Noha komolyan felvetődött, hogy meg lehet-e szervezni a múlt szombati, Diákváros melletti és a Fudan elleni tüntetést az érvényes jogszabályoknak megfelelően, a jelek szerint ez sikerült. Ez derült ki a rendőrség lapunk érdeklődésére küldött tájékoztatásból és maga Jámbor András, a tüntetés szervezője is erről beszélt megkeresésünkre.
Érdemes azonban előbb felidézni, miért egyedi – és egyben eddig példa nélküli – ez az időszak a magyar jogi keretrendszerben. Az Országgyűlés fideszes többsége ugyanis májusban meghosszabbította a koronavírus miatt a veszélyhelyzetet. A rendkívüli jogrend sajátossága, hogy a kormánynak továbbra is lehetővé teszi a járvánnyal összefüggésben a rendeleti kormányzást, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt tilos a gyülekezés. A járványhelyzet javulása miatt ugyanakkor átmeneti rendelkezésekről is döntött a kormány, ennek következtében tették lehetővé a gyülekezést bizonyos feltételek mellett. Ezek a szabályok voltak hatályosak szombaton is, amikor hosszú idő után – még ha korlátozások mellett is – ismét nagyszabású tüntetésen vehetett részt, aki akart.
A demonstrációkra vonatkozó speciális szabályok: 500 résztvevőig bárki részt vehet a gyűlésen, 500 fő felett ugyanakkor már csak védettségi igazolvánnyal lehet ott lenni. A jogszabály alapján a védelmi intézkedések betartásáról a gyűlés vezetője köteles gondoskodni.
Nem kellett intézkedni
A szombati, a Diákváros melletti és a Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza ellenében meghirdetett tüntetésen a különleges szabályok ellenére – a sajtóban megjelent becslések szerint – mintegy tízezren vehettek részt.
A tüntetést meghirdető – egyébként a főváros VIII. és IX. kerület egy részét magába foglaló egyéni választókerületben az előválasztáson induló – Jámbor András, a Mérce volt főszerkesztője, érdeklődésünkre elmondta: a gyülekezéskor egy nagy csoportot szerveztek, ahol minden résztvevő védettségi igazolványát ellenőrizték. Ezen kívül pedig kisebb, 500 személynél kisebb létszámú csoportokat is alkottak. Mint mondta, az érvényes jogszabályok miatt legalább kétszáz méteres sor alakult ki a tűző napon a beléptetésre várva. Jámbor András úgy fogalmazott, hogy ez volt az a helyzet, ami tipikusan senkinek sem volt jó. – Az emberek 99 százaléka megértette, hogy a sorban állás nem a szervezők hibája volt, hanem az abszurd szabályok következménye – tette hozzá.
Később, a Kossuth téren – ahol a beszédek elhangzottak – is külön gyülekeztek a tüntetés résztvevői. Akinek a védettségi igazolványát ellenőrizték az Andrássy úton, azokat beengedték a Kossuth térre. Az ott csatlakozók védettségi igazolványát is megnézték. Ezen kívül a négy 500 fő alatti csoport tőlük külön hallgathatta végig a felszólalókat. Jámbor András arra is emlékeztetett, hogy a tüntetés végén azt kérték, hogy először a védettségi igazolvány nélküliek hagyják el a Kossuth teret, majd ezt követően távoztak a védettek.
Érdeklődtünk a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál (BRFK), hogy tapasztaltak-e szabálytalanságokat a szombati tüntetésen, kellett-e intézkedni a résztvevőkkel szemben, indult-e esetleg eljárás a szabályok megszegése miatt akár a tüntetőkkel, akár a szervezőkkel szemben. Kérdéseinkre a BRFK azt közölte: a 2021. június 5-i gyűlésekkel összefüggésben rendőri intézkedésre nem volt szükség, eljárás nem indult.
Erre vonatkozó felvetésünkre Jámbor András azt felelte, hogy a rendőrség alapvetően a gyülekezésre vonatkozó szabályok betartását felügyelte, és konstruktív együttműködést tapasztaltak a részükről.
Meghátrálást lát
Jámbor a gyülekezésre vonatkozó jelenleg érvényes szabályokról azt mondta: szerinte a szabályokat nem arra hozták, hogy megvédjék az embereket a vírustól, hanem hogy ellehetetlenítsék a tüntetéseket, ám mint kiderült, csak a demonstrációk megnehezítésére voltak elegendők. Hozzátette, véleménye szerint egy 200 fős, zárt helyen tartott lakodalomban nagyobb eséllyel lehet megfertőződni, mint egy szabadtéri, ezer fős demonstráción.
Mint ismert, a kormány fordulatot lebegtet a Fudani Egyetem Budapestre, a IX. kerületbe tervezett kampusza ügyében. A beruházás mellett eddig teljes mellszélességgel kiálló kabinetből ugyanis Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Mandinernek adott interjúban kijelentette: nem akarnak „a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére »jót tenni«. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet”.
Erre Jámbor András úgy reagált, hogy a szombati tüntetéssel és a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester által kezdeményezett négy kérdéses konzultációval sikerült annyi emberhez eljuttatni – a „Diákváros eltörlésével” és a Fudan Egyetem Budapestre „hozásával” járó – ügy üzenetét, ami kilenc hónappal a választások előtt már a Fidesznek is kellemetlen.
– Azt gondolom, hogy amit látunk, az meghátrálás. Ugyanakkor nem győztünk. Ha a kormány komolyan gondolja, hogy meg kell a kérdésben hallgatni az embereket, akkor még idén ki kellene írnia a népszavazást. És nem budapesti, hanem országos népszavazást, mivel az eladósodás, az állami támogatású férőhelyek hiánya, a tervezett luxustandíj országos jelentőségű, mint ahogy a Diákváros eltörlése is, hiszen az a vidékről érkezőknek nyújtana kollégiumot – magyarázta a tüntetés szervezője, hozzátéve, hogy szerinte az ügyet „a kormányváltás fogja megoldani”.
