Lemond a kormány a vályogházakról, a legszegényebbek megint rosszul járnak

Lemond a kormány a vályogházakról, a legszegényebbek megint rosszul járnak

A hajléktalanság elől egy romos épületbe menekülő férfi – évekkel ezelőtt a főváros és a társadalom peremén (Fotó: György Zsombor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Piaci értéken nem térül meg, ezért nem érdemes a vályogházakat felújítani, így legfeljebb bontandó épületekként szerepelnek Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiájában (HTFS) ezek az épületek. Ezzel mintegy hatszázezer épület sorsa pecsételődik meg, a 2050-ig szóló elképzelés szerint ugyanis a kormány nem támogatja azok felújítását. Ezzel a legszegényebb rétegek maradnak ki egy újabb programból, pedig szakszerű felújítással megmenthetők lennének ezek az épületek.

Az egy és negyedéves késéssel elkészült stratégiára azért volt szükség, mert ez a feltétele azoknak az uniós kifizetéseknek, amelyek segítségével a jelenlegi uniós ciklusban számos fejlesztés valósulhat meg. A stratégiában megfogalmazott cél, hogy az elkövetkező harminc évben a köztulajdonban lévő lakó- és egyéb épületeket energiahatékonnyá alakítsák át.

Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity szakértője lapunknak elmondta, részben érthető a stratégiában leírt álláspont, mert a vályogházak egy része valóban nagyon rossz állapotban van, az energiahatékonysági gondok mellett szerkezeti és egyéb problémák is akadályozzák korszerűsítésüket. 

– Vannak azonban nagy számban olyan vályogépületek is, amelyek jelenleg is jó állapotban vannak, és felújításukkal hosszú távon is kényelmes, energiahatékony épületekké lehetne alakítani azokat – fejtette ki a szakértő. 

Annál is inkább problémás, ha a vályogépületek kimaradnak a stratégiából, mert éppen a legszegényebbek élnek bennük, akik kizárólag saját erőből soha nem lesznek képesek korszerűsíteni házukat. Hozzávetőlegesen egymillió emberről van szó.

Arra a felvetésre, hogy túlságosan sok pénzt emésztene fel egy-egy vályogház felújítása, Feldmár Nóra elmondta, a jelenlegi építőanyagárak, illetve kivitelezési díjak mellett mindenfajta korszerűsítés iszonyúan drága. Azt is hozzátette, léteznek olyan vállalkozások, amelyek kifejezetten a vályogházak korszerűsítésével foglalkoznak, tehát a szakértelem mindenképpen létezik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan tévedésben vannak a vályogházak hőszigetelőképességével kapcsolatban, mert a hétköznapi tapasztalat erre utal. Az igazság azonban az, hogy hőszigetelő képességük nem különösebben nagy, hőmegtartó képességük azonban igen, ezért is érzi kellemesen hűvösnek ezeket az épületeket az ember a forró napok alatt.

Léteznek olyan természetes hőszigetelő anyagok, amelyek ezeknél az épületeknél is alkalmazhatók, és amennyiben ilyen réteget kap a vályogház, jobb lesz a hőszigetelőképessége, mint jónéhány korszerű épületé. 

Arra pedig, hogy drágák a természetes szigetelő alapanyagok, illetve hogy sokba kerül a vályogház felújítása, a szakértő elmondta, amennyiben tömeges igény jelentkezne ilyen termékek és szolgáltatások iránt, minden bizonnyal többen szakosodnának ilyen munkákra, és az árak is esésnek indulnának.