A kormánypárti szavazók az orosz és a kínai vakcinát preferálják, az ellenzéki érzelműek a nyugatiakat, de főleg a Pfizert, derül ki az IDEA Intézet friss közvélemény-kutatásából.
Az IDEA Intézet 2021. április 27. és május 4. között készített 2000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása a koronavírus ellen kifejlesztett oltásokhoz való hozzájutás lehetőségét és az oltásokkal kapcsolatos attitűdöket egyaránt vizsgálta.
A lapunknak is eljuttatott kutatási eredmény szerint a Fidesz–KDNP szavazóinak 82 százaléka állította, hogy volt lehetősége beoltatni magát, nyolc százalékának nem volt, és ugyanannyian nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni a kérdésre.Az ellenzék 18 éven felüli szavazóinak ennél lényegesen kisebb része, kevesebb mint kétharmada jelezte, hogy egyáltalán volt lehetősége beoltatnia magát. A Fidesz–KDNP hívei a lehetőség-struktúrát is kedvezőbben értékelik, mint a társadalom többi tagja.
A felvett vakcinák típusa is eltér a különböző szavazói csoportoknál. A Fidesz–KDNP szavazóinak 54 százaléka, saját bevallása szerint keleti vakcinát kapott (26 százalék Sinopharm, 28 százalék Szputnyik V) és jóval kisebb a Pfizer–BioNTech (21 százalék) aránya. Ezzel szemben az ellenzéki szavazóknál, illetve a bizonytalanoknál dominál az amerikai-német vakcina (45 illetve 41 százalék), a keleti vakcinák pedig lényegesen alacsonyabb arányban képviseltetik magukat.
A kormánypártiak a Szputnyikot tartják a legmegbízhatóbb oltásnak, amelyet némi meglepetésre nem a kínai, hanem a Pfizer követ. Az ellenzéki szavazók minden vakcinát kissé kevésbé tartanak megbízhatónak, és véleményük nagyobb szóródást is mutat. Jól látható módon azonban a Pfizer–BioNTech vakcinát tartják a legmegbízhatóbbnak, míg a keleti vakcinákat leértékelik.
Magyarországon tehát a különböző koronavírus-ellenes vakcinák felvétele is pártpolitikai hovatartozástól függ – állapítja meg az intézet, amelynek részletesebb elemzése az Azonnalin érhető el.
Mint ismert, hazánkban hatféle vakcinával oltanak 2020. december 28-a óta, ebből négyet – a Pfizer–BioNTech-et, a Modernát, az AstraZenecát és a Janssent – engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), a Sinopharmot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tette elérhetővé vészhelyzeti engedéllyel, míg az orosz Szputnyik V egyelőre sem uniós, sem WHO-engedéllyel nem rendelkezik.
