Semmilyen levéltári bizonyíték nincs, ami ellene mondana Karikó Katalin kijelentésének – ezt mondta a Válasz Online-nak adott interjújában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója.
A Magyar Hang is beszámolt róla, hogy a világhírű kutató, az mRNS-technológiával dolgozó vakcinák kifejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar tudós lapunk megkeresésre maga ismerte el, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdett dolgozni, aláírta a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. – Felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak. Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg – mondta. Azt is leszögezte, hogy „az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. Tudományos tevékenységem, kutatásaim folytatása érdekében távozni kényszerültem.”
Cseh Gergő Bendegúz főigazgató a Válasz Online-nak arról beszélt, hogy „semmilyen levéltári bizonyíték nincs, ami ellene mondana Karikó Katalin kijelentésének, ami cáfolná azt”. – Az érintett elismerte az aláírás tényét, és azt mondja: ő senkinek nem ártott, és semmilyen jelentést nem adott – ez nem cáfolható a mostani levéltári tudásunk szerint. Nincs alapunk kétségbe vonni azt, amit Karikó Katalin mond – közölte.
Mindezt arra alapozta, hogy az úgynevezett hatos kartonon fel kellett volna tüntetni a munkadossziéja számát. Az állambiztonsági szervek ebben gyűjtötték össze az adott ügynök kézzel vagy géppel írt jelentéseit, és ennek számát felírták a kartonra. Ezen a kartonon nem látható, nem olvasható a munkadosszié száma. A levéltárban sincs nyoma a munkadosszié számának.
A főigazgató az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban megismételte a levéltár álláspontját: nem lehet generálisan kezelni az ügynökkérdést, nem szabad leegyszerűsíteni ezt a problémát. Nem értettek egyet eddig sem azzal, hogy az ügynöklistákat önmagukban, korlátozás nélkül publikálják, éppen azért, mert egy-egy ilyen információ megtévesztő, hamis lehet abban az esetben, ha nem ismerjük a konkrét tényeket. Azt kell megnézni, hogy az adott személy milyen helyzetbe került, és mit tett abban a konkrét szituációban.
