Kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen a Klubrádió ügyében

Kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen a Klubrádió ügyében

A Klubrádió logója a budapesti Symbol gasztronómiai, szórakoztató és kulturális központban 2012. november 15-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

– Panaszom alapján kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen a Klubrádió ügyében – írta Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője közösségi oldalán szerdán.

– 2020 szeptemberében és 2021 februárjában és márciusában is levélben jeleztem az Európai Bizottságnak, hogy a kizárólag fideszesekkel feltöltött Médiatanács a sajtószabadság megvédése helyett a kormány érdekeinek kiszolgálásán és a médiaszabadság korlátozásán fáradozik: elutasították a Klubrádió pályázatát és ezzel a gyakorlatban elhallgattatták az egyik utolsó, független, magyar médiumot.Jelzéseim hatására az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A Bizottság érvelése szerint a Klubrádió elhallgattatása aránytalan és átláthatatlan volt – közölte a Momentum politikusa.

Az eljárásról szóló döntés az Európai Unió honlapján is megjelent.

Tisztában voltunk kétségeinkkel, figyelmeztettük a magyar hatóságokat, és arra kértük őket, hogy találjanak megoldást, hogy a Klubrádió folytathassa az adást. Nem cselekedtek. Most kötelezettségszegési eljárást indítunk Magyarország ellen az EU telekommunikációs szabályainak be nem tartása miatt – írta a Twitteren Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke. A magyar kormánynak most két hónapja van a válaszadásra a felszólító levélre.

Az Európai Bizottság arról írt indoklásában, hogy szerintük a Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva utasította el a Klubrádió frekvenciahasználati kérelmét. Mint írták, a rádió jogosultságának megújítását elutasító határozatai aránytalanok és átláthatatlanok voltak, így sértették az uniós jogot. A bizottság szerint diszkriminatív módon alkalmazták a magyar médiatörvényt, holott az uniós távközlési szabályok alapelvei között szerepel az arányosság elve és a diszkrimináció tilalma is.