Egyszerű, könnyen megoldható, rutinszerű volt az idei középszintű magyarérettségi, és ezt a mostani járványhelyzetben teljesen rendben lévőnek találta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Ugyanakkor a kiválasztott műveket látva úgy véli: a 2024-ben bevezetendő új érettségi követelményrendszer régimódi, korszerűtlen szellemének előszele érződött már az idei feladatokon is.
Arató László szerint a járványhelyzetben eleve az volt az ildomos, hogy inkább egy egyszerűen megoldható érettségi feladatsorral találják szemben magukat az érettségizők. Ezért nem is lát semmi problémát abban, hogy rutinból megoldható feladatokat tartalmazott az idei középszintű magyarérettségi.
A feladott művek alapján a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint egyértelműen múltcentrikus volt a feladatsor: – Kicsit érződött rajta az új érettségi követelményrendszer régimódi, korszerűtlen szellemének előszele – vélekedett Arató. Csupa ismert, korábban tanult szerző szerepelt a feladottak között: Mikszáth Kálmán, Tóth Árpád, Arany János,. A pedagógus arra is felhívta a figyelmet, hogy a legfrissebb mű, amelyre az érettségi feladatsorban rákérdeztek, 98 éves: Tóth Árpád Gyopár című verse. Szerepelt még Mikszáth Kálmán novellája, a Szűcs Pali szerencséje, és Arany János Epilógus című verse is.
– Mindig kérdés, hogy hogy jó-e az, ha ismert, tanult szerző műve szerepel az érettségin. Erre lehet az a válasz, hogy ez biztonságot ad, de az is, hogy a diákokat frusztrálja, hogy úgy érzik: emlékezniük kellene, hogy mit tanultak pontosan az adott szerzőről vagy műről. Pszichológiai szempontból nem biztos, hogy szerencsés, ha kizárólag tanult műveket vagy szerzőket kérdeznek. Ez a kompetenciamérésre sem a legbiztosabb módszer, az ismeretközpontúság felé tolja el az érettségit. Nem ezt tartom a legjobb fajta érettséginek – értékelt Arató.
Súlyos problémákat nem látott a feladatsorban, de összességében úgy véli: meglehetősen korszerűtlen volt az idei érettségi feladatsor, de az új érettségi követelmények 2024-es életbe lépésével szerinte ennél is korszerűtlenebb lehet majd.
Mint az Eduline megírta, a szövegértési feladatsorban az 1848-as szónokok retorikája volt a kétoldalas szöveg témája, a szöveg a szónokok között említette Jókai Mórt és Kossuth Lajost. A diákok az esszéfeladatoknál egy Mikszáth-novella elemzését, vagy egy Arany János- és egy Tóth Árpád-vers összehasonlító elemzését választhatták.
Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1155 helyszínen 71 121, emelt szinten 72 helyszínen 2380 vizsgázó tett érettségit hétfőn. A vizsgákat szigorú egészségvédelmi óvintézkedések (testhőmérséklet-mérés, maszkviselés, távolságtartás, létszámkorlátozás) mellett tartották. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett megoldaniuk: az elsőre 90, a másodikra 150 perc állt rendelkezésükre.
Az RTL Klub Híradójában vasárnap este aggodalmának adott hangot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Aki ugyanis most betegség vagy karantén miatt nem tud vizsgázni, csak ősszel pótolhat, így pedig akár egy évet is csúszhat a továbbtanulással. Nagy Erzsébet, az érdekképviseleti szervezet ügyvivőjének szavai szerint tartani kell attól, hogy majd olyanok is elmennek érettségizni, akik nem igazán érzik jól magukat, netán ténylegesen betegek, mert nem akarnak lemaradni.
A hétfői magyar vizsgák után kedden matematikából 68 ezren középszinten, több mint ötezren pedig emelt szinten vizsgáznak. Szerdán történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy nyolcezer diák érettségizik. Csütörtökön tartják az angol vizsgákat, amelyre középszinten több mint 48 ezren, emelt szinten pedig több mint 20 ezren jelentkeztek, a másnapi német nyelvi vizsgákra középszinten 12 ezren, emelt szinten több mint háromezren vállalkoztak.
A vizsgák befejezése után az Eduline oktatási szakportál közzétette a középszintő magyarérettségi feladatsorának nem hivatalos megoldókulcsát, amelyet egy szaktanár dolgozott ki a portál számára. Bár ez nem a hivatalos megoldókulcs, segíthet az érettségizőknek megítélni, hogy helyesen oldották-e meg a feladatokat.
