Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Lassan elfogynak a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok

Szerző: | 2021. április 28., 15:38 | Belföld, Gazdaság

Fotó: Unsplash/Louis Reed

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mellbevágó adatokat eredményezett az a felmérés, amelyben a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok helyzetét elemezte. A kutatás szerint az általános iskolák legalább harmadában kevesebb a természettudományos tárgyakat oktató tanár a kívánatosnál. Kémiatanárból például országosan 2657 fő hiányzik. Nagyok a területi szórások is, amíg a budapesti gimnáziumok 38 százalékában, addig a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémiaszakos pedagógus. 

HIRDETÉS - AIP

– Még a tanárképzés közelében dolgozókat is meglepte, mennyire rossz a helyzet. Miközben évente 120-140 kémiát oktató válik nyugdíjaskorúvá, tavaly ősszel mindössze 42 hallgató kezdte meg kémiatanári tanulmányait. Ha a tendencia így folytatódik, tíz-tizenöt év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson a gyerekeinknek, és a többi természettudományos tárgy esetében is hasonló a helyzet: Amíg évente 6-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, 2020-ban alig 300 fiatal indult el természettudományos tanári szakon – nyilatkozta a Magyar Hangnak Holtzer Péter, az alapítvány elnöke.

A szakember arról is beszélt, hogy amennyiben nem változik ez a tendencia, néhány éves távlatban nem lesz olyan szaktanár a közoktatásban, aki segítené a fizika, kémia, földrajz és biológia iránt érdeklődő diákokat. Ennek logikus következménye az lehet, hogy még a terület iránt érdeklődő fiatalok sem választják az orvosi, mérnöki és egyéb természettudományos irányú felsőoktatási intézményeket, így záros határidőn belül komoly szakemberhiány alakulhat ki a gazdaság több tudományigényes ágazatában. 

– Sajnos az elmúlt harminc évben nem kapott kellő figyelmet a hazai közoktatási rendszer, hiányzik annak a 21. századi követelményekhez igazítása. Ennek eredménye a rendszer kettészakadása. Az egyik oldalon van az a néhány elitképző iskola, amely összegyűjti a tehetséges fiatalokat és sorra nyeri a nemzetközi tanulmányi versenyeket, a másikon pedig az iskolák döntő többsége, ahol már a nem túl acélos PISA (Programme for International Student Assessment) felmérések színvonalának teljesítése is gondot jelent. 

Kérdésünkre Holtzer Péter elmondta, a tanári pálya alacsony népszerűsége alapvetően két tényezőnek köszönhető. Egyrészt a nevetségesen alacsony bérezésnek (a kezdő pedagógus a diplomás átlagbér 60 százalékát kapja, mintegy nettó 150 ezer forintot havonta, és ez a lemaradás később sem csökken). Másrészt a pedagógusi szakma alacsony társadalmi elismertségének.  

– Alapvető fontosságú ugyan a pedagógusi bérek rendezése, az önmagában és azonnal nem fogja megoldani a problémákat, bár a nettó kezdőbérek 250-300 ezer forintra emelése – amit a tanári pályára készülő fiatalok reálisnak tartanak – jó indulási alapot jelentene. Ezen túlmenően azonban szükség lenne a pedagógus szakma társadalmi megbecsültségének emelésére, illetve az oktatási rendszerben a fiatalok által tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. Egyszóval alapjaiban kellene átalakítani az oktatási rendszert, mint például Finnországban, ahol kiemelkedően magas a kezdőfizetés, valamint a 21. századi követelményekhez igazított oktatási rendszer hatalmas hívóerőt jelent a fiatalok számára. Jól mutatja ezt, hogy az északi országban ötszörös a túljelentkezés a tanári szakokra – emelte ki Holtzer Péter.

– Persze nem kellene minden kis faluban kémia, fizika vagy biológia laboratóriumot építeni, hiszen annak anyagi feltételei nem nagyon biztosíthatók, de értelme sem nagyon lenne. Sokkal inkább olyan oktatási és iskolarendszert kell létrehozni, amely egy-egy jól felszerelt központi iskolához kapcsolja a kistelepülések tagiskoláit. Így a gyerekek érdekeit is szem előtt tartva költségtakarékosan lehetne minden diák számára megfelelő képzést biztosítani – ismertette kérdésünkre Holtzer Péter az egyik lehetséges megoldást.

Végül arról is beszélt az elnök, hogy a maga szerény eszközeivel az alapítvány is igyekszik tenni valamit a siker érdekében. Létrehoztak például egy mobil kémiai laboratóriumot, amely az ország elmaradott térségeit járván, szaktanári támogatással igyekszik felkelteni a kémia iránt érdeklődő fiatalok érdeklődését. A kémiai kísérletek ugyanis kifejezetten izgalmasak a gyerekek számára, hiszen a száraz iskolapados oktatás mellett, illetve helyett a való életben láthatják mindazt, amiről a tankönyvekben olvastak, a tanártól hallottak.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: biológia, fizika, kémia, Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A), természettudományos tárgyak


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

Árnyék podcast: Miért költöztünk külföldre? – szülinapi adás

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Pin It on Pinterest