A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló jogszabály vitája szerdán a parlamentben.
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, nagyon mélyen megérintette, amikor tizenéves gyermekként először járt a Terror Háza Múzeumban. Hozzátette, nagyon örül annak, hogy diákok százezrei, sok millió magyar és külföldi látogató juthatott el a múzeumba. Azt mondta, a múzeumot 2002 után a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok is megpróbálták anyagilag ellehetetleníteni. A parlament egyetlen történelmi pártjaként a KDNP azt mondja, hogy emlékezni kell azért, hogy emlékeztessünk – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára készült rendezvénysorozat is nagyon mély benyomást tett rá. Hozzátette, az ötvenedik évfordulón nem lehetett méltón megemlékezni, mert akkor vér folyt Budapest utcáin „Gyurcsány Ferenc miatt”.
A 10.-11.-ikes diákokat egy osztálykirándulás keretein belül el kell vinni a Terror Házába – folytatta a képviselő, aki köszönetet mondott Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeumot az elmúlt harminc év magyar emlékezetpolitikája legsikeresebb projektjeként említette, mondván, kiemelten fontos társadalmi közfeladatot lát el. Nemcsak szellemi, hanem lelki emléket is állít a 20. századi diktatúrák kivégzett, megkínzott és meggyalázott áldozatainak – jelentette ki. – Különösen fontos az emlékeztetés, amikor globális támadás zajlik a kereszténység, a nemzeti szuverenitás, az életpártiság, a család és a nemzeti kultúra ellen – hangoztatta.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, elhiszi, hogy a kereszténydemokrata Nacsa Lőrinc és a Fidesz mélységesen megveti és gyűlöli a kommunistákat és a kommunizmust is, de kérte, hogy akkor „legyenek kedvesek, ezt a mély gyűlöletüket a jelenlegi kínai kommunista vezetéssel is közöljék vagy talán a vietnamival”. – Valószínűleg ennek a törvényjavaslatnak az egyik célja az, hogy jelezzék a hazai, jobboldali, fideszes szavazóknak, hogy a kínai kapcsolataik ellenére mégis antikommunisták – tette hozzá. – A törvényjavaslat elfogadása után a következő lépés az új, átkeresztelt alapítvány állami vagyonhoz való juttatása lehet, amellyel ezek a vagyonelemek kikerülhetnek az állami ellenőrzés alól – vetítette előre, hozzátéve: az alapítványok vezetésébe a kormányhoz hű embereket juttatnak, akiket leválthatatlanná tesznek.
Úgy folytatta, 2019 óta a kormány döntő jelentőséget tulajdonít a közalapítványi formáknak; az újfajta alapítványokra nem vonatkozik a gazdasági tevékenység tilalma, de így már nem lehet a klasszikus értelemben vett alapítványokról beszélni. A törvényjavaslat célja egy párhuzamos, úgynevezett mélyállam kiépítése, ezzel a magyarországi politikai váltógazdaság teljes ellehetetlenítése; a Fidesz a közvagyon eltüntetésével próbálja saját túlélését bebetonozni – értékelt.
Olyanokat emelnek piedesztálra, akik a rendszert működtették
Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott, hogy egy „újabb fideszes kiskirály kapja meg a maga hűbérbirtokát”. Létrejön egy újabb fideszes magánalapítvány, amit továbbra is közpénzből fognak fenntartani, ahogy közpénzből tartották fenn a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai kormány idején is– közölte. A Terror Háza Múzeum kiállításából „valahogy elfelejtődött”, hogy a Horthy-korszak államigazgatásának komoly felelőssége volt a holokauszt alatt sok százezer zsidó és cigány honfitársunk elpusztításában – bírált a felszólaló, hozzáfűzve: az intézmény rendkívül vitatott és negatív szerepet játszott a Sorsok Háza projektben. Kijelentette, hogy egy esetleges kormányváltás után ezt a közvagyont is visszaadják a magyar adófizetőknek.
Ritter Imre, német nemzetiségi képviselő a magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében támogatta a javaslatot. Emellett a pécsi egyetem német történelem és kultúra Délkelet-Közép-Európában alapítványi tanszék további finanszírozását kérte a kormánytól.
Varga-Damm Andrea (független) a Terror Háza „30 éve szabadon” című kiállítását kritizálta, mert szerinte ezzel „fideszes propagandagépezetté vált” ennek a fontos témának az emlékezete. Úgy értékelt: ezzel a kiállítással meghamisítják ezt az időszakot, és így meggyalázzák azok emlékét, akik kommunisták áldozatai voltak.
Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki hozzászólásokra reagálva arra szólított fel: a Terror Háza Múzeum dolgozóit, kutatóit ne támadják „piti” politikai érdekekből. Bencsik János (független) azt firtatta: ha a kormányoldalnak az a célja, hogy bemutassa a kommunizmus bűneit, akkor hogyan emelhet piedesztálra olyan embereket, akik aktívan részt vettek a kommunista rendszer működtetésében.
Az elnöklő Brenner Koloman a vitát később lezárta, ezt követően Schanda Tamás államtitkár zárszavában álságosnak nevezte a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos ellenzéki vádakat, hangsúlyozva, hogy az alapítványhoz kerülő vagyonelemek nem válnak magánvagyonná. Ez egy közfeladattal terhelt vagyonjuttatás, amelyet semmi másra nem lehet felhasználni, mint a törvényben rögzített közcél – jelentette ki. A DK-s Arató Gergely hozzászólására reagálva úgy fogalmazott: soha nem fogják megbocsátani a baloldalnak, hogy azzal ünnepelték az 1956-os forradalom 50-ik évfordulóját, hogy „embereket vertek és szemeket lövettek ki”. Az államtitkár méltatlannak és felháborítónak nevezte, hogy az MSZP – amely az MSZMP utódpártja – próbálja demokráciáról kioktatni a Fideszt és a KDNP-t, ahelyett, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitájában elnézést kért volna az áldozatoktól.
