Hiába telt el már csaknem két év a Microsoft-ügy nyomozásának megkezdése óta, az ügyészség még nem talált gyanúsítottat – értesült a Magyar Hang. Érdemes felidézni, hogy egy olyan bűncselekményről van szó, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is érintett.
Adatgyűjtés, kutatások, lefoglalások, szaktanácsadói vélemény beszerzése, tanúkihallgatások, valamint jogsegélykérelmek kiadása – a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) tájékoztatása szerint eddig jutottak a Microsoft-ügy nyomozásával 2019 augusztusa óta. Lapunk kérdésére a KNYFÜ azt közölte, hogy a különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban jogsegélykérelmet küldtek az amerikai félnek, azonban erre nem érkezett válasz. Két év alatt nem találtak gyanúsítottat, más adat pedig „jelenleg nem közölhető”.
Mint ismert, az amerikai igazságügyi minisztérium és az ottani tőzsdefelügyelet visszaéléseket talált a hazai Microsoft-licencek értékesítése során. Jelentéseikből kiderült, hogy az óriáscég magyar leányvállalatának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai részt vettek állami közbeszerzések lezsírozásában, túlárazásában, valamint állami tisztviselők megvesztegetésében. A Microsoft végül – peren kívüli megállapodás után – 25 millió dolláros büntetést fizetett az amerikai hatóságoknak. Az ügyben – amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is érintett – már 2018-ban feljelentést tettek, de ezt akkor a Polt Péter vezette ügyészség bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva elutasította. Egy évvel később kikerültek az amerikai jelentés részletei, így 2019 augusztusában megindították a nyomozást.
– Nehéz egy folyamatban lévő ügyet értékelni, de a Microsoft-ügy esetében talán kijelenthető, ennél messzebb is el lehetett volna jutni, anélkül, hogy teljesült volna a jogsegélykérelem – mondta a Magyar Hangnak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Szerinte az ehhez hasonló esetekben az ügyészség kényelmesen hivatkozhat arra, hogy dolgozik az ügyön, ha pedig van fejlemény vagy gyanúsított, akkor megteszi a szükséges lépéseket. – Ebben az ügyben viszont nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a korrupciós gyanú a legfelsőbb körökig is elért, márpedig az ilyen esetekben a hatóságok gyakran megtorpannak, elbizonytalanodnak, meglepően hosszú ideig várakoznak az intézkedések előtt – mondta. A Microsoft-ügyben számos fontos körülmény tisztázottnak tűnik, lehet tudni például, hogy kik voltak a beszerzések felelősei, mi volt az árazási politika, mekkora kedvezményt adtak, valamint hogy történtek-e szabálytalan kifizetések.
Ligeti Miklós szerint az a tény, hogy a Microsoft megállapodott a 25 millió dolláros büntetésről az Egyesült Államok hatóságaival, azt mutatja: a vállalat biztos volt abban, hogy megtörtént a korrupció. – Nem írták volna alá az egyezséget, ha nem tudják, az USA hatóságaival kötött alku nélkül még nagyobb bajba kerülnek. Ha a magyar ügyészség ennek ellenére nem göngyölíti fel az ügyet, az inkább az akarat, mint a képesség hiányára utal – mondta.
A jogsegélykérelem egyébként az Európai Unión belüli országokat leszámítva nem működik gördülékenyen, hiszen az inkább diplomáciai, mint igazságügyi együttműködésnek tekinthető.
– Lehet vannak olyan bizonyítékok, amelyeket könnyebb lenne az amerikai féltől begyűjteni, de abban az esetben is beszerezhető számos, az ügy felgöngyölítéséhez szükséges bizonyíték, ha az amerikaiak egyáltalán nem teljesítik a jogsegélykérelmet – fogalmazott Ligeti Miklós.
