Költségekről nincs szó a Fudan Egyetemmel kötött stratégiai megállapodásban, de az például kiderül belőle, hogy a magyar kormány itt is egy vagyonkezelő alapítványon keresztül játszaná át a közvagyon használatát.
Egy vagyonkezelő alapítványon keresztül hoznák létre a kínai Fudan Egyetem budapesti felsőoktatási intézményét, a Fudan Hungary Egyetemet – derült ki abból a stratégiai együttműködési megállapodásból, amelyet a héten a magyar kormány nevében Palkovics László innovációs miniszter, a Fudan Egyetem, valamint az általa alapított Fudan Magyarország Kft. írt alá.
A pontos költségeket nem tartalmazó szerződés értelmében az egyetem létrehozásának folyamatát két szakaszra bontanák.
I. szakasz
- A magyar állam létrehoz egy vagyonkezelő alapítványt, amelyhez a Fudan Egyetem a „megfelelő szakaszban” csatlakozik. Ez magyar felsőoktatási intézményként létrehozza a Fudan Hungary Egyetemet, amelynek tulajdonosa és fenntartója lesz.
- Egy gazdasági társaságot is alapít a magyar állam, ennek az építkezés lebonyolítása lesz a feladata.
- A Fudan Egyetem meghatározza az első körben indítható szakokat és kérvényezi az akkreditációt Magyarországon.
- A Fudan Egyetem elkezdi toborozni az oktatói gárdát, tárgyal a budapesti jóléti juttatásaikról.
- A megállapodásban résztvevők kormányoktól, vállalatoktól, szervezetektől és egyéni adományozóktól kérnek pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy összegyűljön a becsült működési alapköltség.
II. szakasz (A tervek szerint 2024-től)
- Az építkezés első szakaszának befejezése után elindítják az első körben meghatározott szakokat.
- Az építésért felelős cégnek törekednie kell arra, hogy három éven belül befejezze a még hátralévő munkákat.
- További szakok indítása, oktatók, hallgatók számának növelése, a cél 6000 hallgató és 500-600 alkalmazott. (Négy kart terveznek: Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kar, Természettudományi és Mérnöki Kar, Közpolitikai és Üzleti Kar, valamint Orvostudományi Kar.)
- Támogatói kör bővítése.
A héten aláírt egyezség szerint ha valamelyik fél felmondaná a megállapodást, meg kell várni, amíg az utolsó alkalommal felvettek diplomát szereznek – a CEU esetében nem törődött ezzel a kormány –, azt pedig rögzítik, hogy a vitákat alapvetően tárgyalásos úton igyekeznek rendezni.
Az egyetem magyarországi működési engedéllyel rendelkezne, saját jogon indíthatna szakokat és magyar diplomát adna. A szerződésben több célt is meghatároztak, a kínai fél számára például fontos lenne, hogy Fudan szorosabban kapcsolódjon az európai felsőoktatási térhez. Arra is kitértek ugyanakkor, hogy az eltérő nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező egyetemi polgárok gazdagítják majd a két nemzet kultúráját, és „elmélyítik nemzeteink között a barátságot”.
A megállapodásba az is bekerült, hogy a campust – amely oktatási létesítményeket, oktatói és kutatói irodákat, kutatólaborokat, könyvtárakat, adminisztratív épületeket, valamint egy 2500-300 hallgató elhelyezésére alkalmas kollégiumi infrastruktúrát foglal magában – a dél-pesti, észak-csepeli részen épülne fel 26 hektáron, 520 ezer négyzetméternyi beépített területen. A magyar kormány a vagyonkezelő alapítványon keresztül biztosítaná a földterületet, a működőképes campust és az egyéb létesítményeket, az ehhez szükséges törvényjavaslatot pedig benyújtja az Országgyűlés elé. Az épületekről, az azokat körülvevő területekről és egyéb infrastrukturális elemekről közösen döntenek majd a felek, az alapítvány útján pedig Fudan Hungary Egyetem használatába kerülnek majd.
A szerződésben azt is vállalta a magyar kormány, hogy a közelben felhúznak majd egy modern sportközpontot, valamint egy ötezer fős konferenciaközpontot is, ahol rendezvényeket, kiállításokat, gálavacsorákat, vásárokat, diplomaosztókat tartanak majd. Abban is megállapodtak, hogy a létesítmények fenntartását és működtetését „professzionális szakmai partner” végzi majd, és törekednek arra, hogy az infrastruktúrát a Fudan Hungary Egyetem térítésmentesen vehesse igénybe.
A megállapodás része az is, hogy:
- Az egyetemen belül kutatóintézeteket hoznak létre, ezekkel szoros együttműködésben támogatják a kínai vállalatok K+F központjainak magyarországi letelepedését, további kínai cégek befektetéseit.
- A helyi szükségleteket figyelembe veszik a képzési portfólió kialakítása során. A képzés során a következő területekre fókuszálnak: empirikus elemzés, gazdasági stratégiák, pénzügyi tervezés, kínai nyelv tanulása, nemzetközi tanulmányok és geopolitikai képzések, gyógyszerészeti tanulmányok és orvostudományi képzések, adattudomány és mesterséges intelligencia tárgyú képzések, kommunikációs mérnöki és új média tanulmányok, járműmérnökök képzése, mikroelektronikai programok elindítása.
- Az egyetemalapítás folyamatának biztosítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Fudan Egyetem létrehozott egy közös munkacsoportot.
- A felek évente legalább egyszer – a tervek szerint a Kína és a közép-európai országok közötti miniszterelnöki szintű találkozón – személyesen értekeznek, havonta egyszer pedig videokonferenciát tartanak az ügyben.
A Direkt36 írta meg először egy minisztériumi előterjesztésre hivatkozva, hogy a magyar kormány által 540 milliárd forintra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország fizetne. Kína 450 milliárdos hitelt adna, amit a magyar állam 100 milliárddal kiegészítene.
