Közel három hét után válaszolt a civilek megkeresésére a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG), ebből azonban továbbra sem lehet megtudni, hogy mi lesz a rendkívül alacsony vízszintű Velencei-tóval, ahol az elmúlt hetekben tömeges halpusztulás történt.
A Velencei-tavi halpusztulásról a július 2-án megjelent Magyar Hangban olvashatja riportunkat.
A KDTVIZIG kronológiája szerint 2021. június 17-én 10 óra 30 perckor a Velencei-tavi Tófelügyelőség munkatársai tapasztalták a halpusztulást partközelben és nyílt vízen. A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) mint horgászati hasznosításra jogosult, megkezdte a tetemek eltávolítását, állatorvosi vizsgálatot rendeltek el. 2021. június 18-án a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya a KDTVIZIG-gel közösen helyszíni szemlét tartott a tónál.
Vas Péter, a Civilek a Velencei-tóért Facebook-csoport aktivistája június 19-én levelet írt a vízügynek, amire július elsején érkezett válasz. Akkor, amikor a tónál semmi nem emlékeztet már a tömeges halpusztulásra, leszámítva a rendkívül alacsony vízszintet. És akkor, amikor sokan a megfelelő tájékoztatás elmaradása miatt még mindig nem mertek belemenni a vízbe, bár ezt egy hidegfront is hátráltatta.
Tájékoztatók eddig is megjelentek a hatóságoktól, azonban ahogyan azt Horányi Tibor, az Alba Natura Civil Alapítvány aktivistája elmondta, konkrét adatokat vártak volna a határértékek megjelölésével, hogy ezek alapján mindenki maga dönthesse el, fürdőzik-e vagy sem.
A Vas Péter levelében megfogalmazott kérdések közül a már részben idézett kronológia arra a felvetésre volt válasz, mely szerint a civilek kérik, vizsgálják, vizsgáltassák ki, hogy mi okozta a halpusztulást, madarak pusztulását. A válasz ezzel zárul: 2021. június 23-24-re virradóan a KDTVIZIG éjszakai (hajnali) oldott oxigén méréseket végez több ponton.
A KDTVIZIG szerint a tó partfalának nagy visszhangot keltő felújítását megelőzően környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást indult a szükséges környezetvédelmi hatástanulmány benyújtásával. Amelyeket „a beruházás tervezése és bonyolítása közben az engedélyes kivétel nélkül figyelembe vette, az előírásokat betartotta”. Mint írják, „a partfalfelújítás során semmilyen szabálytalanság nem történt. A vízszint csökkenéssel, valamint a madarak és halak elhullásával a beruházással kapcsolatban semmilyen összefüggés nem tárható fel.”
A civilek azt is szerették volna megtudni, hogy a 14 milliárd forint támogatásból megvalósult beruházás miért nem terjedt ki a vízpótlásra. A vízügy szerint az elnyert forrás nem biztosította a vízpótlás problémakörének rendezését, ehhez további hazai, vagy uniós forrás bevonása szükséges.
Vas Péterék szerették volna megtudni a hivatalos választ arra is, hogy jelenleg milyen intézkedések vannak folyamatban a vízpótlás érdekében, amely évtizedekig biztosítva volt. „Nem fogadjuk el – írják –, hogy a 21. században egyedül az időjárás kedvező alakulására várjanak az illetékes szervek.”
A Velencei-tó vízállása 2021. június 23-án 7 órakor 99 cm, ami az aktuális minimális szabályozási szinttől 41 cm-rel, a maximális szabályozási szinttől 61 cm-rel marad el – válaszolta a KDTVIZIG. „Hasonlóan alacsony vízállások utoljára 2012 nyár végén fordultak elő. Az idei év első napján a Velencei-tó vízszintje 107 cm volt, ez 23 cm-rel maradt el a téli minimális szabályozási szinttől. A Velencei-tóból vízszintszabályozási jelleggel vízeresztés utoljára 2016-ban történt. A Velencei-tó korábbi alacsony vízállása miatt a Pátkai-tározóból. 2019. április elejétől több mint egy hónapon keresztül valósult meg vízpótlás, melynek során a Velencei-tó vízszintjét a 11 cm-rel sikerült megemelni. Jelen pillanatban a Pátkai-tározóból nem lehetséges a Velencei-tó vízpótlása. A Zámolyi-víztározó és a Pátkai-víztározó mederteltsége alacsony, releváns vízkészlet nem áll rendelkezésre. Mindkét tározóban a rendelkezésre álló vízkészlet vízminőségi szempontból nem alkalmas arra, hogy a Velencei-tóba átvezetésre kerüljön. Mindkét tározóban hipertrof helyzet állt elő, ami azt jelenti, hogy az a-klorofill mennyisége jóval a maximálisan megengedett 75 mg/m3 felett van, a június 10-én mért állapot szerint 130 mg/m3, tehát a megengedett érték csaknem kétszerese. A Velencei-tó vízpótlását szabályozó vízjogi üzemeltetési engedély ilyen vízminőségi paraméterekkel nem engedélyezi a tó vízpótlását a Velencei-tó vízminőségének megőrzése érdekében. A Pátkai-tározó legkisebb üzemvízszint alatti térfogata a Velencei tó vízszintjének szabályozásához jelenleg nem vehető figyelembe, ökológiai szempontok miatt.
A Velencei-tó egyéb vízpótlási lehetőségeit a KDTVIZIG vizsgálja, az esetleges vízpóló rendszerek és vízbázisok számba vétele megtörtént. A megvalósítás (elvi) műszaki lehetőségei a következők:
1: Vízpótlás a Rákhegyi karszt vízaknából
2: Fehérvárcsurgói-tározó többlet készletének átvezetése
3: Velencei-tó jelenlegi vízpótló rendszerének optimalizálása
Az említett karsztvíz átvezetésre korábban volt példa, a Rákhegyi vízakna abban az időben még bányászati céllal üzemelt és az aktív karsztvízszint csökkentés miatt a kitermelt víz hasznosítatlanul a Gaja-patakba került. E többlet vízmennyiség egy része szolgálta a 1993-1995-ben a Velencei-tó egyszeri vízpótlását. A vízpótló rendszer elemei jórészt már korábban kiépített és üzemelő rendszereken keresztül valósultak meg, azonban ezek a létesítmények jelenleg vagy megszűntek, vagy más célt szolgálva üzemelnek, tehát azonnali vízpótlásra nincs lehetőség. A Velencei-tó vízpótlására jelenleg nem létezik más műszaki megoldás” – írják.
Schmuck Erzsébet feljelentést tett
Ugyancsak július elsején Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a velencei-tavi halpusztulás ügyében természetkárosítás bűntettének elkövetése miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen – olvasható a párt honlapján. Álláspontja szerint a halpusztulás nagyobb odafigyeléssel, a klímaváltozásra és annak hatásaira való felkészüléssel megelőzhető lett volna, előre jelezhető lett volna, hogy idén súlyos vízkészlet-csökkenés, vízminőségromlás, az ökológiai értékek és az üdülési hasznosítás veszélyeztetése következhet be.
Azonban a vízminták vételére és elemzésére csak a már kialakult helyzetben került sor – pedig a meteorológiai előrejelzésekből számítani lehetett a hőhullámra és prognosztizálni lehetett volna az amúgy is kritikusan alacsony vízszint, a növekvő párolgás, a vízhőmérséklet drasztikusan gyors emelkedésének a hatásait – írják.
Schmuck szerint egyértelmű, hogy az oxigéndúsítást szolgáló beavatkozásokat, az ehhez szükséges eszközök telepítését sokkal korábban meg kellett volna kezdeni, a problémák hosszú távú megelőzésére, de legalábbis azonnali helyi kezelésére már rég fel kellett volna készülni.
Az egész tó kizárólagos állami tulajdon, aminek megóvására az államnak és intézményeinek különös figyelmet kellene fordítania – áll a közleményben. „Azonban bár a tavat és környezetét érintő terhelés az utóbbi években folyamatosan nő, a klímaváltozás hatásai egyre fokozottabban jelentkeznek, a páratlan természetes ökoszisztéma védelmére, a vízháztartás, a vízkormányzás, vízkészlet hasznosítás klíma-adaptációs elvű alkalmazására nem került sor!” Az LMP társelnöke ezért feljelentést tett az ügyben.
A vízügy civileknek küldött válaszlevelének aláírója, Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Csonki július 17-én, a legnagyobb halpusztulás közepette vehette át Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Tessely Zoltán miniszterelnöki biztostól a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány által létrehozott Velencei-tóért Díjat. Gulyás Gergely méltatása szerint „a vízminőség javítása és a természetközeli állapotok megőrzése a legújabb olyan küldetés, amelyben az igazgató fontos szerepet vállal, s amelynek eredményei már láthatók.”
