Kedvező időjárás esetén néhány nap múlva már lehet magyar görögdinnyét kapni a boltokban – nyilatkozta a Magyar Hangnak a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének elnöke, aki jó szezonban bízik. A vártnál hűvösebb tavasz azonban trükkös volt számukra is.
Göcző Mátyás lapunknak elmondta, voltak olyan hideg reggelek, amelyek nem igazán kedveztek a növény fejlődésének, így a nagy fólia alatt vagy növényházban ültetett dinnyék nem tudtak olyan korán megjelenni a piacokon, ahogy azt a vásárlók megszokhatták. Ám ahogy berobbant júniusban a meleg, úgy vált egyre kedvezőbbé a termelők helyzete, így – bár két hetet csúszott a dinnyeszüret – most megfelelő minőségű, erősen közepes termésre számítanak.
A szabad földön, fóliaalagutas termesztésben nevelt görögdinnyék betakarítása július első hetében megindult, de igazából a hónap második hetében, július 10-15 között jelennek majd meg a piacon a békés megyei dinnyék olyan mennyiségben, hogy a kereskedőket és az áruházláncokat is el tudják látni, és még exportra is jut.
Minden jel arra mutat tehát, hogy idén jobb lesz a helyzet, mint tavaly, amikor jó néhány termelő egyenesen arra kényszerült, hogy a dinnyeföldön hagyja a termés egy részét. Persze ha a következő napokban aszály és 40 fokos kánikula tombol, az lerövidítheti a szezont, és nem tart ki szeptember közepéig.
A boltokban kilónként 200-400 forint körüli áron még importdinnyék kaphatók július első hetében. Bár vannak, akik magyar termékként próbálják eladni azokat, de ennek nem szabad bedőlni, a valódi magyar gyümölcs még a földeken érik, és hétvégén indul az igazi betakarítás. De amint megjelenik a hazai termés, szigorúan csak azt fogják forgalmazni a lakosság részére.
A magyar dinnye a külföldinél olcsóbb lehet, de Göcző Mátyás nagyon reméli, hogy az áruházláncok nem fognak vevőcsalogatás céljából úgy akciózni vele, mint ahogy az elmúlt évek során ez többször előfordult. Ez veszélyeztetné a termesztők eredményeit, miközben tavaly óta – főleg a Nyírségben és Dél-Békésben – 8-10 százalékkal csökkent a termőterületek nagysága. Sok kisebb, jellemzően melléktevékenységként dinnyét termelő hagyta abba a termelést, így hazánkban jelenleg 3500 hektár körül van takarítják be a görögdinnyét, és idén 150-160 ezer tonna körüli termésmennyiségre számítanak a korábbi 200-220 ezres átlaggal szemben.
Az idehaza termett görögdinnye mintegy kétharmada belföldre, a többi az exportpiacokra kerül. A magyarok fejenként átlagosan 12 kilogramm görögdinnyét fogyasztanak egy évben, de a termelők most arra számítanak, hogy a nagy kánikulában fejenként két kilogrammal nő a fogyasztás. Idén még több magszegény görögdinnyére számíthatunk, amelyek iránt folyamatosan nő a kereslet, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint méretre a közepes, 4-8 kilogramm közöttiek lehetnek a legnépszerűbbek.
A medgyesegyházi gazda úgy látja, el kell fogadni, hogy a görögdinnye ma már nem tartozik az olcsó árkategóriájú gyümölcsök közé, mert a megfelelő mennyiséget és minőséget biztosító intenzív termesztésnek – amely vetekedik a görög, olasz, spanyol technológiával – és a professzionálisabb szemléletnek ára van.
A dinnyetermesztés évről évre költségesebb tevékenység, idén is drágult a vetőmag, a műtrágya, a fólia, a csepegtető-szalag, és emelkedik a munkások bére is. A koronavírus-járvány ellenére tudtak külföldi bérmunkást is fogadni a gazdák, ezt az egyesületi elnök szerint segíteni is kell kormányzati intézkedésekkel. A termesztők a csomagolás terén is újításra törekednek, már van olyan térség, ahol a termelő nevével, telefonszámával ellátott dinnyéket árusítanak, így tudják garantálni a minőséget és a nyomonkövethetőséget.
– A növekvő költségeknek tükröződniük kell a fogyasztói árakban is, különben nem lesz magyar dinnye, sőt, nem lesz magyarországi zöldség- és gyümölcstermesztés sem – figyelmeztetett Göcző Mátyás.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is megerősítette: az inputanyagok és a munkaerő drágulása miatt jelentősen nőtt a bekerülési költség, így várhatóan a görögdinnye – ahogy más zöldségek és gyümölcsök is – a korábbi éveknél magasabb áron kerülhet piacra.
