„Sok ember és a természet több hónapnyi munkáját tönkretevő ostoba akció volt”

„Sok ember és a természet több hónapnyi munkáját tönkretevő ostoba akció volt”

A Fidelitas egyik tagja levágja a méhlegelőt (Fotó: Facebook/Fidelitas)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A legnagyobb szárazság idején kaszálta le a Fidelitas néhány tagja a főváros és a Főkert Vadvirágos Budapest programjában szándékosan magasan hagyott egyik gyepfelületet. Az ökologikus fenntartást célzó program lényege, hogy extenzív, vagyis terjeszkedő gyepgazdálkodást vezetnek be, ennek részeként alakítottak ki több mint 28 hektárnyi területen rovarbarát zöldfelületeket parkokban és zöldsávokban. Ezek az úgynevezett méhlegelők nemcsak a méhekről, hanem a beporzók, vagyis a méhek mellett a darazsak, lepkék, legyek védelméről is szólnak, mivel ezeknek a rovarfajoknak a drasztikus csökkenése aggasztó méreteket öltött az utóbbi időben. Az üggyel kapcsolatban Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes nyilatkozott a Magyar Hangnak.

A kormány a tavaly januári zöld fordulat óta kiemelt jelentőségűként kommunikálja a környezetvédelmet, a klímaváltozás elleni harcot. Ennek fényében hogyan értelmezi a Fidelitas tettét?
– A pillanatnyi vélt népszerűségért, sok ember és a természet több hónapnyi munkáját tönkretevő bornírt és ostoba akció volt, ami felveti a rongálás jogi tényállását is. Nyilván a választások közeledtével fel kell építeniük azt a képet, hogy Budapest vezetése alkalmatlan. Ez a fajta hangulatkeltés azonban túl rövidtávú játszma ahhoz, hogy a főváros fenntarthatóságért és a klímaváltozás elleni küzdelmét veszélyeztessék. Vizsgáljuk, hogy milyen feljelentést lehet tenni. Az a szándékom, hogy ha erre bármilyen lehetőségünk van, akkor azzal mindenféleképpen élni fogunk.

Székesfehérvár polgármestere, a fideszes Cser-Palkovics András kül-, és belterületen komoly méhlegelő-programot működtet, de az Áder János köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota előtt is létesült már méhlegelő. A Fidelitas budapesti tagjai viszont egy hirtelen ötlettől vezérelve ezt az egészet sutba dobták. Ebben a tettben a következetességnek a látszata sem fedezhető fel. A fővárosnak van egy megválasztott vezetése, amelynek megvan az elképzelése arról, milyennek képzeli el a zöld várospolitikát. A Főkert, mint szakmai szervezet végzi a zöldfelületek gondozását, akik ki is táblázták a méhlegelőnek kialakított területeket, így jelezve, ezek nem gondozatlan, hanem szándékosan így hagyott területek.

Milyen módszerekkel lehetne tudatosabbá tenni a környezetvédelmet?
– Érthető, hogy a városlakók, akik hozzászoktak egy adott helyzethez, értetlenül fogadják, hogy miért kezeljük az eddigiekhez képest másként ezeket a zöld területeket, de igyekszünk minél több kérdést megválaszolni, a jogos problémafelvetésekre reagálni, az esetleges hibákat korrigálni. Tájékoztató táblákkal, a Főkert és Bardóczi Sándor főtájépítész által megosztott, edukációs posztokkal szeretnénk segíteni ezeknek a folyamatoknak a megértését. Teljesen természetes, hogy a szemléletformáláshoz időre van szükség, ugyanakkor a vezető kormánypárt ifjúsági szervezetétől több felelősséget várnék el a tekintetben. Illet volna tájékozódniuk, mi is az a terület, ahol demonstratív „fenntartási tevékenységet” végeztek. Azt várná el az ember a felelős politikai aktoroktól, hogy az átlagos Facebook-felhasználónál nagyobb felelősségérzettel rendelkezzenek. Paradox módon a Fidelitas pusztító fellépése nekünk is lehetőséget ad arra, hogy elmondjuk, miért jó és helyes, amit csinálunk, hogy ezektől a vadvirágos rétektől nem fog érzékelhetően nőni a városban a pollenszennyezettség, nem lesz tere a parlagfűnek. Ahogy arra is rámutathatunk, mennyire odafigyelünk arra, hogy ezeken a területeken a gyomok ne éljenek meg.

– „Az olyan természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, a komplex feladat miatt szeretnénk meghonosítani a legeltetést.” Erről Bardóczi Sándor beszélt nemrég a Qubitnek. A ma történteket látva, milyen jövő jósolnak ennek a kezdeményezésnek?
– Úgy tudom, ilyen tervei a kormányzatnak is vannak. De, hogy a kérdésre válaszoljak, semmiképp nem gondolnám, hogy ezt olyan körülmények között akarnánk kipróbálni, hogy az bárkit provokáljon. Érdekes gondolatkísérlet, amit Bardóczi Sándor felvetett, de nem hiszem, hogy az lenne a fő stratégiai irány, hogy a fűnyírókat haszonállatokkal helyettesítenénk. Annál is inkább, mert ő ebben a vonatkozásban nem közparkokról beszélt, hanem három konkrétan megnevezett természetvédelmi területről, a Tétényi fennsíkról, a Mocsáros dűlőről és a Felső rákosi rétekről. Természetvédelmi területeken ezt a megoldást széles körben használják régóta Magyarországon is. Egyébként olyan módon, ahogy a főtájépítész szavait kiforgatták, teetszőleges újítást, bármilyen jó is, be lehet állítani úgy, hogy az nevetségesnek tűnjön. Elég csak felidézni az 1900-as évek elején megjelenő karikatúrákat, amelyek kifigurázták azokat az embereket, akik autóval akartak közlekedni. Véleményem szerint helyes, ha előremutató megoldásokkal próbálkozunk, a szándékos provokációt azonban ilyen ügyekben nem feltétlenül tartom célravezetőnek.

Feljelentést teszek a Fidelitas ellen természetkárosítás miatt, miután benzines fűkaszával letaroltak egy budapesti méhlegelőt – írta Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a Facebook-oldalán hétfőn. Hozzátette: ezek a „vicces” fiúk nem először bizonyították primitívségüket, és egyúttal szaladtak bele a pofozógépbe is.