A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát még komolyabban kell foglalkozni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter a NATO brüsszeli székházában magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, amennyiben a NATO afganisztáni kivonulását követően nem sikerül stabilizálni az ország helyzetét, ha újra felüti fejét a terrorizmus, és az embercsempészet lesz a megélhetés egyik fő forrása, akkor újabb tízezrek, százezrek, vagy milliók indulhatnak meg Európa irányába. – Ha nem tudjuk biztosítani, hogy az országban béke és nyugalom legyen, és ne váljon újra a terrorizmus melegágyává, akkor újabb, nagyon komoly migrációs kihívásokkal kell szembenézni – figyelmeztetett a miniszter. Hozzátette azért azt is, hogy Magyarország tudomásul vette a NATO kivonulásról hozott döntését Afganisztánból, minden korábban ott szolgált magyar katona otthon van.
A minisztere beszélt arról is, hogy a migráció és a járványok korszakában rendkívül fontos, hogy mind a keleti, mind a déli partnerek és szövetségesek eredményesen és gyorsan tudjanak úrrá lenni a világjárványon. Mivel ehhez az egészségügyi ellátás sikerét biztosító eszközökre van szükségük, Magyarország a NATO koronavírus-járvány felszámolását célzó alapján keresztül 80 lélegeztetőgépet biztosít öt rászoruló országnak. Magyarország 30 lélegeztetőgépet juttat Bosznia-Hercegovinának, húszat Moldovának, tízet Tunéziának, tízet Jordániának és szintén tízet Ukrajnának. A felajánlással Magyarország hozzájárul a felsorolt országoknak a koronavírus-járvány elleni küzdelmének sikeréhez.
A NATO Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatának vonatkozásában kiemelte: a magyar érdek világos. – Közép-Európában élünk, pontosan tudjuk, hogy a hidegháború rossz. A Kelet és a Nyugat konfliktusán Közép-Európa eddig mindig rajtavesztett. Semmilyen módon nem vagyunk érdekeltek egy újabb hidegháború kialakulásában. A nemzetbiztonsági érdekünk azt diktálja, hogy a Kelet és a Nyugat között a legkulturáltabb és a lehető legkonstruktívabb párbeszéd jöjjön létre – fogalmazott.
Ukrajnával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokban történtek bizonyos bizalomerősítő lépések, köztük a koronavírus elleni beoltottságot igazoló tanúsítványok kölcsönös elismerése és a szabad utazás lehetővé tétele, végrehajtásában azonban ukrán oldalról zavarok mutatkoznak. Magyarország azt kéri Kijevtől, hogy a kétoldalú megállapodásnak megfelelően bonyolódjon a határforgalom. – Vannak pozitív jelek, óvatos optimizmusra okot adó fejlemények, köztük az oktatási vegyesbizottság munkájának dinamikusabbá válása, de azt várjuk az ukrán kollégáktól, hogy a magyar nemzeti közösség részére adják vissza azokat a jogokat, amelyeket korábban gyakoroltak – emelte ki.
Végezetül elmondta, a képességfejlesztés tekintetében Magyarország több elismerést is kapott az elmúlt időszakban. Ez vonatkozik a légvédelmi képesség fejlesztésre, a közép-európai hadosztályparancsnokság létrehozására, illetve a lövészdandárokra vonatkozó fejlesztésekre egyaránt. Magyarország a haderőfejlesztése révén tehát hozzájárul a NATO erejének növeléséhez – tette hozzá Szijjártó Péter.
(MTI)
