Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Orbánék visszaadnák a gyereket nevelőknek a 2021-ben befizetett szja-t

Szerző: | 2021. június 09., 11:22 | Belföld

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központ 2021. június 9-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A miniszterelnök szerint jelentős költségvetési forrásokat áldoznak majd arra, hogy kis- és középvállalkozásoknak talán még a korábbinál is olcsóbb és nem kisebb mennyiségű hitel legyen elérhető.

HIRDETÉS - AIP

A magyar kormány nem szenved gondolatszűkösségben, ez az én helyzetemet erősíti, a miniszterelnök feladata ugyanis az, hogy a rengeteg innovatív ötletet összeszervezze – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő a Világgazdaság szerdai konferenciáján. A rendezvényen korábban felszólalt Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László iparkamarai elnök is.

Matolcsy György előadásában hatszázalékos GDP-emelkedésről beszélt, Orbánnak viszont erről egy Rejtő-regény jutott eszébe, amelyben felkínálnak valakinek 100 dollárt, de az illető azt válaszolja erre: adjanak inkább 10-et.

A teljes foglalkoztatottság egy olyan eszköz, amely a posztcovid, vagyis a pandémia utáni bizonytalanság, újrafertőződés ellen hat – mondta Orbán Viktor. Ilyennek nevezte a moratórium kérdését, amelyről csak annyit tudott egyelőre mondani, meghosszabbították szeptemberig annak érdekében, hogy a kivezetésről közös nevezőre jussanak a Bankszövetséggel és a jegybankkal. – Óvatos duhajok közé tartozom, óvatos kivezetésről kell megállapodni – mondta. A miniszterelnök a hiánycéllal kapcsolatban kifejtette, hogy idén 7,5 százalékos lesz a hiány, jövőre pedig 5,9 százalékos – mondta Orbán Viktor, aki szerint a 3 százalékos hiány, amelyet Matolcsy György említett, nem lenne reális cél.

Ha magasabb minimálbért akarunk, 200 ezres cél van előttem egy vagy két lépésben, akkor ehhez a kkv-knak segítséget kell adnunk. Ez egyetlen formában lehet, az őket terhelő adóterhek csökkentésével – jelezte a miniszterelnök.

Beszélt a kormányfő arról is, hogy kifut az NHP Hajrá, mert az egy válságkezelési eszköz volt. Ugyanakkor a költségvetésnek biztosítania kell hasonló programot, így a kamarával már egyeztetnek. A miniszterelnök elmondása szerint jelentős költségvetési forrásokat áldoznak majd arra, hogy kis- és középvállalkozásoknak talán még a korábbinál is olcsóbb és nem kisebb mennyiségű hitel legyen elérhető.

A kíhvás nem kormányzati természetű, hanem az egész társadalmat átfogó totális kihívással, így a válasz sem lehet politikai vagy kormányzati természetű. A gazdaság minden szereplőjével kell összefogni, nem fog menni megegyezés nélkül – fogalmazott.

A kormányfő a részletes gazdasági elemzésen túl említett néhány – ahogy fogalmazott – axiómát. Itt azzal kezdte, hogy, kell egy nagyon széles összefogás a gazdaság minden szerepelőjével, amelynek segítségével a kormányzat újra tudja indítani az országot. Azt is leszögezte, hogy gazdaságpolitikát pártalapon nem lehet csinálni. – Ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni – emelte ki.

A miniszterelnök megfogalmazása szerint azt hitte korábban, hogy válságból újat neki sem tud mutatni, márpedig most ismeretlen vizeken hajózunk mindannyian. Így pedig egy ilyen válság utáni újraindítási teendő sem kopogtatott még be senkihez.

– Ebben a válságban Magyarországon szinte mindenki helyt állt – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy nem tud olyan szektorról, amely becsődölt volna. Az egészségügyi rendszer szervezettsége sem marad el, sőt, megelőz néhány nyugat-európai országot is. A digitális oktatásra is úgy állt át az ország, amelyre nem is gondoltunk, hogy ilyen gyorsan és hatékonyan képesek vagyunk. Nincs futótűzként terjedő családi csődhelyzet sem, és bár sok vállalkozásnak nehéz volt, összességében az derült ki, hogy az emberek akarnak dolgozni, a vállalkozók pedig akarnak nekik munkát adni. Mi magyarunk nyugodtan mondhatjuk, hogy olyan közösség a miénk, amely baj idején minden porcikájában képes volt helyt állni – fogalmazott.

Ma Magyarországon 4,5 millió felett van a dolgozók száma, ez 50 ezerrel kevesebb a válság előttinél. Megismételte vállalását, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, mint amennyit a vírus elpusztított, sőt, ezen túl is ígért, mert szerinte többet is fognak létrehozni.

Köszönetet mondott Matolcsy György „kormányzó úrnak”, Varga Mihály pénzügyminiszternek, a magyar vállalkozóknak és az őket képviselő kamarának is.

Orbán Viktor kijelentette azt is, hogy lezárult a gazdaságvédelem időszakasza és most a gazdaság újraindítása következik. Mint mondta, liberális elvek mentén szervezett gazdasággal nem lehet újraindítani egy gazdaságot, nem normatív döntésekre van szükség, hanem célzottakra, ezért két új operatív törzs jön létre. Az egyik a gazdasági élet újraindításáért lesz felelős, ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja vezetni, aki Orbán Viktor szerint a kormányban egyedüliként “képes egy időben egyszerre két helyen lenni”. A másik operatív törzs a társadalmi élet újraindításáért lesz felelős, ezt Novák Katalin vezeti majd.

Abszurdnak nevezte, hogy a világ bármely szervezete jogot formál magának arra, hogy megmondja: Magyarországon milyen adó lehet és milyen nem. Itt az itthoni alacsony társasági adót említette, amelynek nem az offshore a lényege, hanem valódi beruházásokat hoz hazánkba. Márpedig nekünk a munkahelyünk megvédésért kell kiállni – szögezte le a miniszterelnök.

– Milyen lesz a világgazdasági, az európai és a magyar gazdasági rendszer a válság után. Vagyis, ha újraindításról beszélünk egy ugyanolyan világ képe van-e előttünk vagy sem – a miniszterelnök szerint ez az egymillió dolláros kérdés. Erre azonban szerinte ma a világon senki sem tud kimerítő választ adni. Egy dolgot azonban a kormányfő biztosan tud mondani: változások lesznek, ehhez pedig okosan és jól kell alkalmazkodnunk.

Orbán Viktor szerint kiderült ugyanis, hogy a mostani világgazdasági rendszer törékeny, így a jövőben biztonságosabb gazdaságot kell létrehozni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a járványok elleni védekezésben nem függhet másoktól az ország. – Önellátónak kell lennünk, a kapacitásnak és a termelésnek rendelkezésre kell állnia a kórházi felszerelésekből, gyógyszerből és vakcinából. Ki kell építeni a magyar lélegeztetőgyártást és ki kell fejleszteni a saját vakcinákat is. Sőt, olyan tudással is rendelkezni kell, hogy sokkal gyorsabban tudjuk megalkotni egy esetleges későbbi járványra az orvosságot is – mondta.

A miniszterelnök szerint a biztonságos gazdaság külkapcsolatokra is kiterjed. – Nem lehet, hogy Magyarország csak a nyugati lábán álljon, a keletin is kell, ez nem lehet ideológiai vita. Ha igaz az a tény, hogy a világgazdaság súlypontja folyamatosan keletre helyeződik, akkor ahhoz alkalmazkodnunk kell. Japán, Dél-Korea, Kína, Indonézia, Vietnám – ezeken a piacokon kell boldogulni, mert itt lesz a pénz. A nyugati- és keleti gazdasággal egyformán képesnek kell lenni együttműködni – mondta.

Budapestre külön kitért Orbán Viktor. Más fővárosokat említett példaként, ahol egészséges arány van a külföldi és belföldi turisták között. Budapesten viszont 90 százalékban a külföldiekre épül a turisztika, márpedig ez nem lesz versenyképes. Szerinte olyan kapacitásokat is ki kell építeni, amelyek a vidékiekre is építenek.

A miniszterelnök szerint a biztonságos gazdasághoz hozzátartozik a teljes foglalkoztatottság is. Szerinte ezt akkor éri el az ország, ha több munkahely lesz, mint amennyi ember dolgozni akar, ráadásul úgy, hogy a munkavállalóknak ne kelljen az ország egyik feléből a másikba utaznia. – A migráció rossz dolog – közölte. A következő hét évben ennek alapján költik el a rendelkezésre álló uniós forrásokat, “elfogadhatatlan ugyanis, hogy van itthon négy olyan régió, amely az EU 20 legrosszabbjában is szerepel” – mondta.

Nem lehet kihagyni a biztonsági gazdaságból a nyugdíjasokat sem, így a 13. havi nyugdíj visszaépítésének folyamatát végig kell vinni – mondta.

– Azt látom, hogy a családok bár túlélték, derekasan küszködtek, de a gyereket nevelőket megviselte ez az időszak. Nagyon sokaknak hozzá kellett nyúlni a tartalékokhoz – mondta Orbán Viktor. – Ha sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP növekedést, akkor a gyermeket nevelő szülőknek 2022 január-februárjában visszaadják azt az adót, amit befizettek 2021-ben a költségvetésbe. Az átlagjövedelem után befizetett szja-t, a gyermeket nevelő családok szülőinek adjuk vissza – egyértelműsítette. Ez összesen 550-580 milliárd forint közötti összeg.

Részleteket nem említett Orbán Viktor, de a KSH márciusi adatai szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint volt. Egy gyerek nevelése esetén az szja 65 280 forint, azaz az ilyen családok évente 783 ezer forint szja-t fizetnek.

Zárásképp azt mondta a miniszterelnök, hogy miután a helyzetet nem lehet csak kormányzati eszközökkel kezelni, ezért a gazdasági élettel való folyamatos kapcsolattartás létszükséglet. Azt javasolja, hogy valamikor a harmadik negyedévben egy újabb konferencián vitassák meg, hogy mit sikerült elérni.

Matolcsy: Már júniusban kamatot emelhet a jegybank

A monetáris politikai fordulat akár már júniusban is elkezdődhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már ebben a hónapban sor kerülhet a kamatemelésre – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki korábban szintén előadást tartott a Világgazdaság konferenciáján.

Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és “kötelezővé is teszi” az inflációs veszély. A harmadik negyedéves gazdasági növekedési adat megismerését követően lehetőséget látnak arra, hogy korrekciót javasoljanak a 2022-es államháztartási hiányra vonatkozóan – mutatott rá Matolcsy György. Az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik lemagasabb lenne az Európai Unióban, nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni – tette hozzá.

A jegybankelnök elmondta, hogy a magyar GDP a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintet. A járvány okozta válság mélysége szinte azonos volt a 2008-aséval, a helyreállítás azonban most sokkal gyorsabb – hangsúlyozta.

A régiós és feltörekvő országok között Magyarország az egyik legtöbb forrást fordította válságkezelésre – emelte ki a központi bank elnöke. A járvány kezdte óta az MNB mintegy 9300 milliárd forintot mozgósított erre a célra – fűzte hozzá utalva arra, hogy nagyjából ekkora összeg érkezik egy teljes 7 éves uniós költségvetési ciklusban az országba az EU-ból.

Matolcsy György a magyar válságkezelést hitelközpontúnak nevezte, miután 2021-ben az uniós országok között az üzleti és a lakossági hitelfelvételben is az élen áll az ország.

A moratóriumról szólva megjegyezte, hogy a védőhálót azok számára kell fenntartani, akiknek valóban szükségük van a segítségre, akiknek a munkahelyük megmaradt vagy újra van munkájuk, azoknak el kell kezdeni törleszteni az adósságukat.

Az MNB az Nhp program folytatásaként zöld otthon programot indít – jelentette be a jegybank vezetője.

Matolcsy György szerint új reform program indítására, egy harmadik Széll Kálmán tervre lenne szükség annak érdekében, hogy a 2010-es évek után a 2020-as éveket is megnyerje az ország.

Varga: Járvány előtti teljesítményen a vendéglátás

A magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a  koronavírus-válság előtti szintet – mondta előadásában Varga Mihály pénzügyminiszter. Az online kasszák adatai alapján a vendéglátás forgalma megugrott, jelenleg az ágazat teljesítményének szintje eléri a járvány előttit.

Rámutatott: a tárca szerint a következő időszakban a gazdasági lendület a foglalkoztatás, a bérek növekedése, az újonnan kiépült vállalati kapacitások beindulása és az uniós transzferek segítik. Visszafogja azonban a lendületet a gyenge külföldi turizmus, az uniós visszafogottabb kereslet és a hiteltörlesztési moratórium kivezetése – tette hozzá a tárcavezető.

A kedvező jelek közé sorolta, hogy a munkaerőpiac elindult felfelé, a munkanélküliség mélyen 4 százalék alatt lehet hamarosan. A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,5 milliót.

Az ipar teljesítményét is kedvezőnek nevezte, az első negyedévben a feldolgozóipari alágak többsége pozitívan járult hozzá az ágazat teljesítményének növekedéséhez. A beruházásokban Magyarország magasan elhagyta az uniós átlagot – mondta. Az infláció megugrását a miniszter átmenetinek nevezte, ami ezután enyhül és a 3 százalék körüli tartományban marad.

A pénzügyminiszter szerint a sikeres járványkezeléssel Magyarországon véget ért a járvány harmadik hulláma. Az átoltottság kiemelkedik az uniós mezőnyből, mert az ország több forrásból és hatékonyabban szerzett be oltóanyagot. Minden területen megindult a járvány okozta válságból a kilábalás. Magyarországon a GDP 30 százalékát tette ki a gazdaságvédelmi intézkedéscsomag, több mint 4 ezer milliárdot ebből a beruházásokra fordítottak.

A fiskális politika mozgásteréről azt mondta, a hiányszintet már idén csökkentették a tavalyihoz képest, és jövőre is csökkenteni fogják. Hozzátette: 2024-re a magyar hiányszint visszatér a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: konferencia, Orbán Viktor


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

Árnyék podcast: Miért költöztünk külföldre? – szülinapi adás

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Pin It on Pinterest