Már a felavatása előtt megrongálták Magyarország első köztéri, egész alakos Horthy Miklós szobrát. A Hajdúbagoson emelt alkotást a helyiek szerint fáradt olajjal öntötték le azt követően, hogy híre ment a szombati eseménynek. Az avatást ennek ellenére megtartották, a rendőrségen pedig feljelentést tettek.
A történtek miatt megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságot. Azt közölték, hogy rongálás miatt indítottak eljárást az ügyben. Kérdésünkre azt is közölték, hogy az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik, egyelőre nincs gyanúsítottja a történteknek.
Szabó Lukács, Hajdúbagos független polgármestere érdeklődésünkre elmondta, nem számított a szobor megrongálására. – A szobor néhány hete már állt. Ha lehetett volna a rongálásra számítani, őrséget állítottunk volna. Jól szervezett volt az akció, biztos vagyok benne, hogy nem helyiek voltak az elkövetők, messziről érkezhettek – mondta érdeklődésünkre. – A vitának és eszmecserének van helye a Horthy Miklós személyét és megítélését illetően. Ugyanakkor a szobor meggyalázásának nincs – magyarázta Szabó Lukács, aki 1990 és 1994 között az MDF, majd a MIÉP országgyűlési képviselője volt.
Kérdésünkre, hogy a történtek és a volt kormányzó személyét övező viták fényében helyes döntésnek tartja-e a szobor állítását, azt felelte: jó döntésnek tartja. – Horthy egyszerre és egyformán küzdött a kommunizmus és a nácizmus ellen. Szeretném, hogy párbeszéd induljon el a kormányzó tevékenységéről – fogalmazott. Hozzátette, szerinte a szoborállítást ellenzőkkel párbeszédet kell kezdeni, az ellenérzések az ismeretek hiányára vezethető vissza.
Azt is felvetettük a polgármesternek, hogy Horthy Miklós kormányzói megítélésének tárgya vitatott a fehérterror, a zsidótörvények és a zsidóság hivatali ideje alatt történt deportálása miatt. Szabó Lukács úgy reagált, hogy mondjon valaki csak egyetlen olyan országot a hitleri Németország érdekszférájából, ahol jobb volt a zsidók sorsa, mint Magyarországon. – Ha nem hozzák meg a zsidó törvényeket, azzal megszállásunkat kockáztatta volna az ország vezetése már 1944-et megelőzően, ami együtt járt volna a budapesti zsidóság megsemmisítésével is – jegyezte meg Szabó Lukács.
Horthy Miklóst illetően több politikus megnyilvánulása is generált az utóbbi években közéleti vitát. Lázár János volt fideszes miniszter és „erős ember” 2019-ben megkoszorúzta a a volt kormányzó kenderesi síremlékét. Két évvel korábban, Orbán Viktor kormányfő is beszélt Horthy Miklósról a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély átadásán. A miniszterelnök az ünnepségen kivételes államfőnek nevezte Horthyt.
Ennek apropóján 2019-ben Romsics Ignác történésszel interjúnkban arról is beszéltünk, hogy a volt kormányzó részévé vált a jobboldali-konzervatív közösség kánonjának. A Széchenyi-díjas történész a Horthy Miklós emlékezetéről azt mondta: „A mérsékelt jobboldal viszonya e tekintetben sokáig ambivalens volt. Miközben a két világháború között kritikátlan Horthy-kultusz érvényesült, 1945 után a propaganda az indokoltnál is negatívabb képet alakított ki róla. Az 1980-as évekre ez sokat változott, de még az 1993-as újratemetés alkalmával is érzékelhető volt a bizonytalanság. Állami temetést nem kapott, de az Antall-kormány néhány minisztere azért magánemberként megjelent Kenderesen. A 2010-es évektől elsősorban a Jobbik próbálkozott a Horthy-kultusz meghonosításával, ám mára a párt politikája – és úgy tűnik, múltképe is – módosult. A Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök viszont kísérletet tett arra, hogy Bethlen István és Klebelsberg Kuno mellé harmadikként Horthyt is beemelje a két világháború közötti nagy magyar politikusok panteonjába. A baloldal ezt joggal kifogásolta, mert nem alaptalanul kötik Horthyhoz a fehérterrort és a zsidók 1944-es deportálását.”
