„A jövő gazdagsága” címmel újabb írást jelent meg Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke tollából a növekedés.hu nevű portálon. A közös cikkben a magyar múlt sikereinek forrásai fényében próbálják meg világosan láttatni a jövő gazdasági felzárkózásának magyar lehetőségeit. Már a cikk elején leszögezték, hogy „többezeréves történelmünk során többször hoztunk létre világraszóló, az adott korban kiemelkedő teljesítményt”.
– Ideje felismernünk, hogy ezek döntően olyan forrásokból merítettek, amelyek nyelvünkben és kultúránkban élnek. Ezek a képességek minden bizonnyal a korábbi életmódok nyelvünkben és kultúránkban élő emlékei. Különlegességük, hogy DNS állományunk génjeihez hasonlóan, mémként képesek öröklődni, utazni az időben és hatni a térben
– fogalmaznak a szerzők.
A részletekre térve, kifejtették, hogy „a nyelvi és kulturális kincsünk három nagy része a mozgáshoz, a képekhez és az élet működéséhez kötődő tudás”, és többezeréves eurázsiai történelmünk is ezekre épült. Mint azt megállapították:„Erre a tudásra épült a Kárpát-medence ősi történelme és ez a tudás alapozta meg a 907-es katonai győzelmet az akkori Nyugat egyesült haderői felett, majd az Árpádok erős és virágzó államát a következő négy évszázadban.”
A szerzők Mátyás király 1490-ben bekövetkezett haláláig számítják hazánkat európai nagyhatalomnak, amelyhez a fent említett örökletes képességekhez társuló hazai nemesfémbányászat is segített minket.„Az államalapítástól eltelt 500 év tele van sikerekkel, a következő 500 év azonban kudarcokban gazdag.
Ez megtört egy pillanatra, amikor 1867 után az európai ipari forradalom a vasútépítéssel betört a magyar gazdaságba”
– szögezték le. Szerintük ugyanis „a közlekedés, tehát a mozgás forradalma felébresztette a nyelvben és kultúrában szunnyadó képességeket, így 1867 és 1914 között a magyar gazdaság fejlődése kiemelkedő Európában.” Felidézik a múlt századi világraszóló magyar teljesítményeket, Nobel-díjasaink sorát.
– A 20. század magyar szellemi sikerei már jelzik, hogy a 21. századdal kezdődő új 500 éves korszakban készen állunk az anyagi-gazdasági sikerre, a világ élvonalában működő magyar gazdaság megteremtésére, amit egy új jövőképre építhetünk – szögezik le.
Úgy látják, „csak az elmúlt tíz évben több mint 500 olyan egyéni és közösségi magyar siker született, amelyeknél bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk Európa és a világ legjobbjai közé tartozni”. Fel is sorolják tételesen a magyar sikereket a hibridautóktól, a robotoktól a kutató-mentőcsapatok által használt drónszoftverig, a sportban az úszástól az ultramaratonfutásig, zenei téren a népzenétől a hangszerkészítésig. Végül Ralph Moss Szent-Györgyi Albertről írott életrajzának megállapítását idézik:„Mindig vágyott a tudomány elefántcsont-tornyának békés nyugalmára, mégis újra meg újra barikádokon találta magát.”
