Immár hét országgal kötött kétoldalú megállapodást Magyarország, amely értelmében kölcsönösen elfogadjuk egymás vakcináit, így a beoltott állampolgárok teszt és karantén nélkül utazhatnak – erősítette meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Hozzátette, a legtöbb olyan országba nagy valószínűséggel lehet majd utazni, ahová a magyarok szívesen járnak nyaralni. Konkrétumokat nélkülöző kijelentését sokféleképp értelmezhetjük, így számos nyitott kérdést maradt az utazásokkal kapcsolatban. Hiába nevezte butaságnak korábban Orbán Viktor miniszterelnök a hírt, hogy a keleti vakcinákkal nem lehet majd utazni, egyelőre még az említett kétoldali megállapodások sem egyértelműek.
Mint ismert, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eddig Montenegróval, Szerbiával, Bahreinnel, Szlovéniával, Romániával, Horvátországgal és Észak-Macedóniával állapodott meg az oltások kölcsönös elfogadásában.
Nem tisztázott ugyanakkor a 16 évnél fiatalabb, így szükségszerűen nem olthatók helyzete. Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta, hogy Törökországgal megállapodtak, vagyis oda mehetnek a gyerekek és fiatalok is, a többi ország esetében azonban ez a megegyezés még várat magára. Vagyis a családok egyelőre egyedül Törökország felé vehetik az irányt, ha nyaralni mennének, hiszen a nem oltottakat még azok az országok sem engedik be, amelyek amúgy elfogadják a Magyarországon használt vakcinákat.
Problémát okozhat sokak számára a horvát hatóságok kérése is, nem elég ugyanis a védettségi igazolvány a belépéshez, elkérik az oltás után kapott dokumentumot is, amely rögzíti a második oltás időpontját; a belépés csak az ezt követő 14. naptól lehetséges.
Egységes EU-s szabályozás nem lévén a tagországok egyelőre a saját hatáskörükben döntenek a vakcinák elfogadásáról. Az Európai Parlament döntött ugyan egy közösen használható Covid-19 igazolvány majdani bevezetéséről, de a keleti vakcinákat nem vonta bele a kötelezően elfogadott oltások körébe. Így van, ahol csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott védőoltásokat – a Pfizert, a Modernát, a Janssent és az AstraZenecát –
Egységes EU-s szabályozás nem lévén a tagországok egyelőre a saját hatáskörükben döntenek a vakcinák elfogadásáról. Az Európai Parlament döntött ugyan egy közösen használható Covid-19 igazolvány majdani bevezetéséről, de a keleti vakcinákat nem vonta bele a kötelezően elfogadott oltások körébe. Így van, ahol csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott védőoltásokat – a Pfizert, a Modernát, a Janssent és az AstraZenecát – fogadják el, más országok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyét megszerzett vakcinákat – az előbbieken kívül a kínai Sinopharm – sem utasítják el. A helyzet azonban kellően átláthatatlan, sokszor a határellenőrzést végző személy döntésén múlik, ki léphet be az országba, és ki nem.
Tekintve, hogy a magyar lakosság jelentős részét keleti vakcinákkal oltották, és közeleg a nyár, az egyértelmű utazási szabályok hiánya komoly fennakadásokat és bosszúságot okozhat majd. Az EMA ugyan júniusra ígérte az orosz Szputnyik V vakcinával kapcsolatos döntést, ám a kínai Sinopharm, hiába hagyta jóvá a WHO, az európai hatósághoz még be sem adta a kérelmet.
Németország példája jelzi, hogy milyen kaotikus állapotok uralkodnak a vakcinaigazolások terén Európában. Angela Merkel kancellár április végén arról beszélt, hogy Németországnak és Kínának kölcsönösen el kell fogadnia egymás oltásait, több német politikus pedig az orosz Szputnyik V vakcina engedélyezését sürgette az elmúlt hetekben. Ehhez képest Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter szerdán hangsúlyozta, a karanténkötelezettség alól csak az EU-ban engedélyezett készítményekkel beadott oltás ad felmentést Németországban.
Nem segít a magyar utazók helyzetén a nálunk kiállított védettségi igazolvány sem, amely a QR-kód leolvasása nélkül a legfontosabb információt, a teljes védettség időpontját, illetve az oltás típusát nem árulja el, vagyis külföldön nem bizonyítja a tulajdonosának védettségét. Mivel ennek hiányában a hatóságok nem tekinthetik védettnek az adott személyt, a magyar okmánnyal aligha lehet majd külföldre utazni a fent említett kétoldalú megállapodások nélkül. Addig azonban sok helyen marad a PCR-teszt és a kötelező karantén.
Ígérik, de egyelőre még nem jelent meg az okostelefonra és tabletre is letölthető védettségi igazolvány alkalmazás, amelyben a plasztikkártya alapú védettségi igazolvánnyal szemben már az is szerepelni fog, hogy az alkalmazás használója mikor kapta meg az első illetve második oltást (az első oltás után frissülnek az adatok), és a beadott vakcina típusa is kiderül majd belőle.
Az utazási problémákkal kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
