Karácsony Gergely az MSZP-Párbeszéd-LMP miniszterelnök-jelöltjeként „Jóvátétel Magyarországon” című országjárásának keretében Miskolcon mutatta be a szociális jóvátételről szóló programját.
Mint szombati Facebook-posztjában írja, sokáig sorolhatná, hogy a kormány hogyan hagyta cserben a magyar embereket. Ilyennek látja például a Szabolcs utcai hajléktalan kórház ügyét, ahol a legkiszolgáltatottabbakat akarták utcára tenni a járvány közepén, a Diákvárost, amely tízezer magyar diáknak adna otthont vagy akár a Sinopharmmal oltottak helyzetét, akiknek nincs védettségük, mégsem hallgatják meg őket. – Az igazi kormányzás arról szól, hogy segítjük a bajba jutottakat, hogy törődünk velük – szögezi le a főpolgármester.
Országjárásának miskolci állomásán beszélt arról is, hogy „jövő tavasztól olyan világ jön, amiben végre a 99 százalék többség érdeke lesz az első, az ő jólétük lesz a legfontosabb”.
Ezért megválasztása esetén azt ígéri, hogy duplájára emelik a családi pótlékot, 3 hónap helyett 9 hónapig jár majd az álláskeresési járadék, és a közmunkabért felemelik a minimálbér szintjére.
– Mi nem kínai elitegyetemet, hanem diákvárost építünk, és országszerte 25 000 kollégiumi férőhelyet, hogy a vidéken élő családok gyerekei is a legjobb helyeken tanulhassanak és élhessenek! – tette hozzá a közösségi oldalán.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szociális jóvátétel programjának kilenc pontja a következő:
- 1. Évtizedes igazságtalanságokat teszünk jóvá
- 2. Senki ne éljen a létminimum alatt Magyarországon!!
- 3. A lakhatási szegénység enyhítése
- 4. A lakástámogatási rendszer igazságossági reformja
- 5. Minimumörökség: esély az önálló felnőtt életkezdéshez
- 6. Nők egyenlősége és a gondoskodási munkák elismerése
- 7. Megerősített szociális ellátórendszer, béremelés a szociális szférában
- 8. Igazságos nyugdíjrendszer
- 9. Gyermekszegénység elleni küzdelem
A Párbeszéd közleménye szerint Karácsony Gergely a miskolci látogatás során azt is hangsúlyozta, hogy jóvá kell tenni a kormány bűneit, a válságkezelés összes hibáját és mindazt a kárt, amit az elmúlt 12 évben okoztak Magyarországnak.
– Nem vagyok hajlandó elviselni, hogy Magyarországon ma gyereknek lenni a legnehezebb, hogy a gyerekek fele szegénységben él, hogy az oktatásból kihullanak a hátrányos helyzetű gyermekek – szögezte le. Épp a gyermekszegénység felszámolása miatt tartja szükségesnek a családi pótlék megduplázását, továbbá egy szociális minimum bevezetését, amely megegyezik a mindenkori létminimummal. Ez azt jelenti, hogy senki nem maradhat 100 ezer forintnál kevesebb jövedelem nélkül.
A Népszava szerint a fenti ígéretek több ponton kiegészítik az ellenzéki pártok közös programjának eddig közzétett – egyelőre csak vázlatos – verzióját. További, Miskolcon elhangzott felvetéseket is ismertet a lap: így például azt, hogy az Alaptörvényben kell rögzíteni a lakhatáshoz való jogot.
Emellett az ellenzéki miniszterelnök-jelölt főként uniós forrásokból energiahatékonysági és felújítási programot akar megvalósítani, miközben csökkentené a szegény családok rezsiköltségeit. A csok-ot kinyitná az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is, az első lakás megszerzését kiemelten segítené, négy év alatt pedig 100 ezer szociális bérlakást hozna létre. A fiatalok életkezdését egy minimumörökségnek nevezett takarékszámlával segítené, amelyre csak lakhatásra vagy tanulásra felhasználható 300 ezer forint indulótőkét töltene fel az állam.
Az ellenzék közös programjában is szerepel, hogy a hozzátartozójukat otthon ápolók gondozási tevékenyégét munkaviszonnyá alakítanák. A Miskolcon ismertetett csomag ennek a fedezetét az ápolásbiztosítási rendszer elindításával teremtené meg, amihez egy utalványrendszer társulna, hogy minden gondozásra szoruló a neki szükséges szolgáltatásokat vehesse meg.
A politikus azt is megígérte, hogy tárgyalnak a szociális szakma dolgozóival egy esetleges 50 százalékos béremelésről. A járvány alatt végzett munkáért odaadná az egyszeri 500 ezer forintos jutalmat, amelyet az Orbán-kormány csak az egészségügyben dolgozóknak fizetett ki.
Végezetül a nyugdíjasok számára rugalmas korhatárt, az éves emeléseknél a vegyes indexálás bevezetését ígéri, és mindenekelőtt azt, hogy a legkisebb nyugdíjnak el kell érni a létminimum szintjét.
