Történetünk főhőse a Budapesten élő György, aki április 3-án oltatta be magát a Szputnyik V vakcina első adagjával, majd április 24-én megkapta a második dózist, de az oltási igazolvány a mai napig nem érkezett meg. Sokan járhatnak hasonló cipőben, már Facebook-csoport is alakult azok számára, akik önhibájukon kívül hosszabb ideje várják a védettségi igazolványukat, addig pedig szabadságukban korlátozottnak érzik magukat.
Hősünk nem hagyta annyiban dolgot, billentyűzetet ragadott és több fordulóból álló, időnként szürreális levelezésbe bonyolódott a hatóságokkal. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő bejelentésének eleget téve a , valamint a kormányhivatali e-mail címen is jelezte a problémát. Ezekben megírta, hogy 2021. április 24. óta már a második oltáson is túl van, problémát okoz viszont, hogy május 5-ig még nem kapta meg az oltási igazolványát, nem történt semmi. Feltette a kérdést, miszerint mi a késés oka, és mikor küldik ki a védettségi igazolványt, ami nélkül jó néhány szolgáltatást nem tud igénybe venni.
Mivel ügyfélkapuval nem rendelkezik, megpróbálkozott a telefonálással is, ám a megadott 1818-as telefonszámon az ügyfélszolgálat munkatársa közölte: ők nem kaptak tájékoztatást arról, hogy egyáltalán létezik-e, él-e a e-mail cím, és azt javasolták emberünknek, hogy menjen személyes ügyintézésre az illetékes kormányhivatalba.
Hősünk azóta sem érti, hogy akkor Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő miért beszélt a fenti e-mailcímről, ha ez állítólag nem is létezik, ám ha mégis létezik, valójában nincs sok jelentősége, mert a pandémia közepette is csak személyesen lehet ügyet intézni, ha valaki nem rendelkezik ügyfélkapuval. Választ egyébként péntek délutánig nem kapott a fenti e-mail-címről.
Eközben Budapest Főváros Kormányhivatalától azért befutott egy írásbeli válasz, amelyből kiderült, hogy védettségi igazolványát április 10-én postázták a nyomdától. „A védettségi igazolványok az ügyfél által az oltás időpontjában megjelölt címre, ennek hiányában a bejegyzett tartózkodási helyre, ennek hiányában a bejelentett állandó lakóhelyre kerülnek kipostázásra. A levélszekrénybe történő kézbesítés esetén a küldemény nem nyomon követhető” – tették hozzá.
Vagyis többnapos levelezés után csak annyi derült ki, hogy a védettségi igazolvány egy hónapja elindult útjára, ám soha nem érkezett meg (ez eddig is nyilvánvaló volt), ráadásul nem is nyomon követhető. Az írásbeli panasz pedig nem elegendő, vagy személyesen kell kezdeményezni a pótlást, vagy a megadott internetes felületen, de csakis ügyfélkapuval rendelkezőknek.
Hősünk véleménye szerint – miután nem ő tehetett arról, hogy a védettségi igazolványa nem érkezett meg – a pótlásról térítésmentesen kellene az érintett intézménynek gondoskodnia, hiszen nem lenne fair, hogy 3 ezer forintot fizessen a plasztikkártyáért, amikor nem arról van szó, hogy elvesztette, hanem arról, hogy meg se kapta azt, mert hiba csúszott a „gépezetbe”.
Ezzel a gondolattal „felfegyverkezve” György május 7-én elment személyesen a Teve utcai kormányablakhoz, hogy végre elintézze az ügyet, felkészülve arra is, hogy ha kell, panaszt tesz. Péntek délelőtt harmincnál is többen várakoztak a kormányablaknál, legalább a felük a védettségi igazolvány miatt jött. A 18 pultból hatnál nem volt ügyintézés, így hősünk elég lassan került sorra, de végre bekövetkezett a várt pillanat, és ekkor számára eddig nem ismert tényre derült fény: a Magyar Közlöny 2021. évi 78. számában szereplő 222/2021. (V. 3.) kormányrendelet értelmében ha május 13-a után intézi a pótlást, akkor már nem is kell kifizetnie a 3 ezer forintot. A május 3-án megjelent rendelet harmadik paragrafusának ötödik bekezdése ugyanis a következőképpen szól:
„Az érintett a hatósághoz benyújtott kérelmében díjmentesen kérheti a védettségi igazolvány kiállítását, ha a kérelmező a védettségi igazolványt a (6) bekezdés b) és d) pontja, illetve a (7) bekezdés b) pontja szerinti kiállítást követő 30 napon belül nem kapta kézhez. A kérelmező részére ebben az esetben akkor is új igazolványt kell kiállítani, ha a részére korábban került kiállításra védettségi igazolvány, de az érintett jelzésére vélelmezhető, hogy az nem került kézbesítésre.”
A második paragrafus szerint „ez a rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba” vagyis május 13-a után nem kell fizetni a védettségi igazolvány pótlásáért, ha az ügyfél önhibáján kívül elveszett, és meg se érkezett a címére, mint jelen esetben. A rendelet sokakat meglepett a sorban állók közül, de többen így is inkább kifizették most a 3 ezer forintot a pótlásért, mert munkájukból vagy egyéb okból kifolyólag már nem tudtak volna 13-ig várni.
György 14-én soron kívül mehet ügyet intézni, de persze addig sem élvezheti a védettségi igazolvány adta kedvezményeket. Annyit még sikerült megtudnia, hogy a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. mint konszolidátor által postázott igazolvány a Magyar Posta budaörsi logisztikai központjáig eljutott, utána viszont nyoma veszett, ezért panasszal készül élni a postánál. Mint lapunknak megjegyezte, a rendeletmódosításra vélelmezhetően azért volt szükség, mert a jelekből ítélve e küldemények kézbesítése többször is gondot okozhatott. Pedig az állami tulajdonú vállalatnak bevételt is jelentett volna, ha a hivatalos okmányokat például ajánlottan kézbesítik. Számára az is érthetetlen, hogy miért tíznapos késéssel lép életbe a rendelet.
Mint megírtuk, a járványügyi korlátozások a védettséggel nem rendelkezőknek augusztusig biztosan fennmaradnak – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a csütörtöki kormányinfón. Így akiknek nincs védettségi igazolványuk, augusztusig biztosan nem mehetnek moziba, színházba, étterem belső tereibe, szállodákba vagy sporteseményekre.
