„Kiigazította” a nemzeti konzultációs kampány plakátjait a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Az emotikonokra építő arculattal nem volt problémája a szervezetnek, csak a konzultációs kérdéseket nem találták megfelelőnek. A helyükre olyan kérdéseket tettek, amelyek az oktatás jövője szempontjából lényegesek: például, hogy miért nem elég egyes pedagógusok fizetése az albérletre sem, vagy hogy a minimálbér növekedés előnyeiből miért nem részesültek a tanárok.
– Vissza kell hozni azokat a témákat a közéletbe, amelyek a mindennapjainkról szólnak. Például azt a kérdést, hogy milyenek az oktatásban dolgozók bérei és munkakörülményei. Próbáljuk úgy kommunikálni ezeket a témákat, hogy eljussanak az emberekhez – magyarázza Fehér Tibor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja, hogy miért támadt az az ötletük, hogy a nemzeti konzultációs kampány alapján teljesen más kérdésekre hívják fel a figyelmet, mint amelyeket a kormányzat tesz fel a konzultációban. Fehér Tibor azt is elmondta: nem egy tartós, most induló új kampányukról, csak egy egyszeri akcióról van szó, amellyel régóta hangoztatott problémákra hívják fel újra a figyelmet.
A pedagógus érdekképviseletnek a kormányzat az elmúlt időszakban rendszeresen felrótta, hogy álláspontja szerint nem szakmai érdekképviseletet folytatnak, hanem politizálnak, mint egy ellenzéki párt. Fehér Tibor viszont úgy látja: az érdekképviseletnek a pártpolitikához semmi köze: – Mi egy szakszervezet vagyunk, ami egy érdekvédő szervezet. Az érdekvédelem értelemszerűen politikai kérdés is. Onnantól kezdve, hogy valakinek érdekei vannak, az politikai kérdés. De arról szó sincsen, hogy pártpolitikai kérdés lenne. Nekünk tagjaink vannak, akiknek az érdekeiket védenünk kell, és akik például nem voltak prioritási csoport az oltás során, annak ellenére, hogy az európai pedagógusszervezet, az EUTCE is világossá tette, hogy a pedagógusok beoltása nem részérdek, hanem a teljes társadalom érdeke. Ezen kívül a tagjaink számára élet-halál kérdés volt, ezért szólaltunk fel ebben az ügyben – mondja.
Pár nappal ezelőtt rendezték az ETUCE nemzetközi konferenciáját, amelyen a PDSZ is képviseltette magát. – Szomorúan tapasztaltuk, hogy a régióban nagyon hasonló problémákkal küzdenek a szakszervezetek. Többek között azzal, hogy a hasonló képzettséggel rendelkező munkavállalók béréhez képest a pedagógusoké lényegesen alacsonyabb. A magyar pedagógusbérek 2015 óta nincsenek a minimálbérhez kötve, ezért míg a többségi társadalom azóta is élvezte a minimálbér-emelés előnyeit, abból a pedagógus társadalom nem részesült. A problémák hasonlóak, mint más országokban, de az a mélysége a problémának, amit Magyarországon tapasztalunk, egyedülálló. Arról is beszámoltak a külföldi kollégák, hogy a vírushelyzetben saját magukra kellett támaszkodniuk, például a saját pénzükből kellett eszközöket vásárolniuk, de erre a problémára is igaz, hogy Magyarországon különösen nagy mértékű volt – számolt be az érdekképviseleti vezető.
A szervezet már hosszú ideje kongatja a vészharangot az oktatás helyzetével kapcsolatban, egyrészt azért, mert a végzettséghez kötött pedagógusi munkát álláspontjuk szerint a végzettségnek megfelelően kellene megfizetni, másrészt azért, mert öt éven belül számításaik szerint kritikus szintet érhet el a pedagógushiány.
Ezzel egyébként minden, a területen tevékenykedő érdekképviseleti szervezet egyetért. A közelmúltban a bérrendezés fontosságáról beszélt a nagyobbik magyar szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete, és az egyébként a kormányzat által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar is arra figyelmeztetett: elengedhetetlen lenne a pedagógusok anyagi megbecsülése, miután a korábban megemelt, de aztán a minimálbértől elszakított pedagógusbérek sokat veszítettek az értékükből. Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója pedig a Magyar Hangnak adott interjúban beszélt arról: nem halogatható egy átfogó oktatási reform és a kezdő pedagógusbér radikális megemelése, ellenkező esetben az elkövetkező években drámaian fogyatkozó pedagógustársadalomnak nem lesz utánpótlása.
