A „pedofiltörvényt”, a vári lakások eladását és a Fudan alapítványát is megszavazta a fideszes többség

A „pedofiltörvényt”, a vári lakások eladását és a Fudan alapítványát is megszavazta a fideszes többség

Orbán Viktor szavaz a parlamentben 2021. június 15-én (Fotó: Orbán Viktor / Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Elfogadta a parlament kedden kora délután a melegellenes részekkel teletűzdelt pedofiltörvényt. Az eddig egységet mutató ellenzékben ez előhozott egy törést is, hiszen míg jelentős részük bojkottálta a szavazást, a jobbikos képviselők megszavazták a sokat bírált javaslatot. Más fontos döntés is volt, hiszen gyakorlatilag jogszabályba foglalták a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának megvalósítását, ahogyan megteremtették a lehetőséget egyes önkormányzati lakások bőven áron aluli eladására is, valamint elfogadták a 2022-es költségvetést. Ez volt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó napja.

157 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Országgyűlés a homofób passzusokkal teletűzdelt, eredetileg a pedofil bűncselekmények szigorúbb büntetését lehetővé tévő törvényt. Ezt követően hangos taps hangzott fel a kormánypárti padsorokban. Habár a szövetségre lépett ellenzéki pártok bojkottálták a szavazást – arra hivatkozva, hogy a szöveg gyűlöletkeltő és megbélyegző –, a jobbikos politikusok a fideszes és KDNP-s képviselőkkel együtt megszavazták a javaslatot. Jakab Péter pártja azt ugyanakkor megígérte, hogy a választások után majd kiveszik a törvényből „a témaidegen, a Fidesz által szándékosan belecsempészett inkriminált részeket”. Az LMP, DK, MSZP, és a Párbeszéd politikusai, valamint Szél Bernadett Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független képviselők az összes keddi szavazást bojkottálták.

Az Országgyűlés megszavazza a pedofiltörvény sarkalatos részeit

Az elképzelést pedig eredetileg még az ellenzék is támogatta, hiszen lényege az volt, hogy komolyabb szankciókat lehessen kivetni a gyermekeket szexuálisan zaklatókra. Múlt hét végén azonban nagyot fordult az ügy. Kormánypárti képviselők javaslatára ugyanis számos melegellenes kitétel is belekerült. Így például az, hogy „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Bár az már nem derül ki, hogy pontosan mit is jelent a népszerűsítés.

Az új szabályok rögzítik azt is, hogy a jövőben a tévék is csak tizennyolc év felettieknek ajánlhatják az ilyen tartamú filmeket, műsorokat. Emiatt már az RTL Klub is tiltakozott, jelezve, ezután csak késő este, 18 éven felülieknek lehetne olyan alkotásokat bemutatni, mint például a Billy Elliot, a Philadelphia, a Bridget Jones naplója, vagy akár a Harry Potter-filmadaptációk egyes részei, és tiltólistára kerülnének olyan sorozatok is, mint a Modern család, a Jóbarátok, vagy éppen a Szomszédok és a Barátok közt számos epizódja. További vitatott eleme az új törvénynek, hogy az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban kimondja: a felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak népszerűsítésére. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent.

A törvény korábban az ellenzék által sem bírált része, hogy létrejön egy nyilvántartás a pedofil bűncselekményeket elkövetőkről. Ez azt is meggátolhatja, hogy a pedofilok olyan állásokat tölthessenek be, ahol gyermekekkel találkozhatnak.

A melegellenes részek miatt hétfőn este a Kossuth téren tartottak demonstrációt tizenkét civil szervezet kezdeményezésére. Szivárványos zászlókkal telt meg az Országház előtti terület, a szónokok pedig azt hangsúlyozták, hogy nem pedofilok, hanem ugyanúgy emberek és békében szeretnének élni ebben az országban. Felhívták a figyelmet annak veszélyeire is, ha a fiatalok nem kapnak megfelelő tájékoztatást a homoszexualitásról, sokkal több támadás érheti majd például a szivárványcsaládban élőket.

Egy másik szavazással a parlament kormánypárti többsége 134 igen és 25 nem mellett lényegében törvénybe foglalta a Fudan Egyetem budapesti kampuszának felépítését. A jogszabály ugyanis életre hívja a a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, amely egyúttal már meg is kapja a számára kinézett területeket. Azokat, amelyek egy részén korábban a Diákváros felépítése volt a cél. Mindezt úgy, hogy még Fürjes Balázs is elismerte, hogy ebben a választási ciklusban egyetlen kapavágás sem fog történni, sőt, Gulyás Gergely egy népszavazás megtartását is előrevetítette. Mint mondta, a kormány támogatja, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet.

Az ellenzék hosszú hetek óta élesen tiltakozik a tervek ellen. Kifogásolják egyrészt, hogy a magyar állam több százmilliárdos kínai hitelből, ráadásul kínai cégekkel építtetné fel a kampuszt, illetve, hogy a magyar egyetemistáknak megfizethető lakást és infrastruktúrát biztosító, ugyanoda tervezett Diákváros így kisebb helyet kap. A vírus miatti korlátozások feloldása óta az első nagyobb megmozdulás is éppen ebben a témában volt nemrég, megtelt a Kossuth tér a tiltakozókkal. Karácsony Gergely főpolgármester pedig azt is bejelentette, hogy országos népszavazást kezdeményez a témában, a referendumot szerinte még a jövő tavaszi országgyűlési választások előtt meg kell tartani. Egy konzultációt már tartottak a témában, azon 30 ezren utasították el a terveket.

Döntött az Országgyűlés a szintén nagy felzúdulást keltő lakástörvény módosításáról is, szintén 134 igen és 25 nem mellett. Amint arról a Magyar Hang is beszámolt, az elképzelés eredeti lényege az lett volna, hogy az önkormányzati bérlakásokban élők a piaci ár 15-30 százalékáért megvásárolhatnák bérleményüket, amennyiben tavaly december 31-én már fennállt bérleti jogviszonyuk. Ezt még a kormánypárti képviselők is bírálták, az ügyben megszólaló polgármesterek egyöntetű véleménye az volt, hogy a terv ezermilliárdos vagyonvesztést eredményezne az önkormányzatok számára.

A felzúdulást követően a javaslatot átdolgozták. Az új változatban kizárólag olyan lakások esetén áll fenn a kedvezményes vásárlási lehetőség, amelyek világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.

Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én és annak időtartama eléri az öt évet, de, mint arra a Népszava elemzése korábban felhívta a figyelmet, azok is megvásárolhatják a lakásukat, akiknek ez az öt év éves időtartam a törvény hatályba lépésekor még nem telt el, csak éppen az öt év leteltét kell megvárniuk. Vagyis azok a kormánypárthoz közelálló szereplők, akik az utóbbi években jutottak bérlakáshoz például a budai Várban, öt év bérleti jogviszony után elvileg szintén jogosultak lesznek a lakások kedvezményes áron történő megvásárlására.

A javaslat egyébként külön foglalkozik a Budai Várnegyedben található lakásokkal. A meghatározás szerint csak a Dísz tértől északra, a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca – Hunfalvy utca – Franklin utca – Szabó Ilonka utca – Hunyadi János út – Dísz tér – Tóth Árpád sétány által lehatárolt területen belüli ingatlanokat vásárolhatóak meg a fenti feltételekkel. A Várban a javaslat szerint az államon, az önkormányzaton és a magyar állampolgárokon kívül csak valamely uniós tagország, illetve az Európai Gazdasági Térség országainak polgárai szerezhetnek tulajdonjogot, de ők is csak két lakást, kivéve az öröklést.

A 2022-es központi költségvetést is elfogadta az Országgyűlés. Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést, amelyben a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol.