A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott hadjáratát annak érdekében, hogy már 2022-ben elérjék a 3 százalék körüli költségvetési hiányt és ezzel az államadósság-ráta erőteljes csökkentését - jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn a Magyar Nemzet online platformján, ahol a továbbiakban hetente közlik írásait.
Matolcsy György szerint a 2022-es költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindult ebben az évben, ezért kiindulópontjai hibásak, ezekre nem épülhetett jó büdzsé. Az újraindítás helyett az infláció költségvetése a jövő évre elfogadott büdzsé, mivel a helyreállítás másfél éven belül megtörténik, ami inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. – Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik – magyarázza Matolcsy György.
Erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot
A költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet tovább fűti az inflációt, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti. A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett. – A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne – mutat rá a jegybank elnöke.
– Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot – figyelmeztet Matolcsy György. – Ezt a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathassák) és a jövő évi költségvetés módosítása védheti ki – vélekedett a jegybank elnöke.
Elemzésében kitér arra is, hogy a jövő évi költségvetés hiánya mögött az állami beruházásoknak a GDP 7,1 százalékos mértékére tervezett költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. Az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van és a pénzpiacok ezzel hasonlítják össze a magyar adatot. – A tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést – figyelmeztet az MNB elnöke.
Írását – szokása szerint – most is idézettel zárja, ezúttal Baltasar Gracián XVII. századi spanyol jezsuita prédikátor tanár prózaírótól, miszerint „a bölcs ember többet tanul ellenségeitől, mint a bolond a barátaitól”.
(MTI)
