Egyre több településen látjuk azt, hogy elveszti a többségét a 2019-ben győztes ellenzék, belső konfliktusok nehezítik a különböző pártok képviselőinek együttműködését. Pécs, Göd, Eger mellett ez történt Baján, illetve Szekszárdon is, így felmerült a kérdés, nem fogja-e ez kockáztatni a hatpárti összefogás helyzetét. Politológusokat kérdeztünk arról, mit várnak, mennyi kockázatot okozhat szerintük ez az ellenzékre nézvést.
Tudtuk, hogy ez egy ilyen versengő szakasza lesz az ellenzéki előválasztásnak, ezt tapasztalhattuk a korábbi kampányok során is – jelentette ki lapunknak a Publicus Intézet ügyvezetője, Pulai András. A kormánypárti nyilvánosságnak persze érdeke lehet ezeket kiemelni, de ő úgy látja, mindegyik egy külön történet, ami az országos helyzetet nem befolyásolhatja. Na de mi a helyzet a konkrét településekkel, elvesztheti-e az ellenzék ezeket a konfliktusok következtében? – Pécsen még a polgármester népszerűbb is most, mint mikor megválasztották, és a többi településen sem rossz az ellenzék helyzete – válaszolta lapunknak Pulai, aki úgy látja, az érintett városokban egyéni akciók sikeréből vagy sikertelenségéből fakadnak a konfliktusok.
A személyiségek lesznek a döntők
Várhatunk-e még olyan ellenzéken belüli váratlan megállapodásokat, mint amilyennek a DK és a Jobbik kölcsönös visszalépései tűntek? Pulai kifejtette, volt egy DK-Jobbik, illetve MSZP-Momentum megállapodás egyszerre, mindkettőben egyaránt volt meglepetéselem. Nem segítheti az ilyen együttműködéseket, hogy úgysem egymás szavazói jelentik a pártok számára a fő bázist? Pulai úgy tartja, az átszavazásokra akkor van nagyobb esély, ha inkább hasonló táború pártokról van szó.
Ahogy Kuncze Gábor fogalmazott, az első ágyúdördülésnél veszti érvényét a haditerv – kommentálta a Publicus ügyvezetője azt, hogy a gyakorlatban miként válhatnak be majd az ellenzéki megállapodások. Hozzátéve, hogy ő most nem lát ágyúdördüléseket, az ellenzék együtt tud működni. Na de biztos ez a helyzet, amikor például Fekete-Győr András is rendszeresen beszél a kormánypártok ellenzéken belüli embereiről? Pulai szerint ez egy egyirányú történet, a Momentum elnöke „osztogatja inkább a címkéket”, de ha Tóth Csaba nyeri az előválasztást, valószínűleg simán övé is lesz a kerület, minthogy a második legellenzékibb körzetről van szó.
Mit hozhat a jövő évi választás, felülírhatja-e az ellenzéken belüli erőviszonyokat? Két éve nagy meglepetést okozott, mikor az EP-választáson a DK és a Momentum jöttek ki legerősebb szereplőkként. Akkor inkább brandszavazásról volt szó Pulai szerint, míg most szerinte polgármesterválasztás-szerű lesz, a személyiségek lesznek a döntők. Ez első körben az MSZP felé billentheti a mérleget, de akár a DK is nagyon jól járhat, értékelt Pulai. Ha kisebb ellenzéki győzelem lenne, ők járnának jól, de ha nagyobb, akár a Jobbik is, tette hozzá. Utóbbiak viszont többnyire olyan körzetben vannak beágyazódva, amelyekben nehezebb nyerni, mondta. És mi a helyzet a Momentummal? Pulai arra számít, hogy két-három egyéni, illetve hat-hét listás képviselője lehet, tehát ezúttal alakíthat a párt is frakciót, ahogy az összefogás többi tagja szintén. Az Pulai szerint kevésbé valószínű, hogy a Kétfarkú Kutya Pártnak, illetve más, kisebb szereplőnek lehet majd frakciója.
Van, amit már túlhaladott a történelem
Pulaival egyetértésben a 21 Kutatóközpont igazgatója, Róna Dániel úgy látja, az összefogást nem fogják befolyásolni a hasonló ügyek, szerinte ezek maradnak helyi konfliktusok. Az összes párt részéről szilárd az elhatározás, hogy együtt indulnak, a választásokig tehát ebben nem valószínű változás, tette hozzá Róna.
Az elemző felhívta rá a figyelmet, hogy ezeknek a konfliktusoknak a száma eltörpül a négy évvel ezelőtti helyzethez képest. Helyi szinten persze lehet szerinte is jelentőségük a jövőben, de úgy látja, az előválasztás végével csitulhatnak is majd az indulatok. Most még érdeke az egyes szereplőknek arról beszélniük, hogy a másik miért nem megfelelő jelölt, ebből is fakadhatnak nézeteltérések. Kíváncsiak voltunk ugyanis, akadályozhatja-e az ellenzéket, mikor a másik párt egyes tagjait minősítik, ahogy például Fekete-Győr András is tette több ízben. Lapunknak adott interjújában például azt mondta, a zuglóiak sokkal jobbat érdemelnek Tóth Csabánál, ahogy Veszprémben is Mesterházy Attilával szembeni szavazásra buzdít. (Utóbbiról már a Magyar Narancs interjújában, illetve korábban a Partizánban beszélt. – Mi azért dolgozunk, hogy Hadházy Ákos nyerjen. Semmilyen előválasztási jelöltre nem fogom azt mondani, hogy ha nyer, akkor sem támogatjuk – tette hozzá lapunknak, ami viszont már a Róna által elmondottakra utal, miszerint az előválasztás végén igyekeznek majd elsimítani a konfliktusokat.
Róna szerint amikor már fix lesz, melyik párt képviselőnek hány hely jut, akkor már nem lesz érdekük a konfliktusok élezése, de kivételek persze lehetségesek szerinte. Számíthatunk-e arra, hogy lesznek az ellenzéki pártokon belüli egyéni megállapodások? Legutóbb az lepett meg sokakat, hány jelöltet léptetett vissza a másik párt politikusa javára a DK és a Jobbik. Róna ezt úgy kommentálta, hogy nemcsak a Jobbik és a DK, de mindenki léptetett vissza a másik párt javára, ezek célja pedig szerinte elsősorban az esélyek maximalizálása, nem pedig ideológiai azonosságokról van szó. Emlékezhetünk, Vona Gábor és mellette mások is azt vetették még fel pár éve, hogy két tömbnek kellene létrejönnie, egynek az MSZP-vel és a DK-val, egynek pedig az olyan pártokkal, mint a Jobbik, az LMP vagy a Momentum. Ezt az elképzelést teljesen meghaladta a történelem? Kérdésünkre az elemző azt mondta, szerinte ezen már túl vagyunk, és korábban is inkább értelmiségi-politológiai ötletelés volt az egész, realitása már akkor is kevés – tette hozzá.
A héten Bajáról érkeztek újabb hírek, ezúttal a DK-s alpolgármester mondott le. László Károly a képviselő-testület által megszavazott fizetést emeltette volna fel hetvenről kilencven százalékra, de nem járt sikerrel. A helyére dr. Sörös Gergely ügyvéd érkezett, őt viszont a többi DK-s már nem fogadja el. Főleg, hogy szerintük a lépéseivel folyamatosan veszélyezteti az összefogást. A járvány utáni első testületi ülésen például a fideszesekkel szemben szavazta le az ellenzék egy előterjesztését. Nyirati Klára polgármester szerint romos ingatlanokat szerettek volna értékesíteni annak érdekében, hogy fejlesszék a bérlakásállományt. Továbbá javaslatot tettek az ivóvíz minőségének javítására is. Sörös viszont nem tartott velük.
Baján egy ideje már tartanak az ellenzéki belharcok, amik következtében a Sikeres Bajáért Egyesület el is vesztette a közgyűlési többségét. A Népszava június végén írt arról, hogy ingatlaneladásokra, illetve a polgármesteri tanácsadó testület beszámolójára is nemet mondtak, miután a tizenötből nemcsak a hat kormánypárti képviselő, de négy ellenzéki is nemmel szavazott. A Sikeres Bajáért Egyesület több képviselője szerint is a polgármester több fontos döntésben nem kérte ki a véleményüket. Nyirati ezt tagadja, szerinte minden döntését jól dokumentált konzultáció után hozta meg.
Pécsen egyenesen a polgármestert zárta ki a helyi ellenzéki összefogás egyesülete a tagjai közül. A Mindenki Pécsért Egyesület szerint nem tehettek mást, kezdeményezniük kellett Péterffy Attila elküldését. A Szabad Pécs szerint a polgármesternek korábban elege lett a sok különböző párttal való egyeztetésből, ezért tizennégy közgyűlési képviselővel új koalíciós szerződést íratott alá. „Ennek egyértelmű következménye, hogy akár a jelenlegi városvezetést támogató teljes pártfrakciók véleménye is figyelmen kívül hagyható a közgyűlési döntésekben. – Úgy gondoljuk, hogy a politikai támogatás egy demokráciában nem lehet kényszer eredménye. Az elmúlt évek országos és helyi politikája éppen azt bizonyítja, hogy a demokrácia feláldozása a hatékonyság érdekében soha nem a közjó érdekeit szolgálja – fogalmazott ennek kapcsán az egyesület.
Szétesett ellenzéki szövetségek
Gödön még az első veszélyhelyzet idején, 2020 májusában robbant ki a konfliktus a képviselő-testületben. Ennek eredményeként szétesett az ellenzéki összefogás, két alpolgármester és két képviselő alakított új frakciót. Ők aztán a fideszesekkel együtt döntöttek a momentumos polgármester, Balogh Csaba jogköreinek megkurtítása mellett. Miközben a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzék 12 helyből nyolcat megszerzett, mostanra elolvadt a többsége. Az LMP-s Fülöp Zoltán, a DK-s Lőrincz László, illetve egy másik DK-s és jobbikos hozta létre a Göd Fejlődéséért frakciót, ott hagyva a velük számos konfliktust felvállaló Baloghot. Megszavazták ezek után, hogy a polgármester ne tárgyalhasson a Samsunggal, a feladatra Fülöp Zoltánt jelölték helyette. Visszamondták az együttműködést a város közbeszerzési tanácsadójával, továbbá 16 millióról 200 ezerre csökkentették azt az összeghatárt, amiről a településvezető saját hatáskörben dönthet. Balogh szerint viszont az ellentét oka, hogy a kormánynak és a Samsungnak nem tetszett, amikor az önkormányzat nagyobb átláthatóságot követelt a gyártól.
Mostanra azonban úgy tűnik, több szempontból kezd konszolidálódni a politikai helyzet, amit jelez, hogy a képviselő-testület hatásköreinek 2021. június 15-i visszaállítása utáni első testületi ülésen 37-ből 35 előterjesztést fogadtak el – derül ki Balogh Csaba Facebook-posztjából.
Szekszárdon is elvesztette többségét az ellenzék, miután Zaják Rita márciusban kilépett a közös frakcióból. A Párbeszéd azóta fel is függesztette a párttagságát. „Az országos politizálásnak arról kell szólnia, hogy nyilván mit képviseljen az ellenzék, helyi ügyekben pedig a város, a szekszárdiak ügyét kell képviselni. Én ezt teszem. A szekszárdiak érdekeit képviselem”, az ATV-nek így indokolta még a kilépését Zaják. Szerinte egy lépése sem utalt arra, hogy együttműködne a Fidesszel.
Egerben sem alakult simán az ellenzék dolga, hiába lett meg a győzelem 2019-ben. Mirkóczki Ádám polgármester akkor még a Jobbik tagja volt, azóta viszont kilépett onnan. Az Egységben a Városért (EVE) egyesületben viszont őt kezdték vádolni a demokratikus értékek aláásásával és a Fideszhez való közeledéssel. Végül ki is zárták őt az elnökségből, mire Mirkóczki kilépett a frakcióból, illetve az egyesületből. A politikus úgy látja, ő csupán a város érdekeit nézi, ezért pedig hajlandó együttműködni a mindenkori kormánnyal. Lapunknak adott idei interjújában elmondta azt is, nem tekinti magát az ellenzék részének. A beszélgetés után végleg megromlott a viszony közte és az ellenzék többi képviselője között.
