Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által eddig közzétett halálozási adatokból még nehéz következtetéseket levonni a korcsoportos megoszlást illetően, érdekes elemzést közölt a Népszava. Vitrai József népegészségügyi szakértő szerint a koronavírus-járvány második és harmadik hullámában a 35-44 évesek körében arányaiban kiemelkedő, 11 százalékos volt a többlethalálozás.
Az év elején – január 24. és február 21. között – egy hónapig kevesebben haltak meg, mint az várható lett volna, de utána „sikerült” túlszárnyalni az előző éveket. Számításai szerint április elejéig a járvány okozta többlethalálozás megközelítette a 16 ezret (15872). Közlése szerint a 65-74 évesek körében 18 százalékkal haltak meg többen, mint a Covid-19 előtti években. Ehhez képest meglepően magas, 11 százalékos volt a többlethalálozás a 35-44 éves korosztályban is, vagyis nem lehet azt mondani, hogy eleve azok mentek el, akiknek az életkilátásai rosszabbak voltak. Mint mondta, ez akkor lenne igaz, ha a 75 év felettieknél lenne a legnagyobb a többlethalálozás.
Megjegyezte: a hivatalos mintegy 27 ezres halálozási adat megközelítőleg kétharmada írható a járvány számlájára. A többi esetben – tette hozzá – várhatóan a kimutatott fertőzés nélkül is meghalt volna a beteg.
Vitrai József szerint a többlethalálozás számításánál több körülményt is figyelembe kell venni, így egyebek mellett azt, hogy a népesség összetétele időről-időre változik és ez önmagában is befolyásolja a halálozási adatokat. Például, ha egy társadalomban növekszik az idősek aránya akkor a halálozások száma is nőni fog.
Számításaiból kiderül, hogy tavaly tavasszal, amikor elindult a járvány, többen haltak meg, mint amennyi az elmúlt öt év átlaga alapján várható lett volna. Aztán nyáron furcsa módon lecsökkent a többlet, vagyis kevesebben haltak meg, mint amennyi várható lett volna. Ősszel, a második hullám idején viszont hatalmas többlethalálozás keletkezett, aztán január elejére újra a nulla alá ment ez az adat. A harmadik hullám idején megint nagyon sokan haltak meg, csaknem elértük a második hullám halálozási csúcsát.
Az adatokból jól látszik, hogy a többlethalálozás szempontjából van különbség a nemek és a korcsoportok között is. Azok a férfiak, akik megélték a 70. életévüket, ellenállóbbak voltak a vírussal szemben és egészségesebbek, mint az ugyanilyen korú nők. Ezt mutatja, hogy az idősebb nők körében nagyobb volt a veszteség. Ennek pontos okát azonban nem lehet tudni, amíg a KSH nem hoz nyilvánosságra még több adatot.
