Milliárdos kieséseket hoztak a kormányzati elvonások Budán

Milliárdos kieséseket hoztak a kormányzati elvonások Budán

Forgalom a Széll Kálmán téren a kijárási korlátozások életbelépése előtti este, 2020. november 10-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Már önmagában a járvány elleni védekezés több száz milliós költségekkel járt a budai önkormányzatoknak, de az igazi kieséseket a kormányzati elvonások okozták – derül ki több érintett kerület Magyar Hangnak küldött válaszaiból. Hogy pontosan mekkora mínuszokkal voltak kénytelenek szembesülni, arról az I., II. és III. kerület önkormányzatai tájékoztattak.

Egy csónakban ülünk, együtt sírunk, együtt nevetünk. Az önkormányzatok nem egy önálló, az ország többi részétől elválasztható egysége az életünknek, hanem a nagy magyar élet részei, és ezért mindenkinek (...) valamilyen formában hozzá kell járulnia a védekezéshez. (...) Mert pénz csak akkor van, hogyha összefogás is van, és senki nem akar kibújni a védekezésből – erről beszélt még tavaly nyáron Orbán Viktor miniszterelnök annak kapcsán, hogy több önkormányzat is bírálta a koronavírus okán bevezetett kormányzati elvonásokat. Utóbbiak ugyanis kritikusai szerint csak arra szolgáltak, hogy nehéz helyzetbe hozzák az ellenzéki önkormányzatokat. De hogyan érintette a járványhelyzet és a kormány miatti bevételcsökkenés az elmúlt időszakban a budai önkormányzatokat? Az I., II. és III. kerületet kérdeztük.

Már a járvány is százmilliókat vitt el

– Több száz millió forint – de nehezen becsülhető az az összeg, amelyet Óbuda a járványkezelésre fordított – közölte a harmadik kerület. Mint írták, a járvánnyal kapcsolatos, újonnan bevezetett szociális intézkedések például 50 millió forint körüli összegre tehetők. – A maszkok, tisztító- és fertőtlenítőszerek, védőeszközök, tesztek biztosítása is messze meghaladta a 100 millió forintot. A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos feladatok, az önkormányzati szakrendelő által működtetett oltópont költsége további, átlagosan havi 20–30 millió forint. Ez utóbbi forrása jelenleg nem ismert – írták.

Ehhez hasonlóan a Budavári Önkormányzat is jelentős összeget költött olyan korábban nem tervezett kiadásokra, mint a maszkok vagy fertőtlenítőszerek beszerzésére: 200 millió forintot. A tavaszi és őszi helyiségbérlet-kedvezmények 115 millió forintos veszteséget okoztak, míg az átmeneti alapjövedelem-rendszerrel több mint 400 rászorulónak próbálták az alapvető megélhetést biztosítani, ez 30 millió forintos kiadás volt. De az önkormányzat idesorolja annak költségét is, hogy a járvány miatt ellehetetlenült a turizmus, ami 500 millió forintos mínuszt jelentett.

A II. kerület válasza szerint tavaly a közösségi költségvetésre szánt 100 millió forintos keretet szabadították fel a védekezéshez szorosan kapcsolódó kiadások finanszírozására. Emellett ők is igyekeztek többféle támogatással segíteni a nehéz helyzetbe jutott lakóknak és vállalkozásoknak. Így például biztosítottak bérpótló támogatást azoknak, akiknek munkája a veszélyhelyzet alatt szűnt meg, segítettek albérletidíj-támogatással vagy éppen azzal, hogy csökkentették vagy akár el is engedték az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját.

Előbb a vírus jött, aztán a kormány

Ingyenessé tett parkolás, a gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó megfelezése – ilyen és ehhez hasonló intézkedésekkel nehezítette az önkormányzatok helyzetét a kormány. Az elvonások Óbudán a 2020-as és 2021-es évre nézve megközelítőleg 11,5 milliárd forintos kiesést eredményeztek. – Ezek egy része működési elvonás. További része, 3,5 milliárd forint, a Csobánka téri szakrendelő korábban már megítélt fejlesztési forrása – fejtették ki. Mint írták, emiatt a kerületi önkormányzat minden, nem kötelező szolgáltatása veszélybe kerül. – Semmilyen, tisztán önerős fejlesztésre nincs forrásunk – jegyezték meg. Pénzügyi helyzetüket nehezíti az előző vezetés által felvett több mint 6 milliárdos hitel rövid határidős visszafizetési kötelezettsége, valamint a szintén hitelre vásárolt parkolóórák visszafizetési kötelezettsége. – Egyeztetéseink során a kormány nem járult hozzá a hitelek átütemezéséhez – írták.

– A gépjárműadó elvonása és a reklámhordozókat terhelő építményadó kötelezettségének megszüntetése legalább 350–360 millió forint kiesést eredményezett – vázolta a kormányzati elvonások hatását a II. kerületi önkormányzat. A fizetős parkolás felfüggesztéséből adódó bevételkiesésük 582 millió forintra tehető, míg az idegenforgalmiadó-bevétel elmaradása meghaladhatja a 90 millió forintot. És ide kapcsolódik még a 1,5 milliárd forintos iparűzésiadó-kiesés.

Az I. kerület számításai szerint a pandémia által okozott bevételkiesések, továbbá a kormányzati elvonások miatti hiány mindöszszesen 2,5–3 milliárd forint közötti összeget tesznek ki. Ezekből a legjelentősebb tételeket a díjmentessé tett parkolás, illetve az iparűzési adó megfelezése jelentette, előbbi évi mínusz 1,5 milliárdot jelentett, utóbbi mínusz 1 milliárd forintot.

– Továbbá bevételkiesésként említhető még a fenntartott intézményeink alapfeladatainak alulfinanszírozása is, mely további 1 milliárd forint többletköltséget jelent számunkra – jegyezték meg.

Hogyan tovább?

Ami a II. kerületet illeti, szerintük „rendkívül nehéz biztosítani a költségvetés egyensúlyát, de az biztosan kijelenthető, hogy az önkormányzat nem vesz fel hitelt. A bevételkieséseket hatékonyságnöveléssel és a tartalékok felhasználásával pótoljuk. A nehéz helyzet ellenére a korábban kitűzött célok szerepelnek költségvetésben”. Az I. kerület arról írt, válság idején bevételnövelés csak a vállalkozások és a lakosság terhére lett volna lehetséges adó- és díjemelésekkel, ezekkel az eszközökkel az önkormányzatok nem éltek, 2020 végén már nem is élhettek kormányzati tiltás miatt. Az idegenforgalmiadó-bevétel kiesésére nem lehetett intézkedni, tekintettel a kijárási tilalomra, nemzetközi utazási korlátozásokra.

Hasonló választ kaptunk az óbudai önkormányzattól is, amely azt is kiemelte: „könnyen belátható, hogy tartalékok nélkül, adósságokat örökölve pusztán ingatlanértékesítésből lehet valamelyest pótolni a kieső bevételeket. Ugyanakkor, mivel az előző vezetés transzparens gyakorlata is ez volt, ezért az önkormányzatnak jelentős értéket képviselő, nem lakáscélú ingatlanja kevés van”.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/25. számában jelent meg, június 18-án., a Budai Hang mellékletben