Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Kerülik a rendőri pályát a fiatalok

Szerző: | 2021. május 29., 15:30 | Belföld

Rendőrségi és katonai zárás Budapesten, a XV. kerületben, ahol megszúrtak egy férfit a Zsókavár utcában 2021. május 13-án (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hét év alatt ötödére esett vissza a rendészeti középiskolába jelentkezők száma. A hivatásos állomány berkein belül sokak által bírált 10 hónapos járőrképzés ugyan javítja valamelyest a statisztikát, de a szakszervezetek szerint így is akadozik a rendőrök utánpótlása.

HIRDETÉS - AIP

Amikor néhány évtizeddel ezelőtt a több éves képzés után rendőr lettem, beraktak egy idősebb kolléga mellé, hogy tőle is tanuljak. Ma már kis túlzással a kétéves technikumból kijött huszonéves oktatja a 10 hónapos járőrképzőt végzett fiatalt – mondta a Magyar Hangnak egy sok éve pályán lévő egyenruhás. 

A korábbi négy helyett eleve már csak két szakképzettséget adó iskola működik, az egyik Körmenden, a másik Miskolcon. A lapunk által kikért belügyminisztériumi adatok szerint a két helyre idén összesen 599-en jelentkeztek, ám – a Népszava korábbi cikke alapján – 2014-ben még 3060-an adták be felvételi kérelmüket, 2018-ban 1715-en, 2019-ben pedig 880-an. A belügy adatai ráadásul csak a jelentkezők számát mutatják, minden harmadik fiatal ugyanis elbukik az alkalmassági vizsgán. (Az egyetemi képzés adatai azonban tavalyhoz képest 35 százalékkal javultak, 2021-ben 3692-en jelentkeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára. Idén várhatóan 491 fő fejezi be a képzést.)

A helyzetet feltehetően azzal akarták kezelni, hogy a két rendészeti technikumon kívül tavaly szeptember óta egy 10 hónapos járőrképzést is meghirdettek. A kettő között az az alapvető különbség, hogy a legfeljebb kétéves tiszthelyettes képzés technikumban folyik és szakképzettséget biztosít, míg a 10 hónapos járőrképző egy szakmai képzés, amelyet felnőttképző intézmény nyújt és szakképesítést ad. A magasabb beosztásokat csak technikus végzettséggel lehet betölteni. A tapasztaltabb hivatásosok azonban gyakran nem elégedettek a 10 hónapos járőrképzés alatt elsajátított tudással. – Valójában a kétéves oktatás is kevés volt, mert sok olyan szituáció adódik a hétköznapokban, amelyek kezelését nem lehet ennyi idő alatt megtanítani – fogalmazott egy rendőr.

Egyre többen gyorstalpalóval

Márpedig a jövőben igen sokan teljesítenek majd szolgálatot az utcákon a 40 hét alatt megszerzett tudással: az önálló intézkedésre jogosultságot adó járőrképzőkben tavaly szeptemberben 474-en kezdték meg a tanulmányaikat, azaz várhatóan az összes végzett több mint harmada csak ezt a képzést kapja meg. (Áprilisban ráadásul keresztféléves képzés is indult, tehát még tovább nő a járőrképzőt végzettek aránya.) A járőrképzők juttatási csomagjában – kafetériával együtt – egyebek mellett nagyjából nettó 180 és 210 ezer forint közötti juttatás, napi háromszori étkezés, kollégiumi elhelyezés, valamint a jogosítvány megszerzésének lehetősége szerepel (a képzés első 2 hónapjában nettó 156 ezer forint jár). A fizetés összege attól függ, hogy ki melyik területen vagy kapitányságon teljesít majd szolgálatot. Feltétel egyebek mellett az érettségi és erkölcsi bizonyítvány, valamint a fizikai és pszichológiai alkalmasság, de a hiányt jól mutatja, hogy akár 55 éves korig is lehet jelentkezni. A technikumba csak 25 éves korig. 

A szakszervezetek szerint az utánpótlással kapcsolatos gondok egyértelműen a nem megfelelő életpályára vezethetők vissza. Évek óta visszatérő probléma például a korkedvezményes nyugdíj kivezetése, valamint az, hogy a fizetés nem kompenzálja azt az áldozatot, amelyet az állomány tagjai hoznak.

Az állományra vonatkozó szabályok ráadásul egyre nagyobb mozgásteret adnak a parancsnokoknak. A májusban megjelent módosítások értelmében például januártól a szervezeti egységen belüli ideiglenes átrendelés időtartama évi 30 nap helyett akár 60 nap is lehet. Az illetmény tekintetében viszont nem történt előrelépés, így a 10 százalékos kiegészítő juttatást nem építették be az illetményalapba, és nem írták elő a három évente járó 6 havi illetménynek megfelelő külön juttatást sem. (Előbbi azért is lenne fontos, mert számos pluszjuttatást az illetményalap szerint határoznak meg, de ha a korábban adott 10 százalékos juttatás nem épül ebbe bele, akkor a pluszjuttatások összege sem emelkedik.)

A rendőri fórumokon mára mémmé vált az Országos Rendőr-főkapitányság utánpótlástervezési osztályának megbízott vezetője által tett nyilatkozat, aki a Pénzcentrumnak azt állította, hogy a feltöltöttség a hivatásos állományt illetően 92 százalékos, ami biztosítja az eredményes szolgálatellátást. – A tíz évvel ezelőtti létszámhoz viszonyítva ma közel 4000-el több rendőr lát el szolgálatot – tette hozzá.

– Ha valóban ilyen telített a létszám, akkor miért volt szükség katonák segítségére a veszélyhelyzet idején? – vetette fel Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője. Szerinte a hivatalos statisztikáknak ellentmond az is, hogy a rendőrök óriási terhelésre panaszkodnak, bár azt pozitívumként említette, hogy a túlórákat pénzben fizették ki és nem szabadnapokkal. Becslése szerint országos szinten több ezer rendőr hiányzik az állományból.

Tízből heten fontolgatják a leszerelést 

Az orvosok és ápolók mellett a rendőröknek is nagy tisztelettel érdemes köszönetet mondani a munkájukért – fogalmazott áprilisban a kormányfő, aki szerint a hivatásos állomány érdeme, hogy a veszélyhelyzet alatt nem romlott a bűnügyi statisztika. A dicséret viszont, úgy tűnik, már nem elegendő: a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalóit képviselő szakszervezetek megbízásából készült felmérés szerint a belügyi és rendvédelmi dolgozók – mások mellett a civil állomány, a rendőrök, a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási dolgozók – 70 százaléka fontolgatja a leszerelést. Ezt az elmúlt évben nem tehették meg a veszélyhelyzet miatt, ezért sokan inkább beléptek valamelyik pártba. Ez ugyanis összeférhetetlen, és leszerelést von maga után. Az eredmény még az érdekképviselőket is meglepte, azért is, mert a kérdőívet több ezren töltötték ki, a válaszadók többsége pedig már több mint egy évtizede a pályán van. A legtöbben a korkedvezményes nyugdíj visszavezetését, a fizetések emelését tartanák a legsürgetőbb feladatnak, de az igények között sokan említették a szociális juttatások, valamint a kiégést okozó körülmények rendezését is.

A fizetések miatti elégedetlenséget jól mutatja, hogy a rendvédelmi dolgozók mindössze 2,3 százaléka gondolja úgy, megkapja mindazt, ami jár neki a munkájáért, a családjától távol töltött időért, a mentális és fizikai igénybevételért. Háromnegyedük elégedetlen a juttatási csomaggal.

A döntéshozók osztályzatának átlaga a rendvédelmi dolgozók értékelése szerint 1,47, azaz nem éri el a megfelelőt. A felmérést egy levéllel együtt eljuttatták Pintér Sándor belügyminiszterhez is. A Belügyminisztérium a Magyar Hanggal azt közölte, hogy tanulmányozzák a szakszervezeti felmérést, de a tárca az egyeztetéseket „korábban sem a nyilvánosság előtt folytatta, és a jövőben is ezt a gyakorlatot követi”. Lapunk információi szerint a múlt pénteki egyeztetésen azt az ígéretet kapták a szakszervezetek, hogy júniusban tárgyalnak majd a rendvédelmisek követeléseiről.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/22. számában jelent meg, május 28-án.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: rendőrség


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

Árnyék podcast: Miért költöztünk külföldre? – szülinapi adás

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Pin It on Pinterest