A negyedik hullám lesz az utolsó nagy köre a koronavírusnak, utána a megbetegedési és a halálozási arányok nagyjából hasonlítani fognak az influenza-járványéhoz – mondta Vattay Gábor, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője a Népszavának adott interjúban.
A szakember szerint a napi áldozatok számából meg lehet mondani, meddig tarthat a járvány. Amikor megszületik egy-egy korlátozó intézkedés, gyakorlatilag aznap ki lehet számolni, hogy X hónappal később hány halott lesz. Ez szerinte nem világos az embereknek. Pedig egy-egy intézkedés célját konkrétan is meg lehet osztani az emberekkel, például meg lehet mondani, hogy ha ma bezárjuk az iskolát, akkor 3200 ember fog meghalni, ha csak holnaptól rendeljük el az online oktatást, akkor meg 3500 veszik majd oda – fejtegette Vattay.
Már az első hullám idején, a kínai adatokban láttak egy szabályszerűséget, és ugyanez feltűnt az olaszországiakban is. – Ezt követve meg lehetett mondani nagyjából dátumra, hogy hova tart a járvány, meddig nő a halálozás, mekkora lesz az adott hullámban az emberi illetve a gazdasági veszteség – tette hozzá.
Persze ő és kollégái nem biológusok vagy immunológusok, így ha a vírus vagy az emberek hirtelen másként kezdenek viselkedni, azt nem tudják a modellbe bekalkulálni. Csak azt lehet megmondani, hogy ha egy adott helyzetben lezárják az országot, mi történik, vagy mi lesz, ha ez elmarad.
Vattay Gábor szerint a második hullámnál a modellek pontosan mutatták, hogy az iskolai őszi szünet után hirtelen megállt a halálozásszám-emelkedés, tehát összefüggés volt az iskolák látogatása és a fertőzés terjedése között. A tavalyi adatok egyértelműen mutatják szerinte, hogyha húsvétkor nem lett volna egy kis lazulás, akkor hetekkel hamarabb véget érhetett volna az első hullám és megközelítőleg kétszázzal kevesebben halnak meg.
A negyedik hullámmal kapcsolatban a szakember elmondta, hogy annak egyelőre semmi jelét nem látni Magyarországon. Ők az angliai és a portugáliai történésekből gyűjtik az adatokat, és ezekből látható, hogy 15-16 naponként duplázódnak az esetszámok. – Az Egyesült Királyságban már több mint húszezer új eset van egy nap. Három hét múlva annyi lesz, mint a legrosszabb napon volt az előző brit variáns alatti hullámban. Időben pontosan ugyanez a folyamat zajlik Portugáliában – fejtegette a szakember.
Úgy látja, hogy Nagy-Britanniában elindult a halálozások exponenciális növekedése, bár ezek a számok még kicsik. Amikor a járvány 45 nappal ezelőtt elindult, naponta öt ember halt meg, most meg 22, vagyis az esetszámuk körülbelül 15 naponként, a halálozásuk pedig 26 naponként duplázódik. A delta variáns egyelőre az iskolákban terjed, e korosztály tagjai pedig nem nagyon halnak bele a fertőzésbe. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a fiatalokon kívüli korosztályokban is a halálozás kockázatát ötödére, tizedére csökkentheti az oltás, ezért a halálesetek száma még jó ideig nem okoz majd különösebb riadalmat.
A második hullámban öt hetet kellett várni, míg jöttek azok az adatok, amelyek után egyértelműen szükség volt korlátozó intézkedésekre. Vattay szerint most nagyjából két hónap is eltelhet úgy, hogy ugyan sok esetet észlelnek majd, de alig halnak meg emberek. A szakember szerint ez azért baj, mert a járványügyi intézkedésekkel való minimális késlekedés is exponenciálisan megnöveli a járvány áldozatainak számát.
Éppen ezért, ha azt látjuk, hogy újra elkezd felívelni a járvány terjedése, akkor minél hamarabb meg kell hozni a szükséges intézkedéseket. Mint hangsúlyozta, az oltással tizedére csökkentjük a halálozási kockázatot, hiszen az oltottak miatt a vírusnak sokkal többet kell próbálkoznia, hogy elérje azokat, akik aztán a fertőzésbe bele is halnak.
A negyedik hullámban meglátása szerint az esetszámokat sokkal magasabbra engedik a kormányok, mert nem halnak majd az emberek. – Azt fogjuk tapasztalni, hogy a vírus terjed, de súlyos eset kevés van – fejtegette. Egy nap viszont felveszi a halálozás a korábbi tempót, mégpedig akkor, amikor az idősek egyre nagyobb számban találkoznak fertőzött (tüsszögő, köhögő) emberekkel és néhányuk immunrendszere ezt még az oltással együtt se fogja bírni.
Ami az EU-t illeti, szerinte az unió országaiban, Portugália kivételével most dördül el a startpisztoly. Két hét múlva már kezdünk majd kicsit riasztó jeleket látni egy-egy országban. – Szeptemberben már lehet, hogy sok eset lesz, de még nagyon kevés halálozás. Aztán, ha októberben már jobban behúzódnak az emberek a zárt terekbe, becsukják az ablakokat, megint berobbanhat a járvány. Mérsékelhető a kár, ha mondjuk szeptemberben újra elrendelik a kötelező maszkhasználatot, különösen a gyerekek számra, hiszen az iskolanyitással, az oltatlanságuk miatt, őket érheti el a leggyorsabban ez a vírus – figyelmeztetett Vattay.
Magyarországon egyelőre csak néhány darab delta eset van, és nálunk is legalább negyven napnak kell eltelnie, amíg kezdünk majd látni belőle valamit. Ám, hogy mikor van ennek a 40 napnak a kezdete, még nem tudni, valószínűleg ez valamikor a nyáron fog bekövetkezni. A szakember attól tart, amint életbe lépnek a lazító szabályok és az emberek elindulnak nyaralni, az az eddigihez képest is föl fogja gyorsítani a vírus a behozatalát.
Vattay szerint most még van két hónapnyi előnyünk, amíg mindaz nálunk is lejátszódik, ami most Nagy-Britanniában, Izraelben, Portugáliában zajlik.
Ezzel együtt azt gondolja, hogy nagyjából a negyedik hullám lesz az utolsó nagy köre a vírusnak.
