A magyar állami hírügynökséget is meghívta Kína annak bizonygatására, hogy jól bánnak az ujgurokkal

A magyar állami hírügynökséget is meghívta Kína annak bizonygatására, hogy jól bánnak az ujgurokkal

A Kínai Népköztársaság nemzeti zászlajának szobormásáról készült kép az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület fõvárosában, Ürümcsiben lévõ egyetlen vallási fõiskola, az Ürümcsi Iszlám Intézet épületénél 2021. április 22-én, a kínai kormány által a sajtó számára szervezett látogatás idején. A 889 hallgatót számláló, 1987-ben alapított muszlim iskolában 18 és 25 éves diákok tanulnak három-öt éven át. A tanterv 70 százaléka vallási ismereteket tartalmaz, beleértve az arab irodalmat, a Korán recitálását, az iszlám törvényeit és kultúráját. Emberi jogi csoportok szerint a kínai hatóságok emberiesség elleni bûncselekményeket követnek el az õshonos ujgurok és más muzulmán kisebbségek tagjai ellen (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Míg nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az 1,8 milliót is elérheti azoknak a száma, akiket akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárhattak Kínában, az ország szerint hazugság, hogy népirtást követnének el az ujgurok ellen. Ennek bizonyítására a helyi kormányzat és a Kínai Újságíró Szövetség az elmúlt napokban szervezett sajtóútra invitált Pekingben dolgozó újságírókat, köztük az MTI munkatársát is, Nagy Mariannt – számolt be erről a magyar állami hírügynökség, és a látogatásról két részes riportot is közöltek.

Mint a riport az elején leszögezi, az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zömében muszlim vallású ujgurok élnek, mintegy 12 milliónyian. A kínai vezetést az amerikai törvényhozóktól kezdve az Európai Unióig többen bírálták az ujgurokkal szembeni bánásmód miatt. Kína következetesen visszautasította a vádakat.

Arra is kitérnek, a kínai kormányzat rendszeresen szervez utakat külföldi diplomaták és újságírók számára Hszincsiangba, ahol a vendéglátók jellemzően feszített tempójú program keretében igyekeznek alátámasztani a kínai vezetés hivatalos nyilatkozatait, hangsúlyozva a nemzetiségek békés együttélésének biztosítására tett erőfeszítéseket, és a nemzetiségek vallási, nyelvi és kulturális hagyományainak védelmét.
 A riport úgy fogalmaz, az elmúlt mintegy öt évben Hszincsiangban a kínai hatóságok szigorú intézkedéseket hoztak a türk etnikumú ujgur népcsoport tagjainak „asszimilációja” érdekében. Mint felidézik, az ENSZ becslése szerint az egymilliót is meghaladhatja azon ujgurok száma, akiket a kínai hatóságok akaratuk ellenére az elmúlt években kialakított „átnevelő központokba” vittek. Az AP amerikai hírügynökség jelentései, valamint az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) tanulmányai arról is beszámoltak, hogy információik szerint az ujgurokkal szembeni fellépés részeként a nemzetiség tagjait kényszersterilizációnak vetik alá, kényszermunkára fogják, vagy mondvacsinált okokkal bebörtönzik. Hangsúlyozzák, Peking cáfolja az ujgur nemzetiséggel szembeni célzott fellépést, és a drákói intézkedéseket a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelem hatékony eszközeiként állítja be.

Levésett ujgur feliratok helye éktelenkedik

– A külföldi újságíróknak szervezett program során csupán olyan helyiekkel van lehetőség beszélgetni, akiket a szervezők erre kijelöltek. A válaszaik gyakran szóról szóra megegyeznek – számolt be tapasztalatairól a riporter. Felidézi, a washingtoni székhelyű Radio Free Asia – amelyet az amerikai kormányzat finanszíroz alapítványon keresztül – hszincsiangi tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be a minap, hogy az autonóm területen megszüntették az ujgur nyelvű oktatást, és a tanintézményekben kifejezetten tiltják az ujgur nyelv használatát. – Kína minden ilyen jellegű vádat rendszeresen visszautasít, utunk során pedig vendéglátóink célzott programokkal igyekeztek cáfolni a bírálatokat. Míg Hotanban és Kasgarban feltűnően sok ujgur nyelvű feliratot látni, Ürümcsiben ennek ellenkezője tapasztalható. Ürümcsi a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelye, hárommillió lakost számláló város. Még a város többségében ujgurok lakta negyedében is csak elvétve látni ujgur feliratot, néhány épület falán pedig csupán a levésett ujgur feliratok helye éktelenkedik – írja a riporter. Hozzáteszi, Tien Ven hszincsiangi propagandaminiszter mindazonáltal azt mondja: a területen támogatják a nemzetiségi nyelvhasználatot, négy nyelven adnak ki újságot és több, nemzetiségi nyelvű televízió- és rádióműsort sugároznak.

Az újságírók találkozhattak az egyik faluban élő, ujgur származású nővel, Szaidnisza Iminnijazzal, aki kínai tolmács segítségével arról számolt be nekik, hogy a gyerekei ujgurt és kínait is használhatnak az iskolában. Ő elismeri, hogy kínai nyelvtudás nélkül nehezebb munkát találni, de szerinte a fiatalabb generáció már beszéli a kínai nyelvet.

– Iminnijaz a férjével és három gyerekükkel egy több épületből álló udvarházban él. A szobákat bejárva semmilyen személyes tárgyat nem látni. A gyerekszobának mondott helyiségben két ágy, és köztük tükrös komód áll. A kérdésre, hogy a gyerekek holmija hol van, az édesanya azzal válaszol, hogy a két lányuk csak hétvégére jár haza az iskolából. A szomszédos házban már látható néhány személyes tárgy: a konyhában főzőedények, egy polcon pedig családi fotók sorakoznak. A fényképek között feltűnik Mao Ce-tung volt kínai vezető kerámiából készült mellszobra – olvasható a beszámolóban. A riporter szerint a családlátogatásokkor csoportukat számos vezető helyi tisztségviselő kísérte. Végig közelről hallgatják a falusiakkal – hivatalos tolmácson keresztül – folytatott beszélgetéseinket. Az út során végig velünk tart Vang Vu-lung, Hszincsiang helyettes propagandaminisztere, különböző állomásainkon pedig a helyi párttitkárok is csatlakoznak.”

„Kína szeret téged”

A riport második azzal folytatódik, az amerikai New York Times című napilap 2019 novemberében több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumról közölt cikket. A dokumentumok egyebek mellett arról szóltak: a kínai vezetés házon belül állítólag elismerte, hogy a terrorellenes kampány részeként családokat szakítanak szét. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogvédő szervezet szerint a kínai hatóságok a szülők beleegyezése nélkül állami intézményekben, illetve bentlakásos iskolákban helyezték el azokat a gyermekeket, akiknek a szülei őrizetben vannak, vagy a hatósági intézkedések elől külföldre menekültek, de Kína minden ilyen vádat visszautasít.

– A hatezer diák befogadására kialakított, hotani Csaojang iskola hatalmas udvara érkezésünkkor kong az ürességtől, amit kísérőink azzal magyaráznak, hogy épp órát tartanak. Az ablakokon át nem látható mozgás, a függönyök mindenhol behúzva, lámpafény nem szűrődik ki. Az ott töltött, mintegy egy órán keresztül csakis azokkal találkozunk, akikhez a látogatás szervezői kifejezetten odavisznek – egy folyosón néhány tanteremben órák zajlanak, az iskola udvarán pedig diákok fociznak. A csoportunkat körbevezető tanár elmondja, hogy bár az oktatás hivatalos nyelve a kínai, de a tanárok magyarázhatnak ujgurul is. Heti három ujgur nyelvórát tartanak, ami a 7.-8. évfolyamon tanuló ujgur diákok számára kötelező – teszi hozzá.

Később egy tanteremhez is vezetik őket, amelynek ajtaja mellett ujgur és kínai, kétnyelvű tábla áll „nemzetiségi nyelvoktatás tanterme” felirattal. – A teremben éppen ujgur nyelvóra zajlik, amelyen mintegy 40 diák felelget kórusban a tanárnő kérdéseire. A táblán krétával írt ujgur szöveg, a tábla felett pedig kínai zászló, és Hszi Csin-ping kínai elnök 2014-es, Hszincsiangba tett látogatásakor készült fényképe látható, csapatnyi gyerek karéjában. A fotó a város több pontján köszön vissza óriásplakátokról, kivetítőkről. A csaknem 27 hektáros, új komplexum 2020-ban nyílt meg, de az iskola már 40 éve működik – számol be kísérőnk. A főépület homlokzatán vörös írásjegyekből álló kínai felirat hirdeti: „embereket nevelünk a pártnak, tehetségeket képzünk az országnak” – írta az MTI riportere.

Arra is kitért, jóllehet, kísérőjüktől megtudják, hogy a diákoknak napi három étkeztetést biztosítanak ingyenesen, „az 1600 férőhelyes menzán nyoma sincs annak, hogy ott bárki megfordult volna előttünk. Az üveggel elválasztott ételkiadó pultok mögött sem konyhásokat, sem ételeket nem látni”. – Egy tanteremben sorba elhelyezett asztaloknál ülve ujgur diákok készítenek ujgur nyelvű kalligráfiát, egy másik sorban pedig a kínai lakosság többségét alkotó, han nemzetiséghez tartozó diákok kínai írásjegyeket festenek.  Az egyik ujgur fiú kérdésünkre elmondja, hogy a kínai és az ujgur mellett angolt is tanul. Hogy bemutassa tudását, angolra vált, elmondja a nevét, hogy 15 éves, majd hozzáteszi: „I love my China” (Szeretem a Kínámat) – idézte fel az esetet a közmédia újságírója.

Mint részletezte, az iskola folyosóján elhelyezett óriásplakátokon egyebek mellett a szocialista oktatás alapelvei, illetve a szocialista alapértékek olvashatóak kínaiul. Az egyik plakáton feltűnik a sarló-kalapácsos kommunista zászló is. – Hszi Csin-ping néz le ránk a hszincsiangi látogatásakor készült fényképről egy kasgari óvoda homlokzatáról is. Az óriási plakát két ablaktáblát fed le. Az óvoda két emeletén sorakozó termek mindegyikében különféle foglalkozások zajlanak, az épület előtt elterülő udvaron szintén játszik egy csoport óvodás. A gyerekek zöme kínai feliratos pólót visel, melyen az áll: „Kína szeret téged” – fejtette ki egyebek mellett a riportban.

   

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.