyek mindent boríthatnak!), és ha a sötétben tapogatózunk, akkor lehet hogy nem fogjuk tudni. És ha nem tudjuk elkerülni, akkor az minden magyarnak fájni fog. Emberileg és gazdaságilag is!” – figyelmeztet Zsiday.
– A jó adat életet ment. Adat nélkül pedig csak vakon repülünk – zárja bejegyzését a szakember, aki a félreértések elkerülése véget még hozzáteszi: nem a keleti vakcinák ellen szólal fel, és épp a napokban kapja a második Szputnyik-adagját.
