Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Gulyás Gergely: A kormány nem tárgyalt a lehallgatási botrányról, az csak „hisztéria”

Szerző: | 2021. július 22., 09:12 | Belföld

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2021. július 7-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem foglalkozott a kormány a lehallgatási botránnyal, Gulyás Gergely eleve az egész ügyet kreáltnak és mondvacsináltnak nevezte, hisztériának tartja. Annak ellenére is, hogy kiderült, tényfeltáró újságírókat és kormánykritikus embereket figyeltek meg egy olyan izraeli kémszoftverrel, amelyet a cég szerint csak kormányoknak adnak el. A Miniszterelnökséget vezető miniszter leginkább azzal érvelt, hogy nem nyilvános adat az, hogy milyen eszközöket vásárol a kormány.

HIRDETÉS - AIP

A miniszterelnök által bejelentett gyermekvédelmi népszavazással kezdte a szokásos kormányinfóját Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter – Orbán Viktorhoz hasonlóan – azzal érvelt a referendum mellett, hogy az elmúlt hetek eseményeit nehéz másként értékelni, mint hogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot a „gyermekvédelmi törvény” miatt. Úgy vélte, hogy a népszavazás alkalmas lesz Magyarország pozícióinak megerősítésére, akárcsak a kvótareferendum volt. A megtartása egyébként idén év végén, legkésőbb jövő januárban vagy februárban esedékes. Azért akkor, mert úgy számolnak, hogy fellebbezések is lesznek.

Az uniós helyreállítás alapról Gulyás Gergely azt mondta, hogy csütörtökön is tárgyalnak az Európai Bizottsággal. Mindenesetre arról már döntött a kormány, hogy amíg nem érkeznek meg az uniós források, addig az állam fogja megfinanszírozni a pályázatokat. Az uniós tagságot helyesnek nevezte, de mivel egy klub tagjaiként írta le a közösséget, így klubtagként nekünk is van beleszólásunk a szabályokba.

A vírusra áttérve a miniszter azt mondta, hogy újabb 14 embernél igazolták a delta variánst, 1-nél pedig az úgynevezett gammát (brazil). Minden kutatás azt mutatja, hogy a delta terjedése sokszorosa a korábbinak, védettséget az oltás nyújt. Valamivel kisebb ugyan ez a védettség, de mégis az egyetlen lehetőség. Így mindenkit arra kérnek, hogy aki teheti, oltassa be magát, augusztus 1-étől a harmadik vakcinát is fel lehet venni.

Mint kiderült, a kormány még nem tárgyalt a kereskedelmi és iparkamara azon javaslatáról, hogy egyes munkáltatók kötelezővé tehessék az oltást. Gulyás Gergely mindenesetre bizonyos szektorokban ezzel egyet tudna érteni. Habár korábban Karácsony Gergely azt mondta, hogy egy oltási kampányban még Orbán Viktorral is szerepelne közösen, a miniszter megfogalmazása szerint olyan megoldásokban gondolkoznak, ami növeli az oltási kedvet.

Kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, hogy a kormányülésen nem esett szó a lehallgatási botrányról. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint nem tartották elég fajsúlyosnak, a tárcavezető csak annyit mondott: nem. – Egy hisztériáról van szó, ami jól illeszkedik abba a nemzetközi környezetbe, amivel Magyarországnak szembesülnie kellett az elmúlt időszakban – mondta.

– Hogy milyen eszközöket használ titkos információgyűjtésre a magyar állam, az nem nyilvános adat – mondta annak kapcsán, hogy vásárolt-e a kormány a Pegasus kémszoftverből. Csak azt a kérdést kell vizsgálni, hogy az információgyűjtések törvényesek-e vagy sem, a belügyminiszter egyértelművé tette, hogy ilyen csak jogszerű keretek között történt. Az egész ügyet egyúttal kreáltnak és mondvacsináltnak nevezte.

A minisztert szembesítették azzal is, hogy itthon tényfeltáró újságírókat, politikusokat és kormánykritikus üzletembereket hallgathattak le. A miniszter szerint annak a vádnak nincs alapja, hogy bárkit a politikai hovatartozása miatt hallgattak volna le. Vannak egyértelmű okai, hogy mikor lehet valakit lehallgatni, szigorú törvényi keretei vannak, hogy mikre lehet a beszerzett információkat felhasználni, ezeket a magyar állam betartja.

A miniszter az egész ügyben nem lát botrányt. Legfeljebb azt, ahogy a nemzetközi sajtó ezt tálalta.

Ha lenne is nemzetbiztonsági bizottsági ülés a témában, ott hiába kapnának megfelelő tájékoztatást, a miniszter szerint naiv elképzelés, hogy az ellenzék ezt belátná. Gulyás Gergely úgy látja, hogy most nincs ok összehívni a testületet, a parlamenti ülésszakban úgyis rendszeresen dolgoznak. Itt szembesítették azzal, hogy a Fidesz többször is blokkolta korábban a testület munkáját, a miniszter szerint ugyanakkor tudott működni.

Kérdezték Gulyás Gergelyt arról is, hogy ha ennyi a vita az Európai Unióval, akkor miért vagyunk még a közösség tagjai. A miniszter erre azt mondta, hogy nincs alternatívája.

A járvány negyedik hulláma kapcsán úgy fogalmazott, nincs okunk feltételezni, hogy itthon nem lesz. Bár Magyarország a második legátoltottabb ország, így nálunk ez lassabban jöhet, mint máshol.

A kormány által gyermekvédelminek, a közbeszédben sokszor melegellenesnek nevezett törvény kapcsán abszurdnak nevezte, hogy összemosnák a pedofíliát és a homoszexualitást. Itt felmerült az, hogy a népszavazáson mitől is kell megvédeni a gyerekeket, mennyire befolyásolhatók ők. – Az ön szexuális orientációja aszerint alakult ki, amit hallott az iskolában – tették fel a kérdést, mire Gulyás Gergely azt mondta, hogy „a mi időnkben még nem volt ilyen az iskolákban”.

Azt nem tartja valószínűnek, hogy a Pride-on fideszes képviselők is lennének, mert „az érintetti kör nem fedi egymást”.

A nemváltoztatás kiskorúaknak szóló népszerűsítése tilalmát pedig azért kell itthon népszavazásra bocsátani, mert Németországban a zöldeknek van olyan javaslatuk, hogy a nemváltoztatást a kiskorúaknak is bemutassák.

A referendumnak egyébként nincs köze a Pegasus-botrányhoz, Gulyás Gergely szerint nem a figyelmet akarják elterelni. Eleve, amikor a népszavazással elkezdtek foglalkozni, a másik ügy még nem is volt. Arra nem válaszolt a miniszter, hogy kell-e tartani atrocitásoktól a népszavazási kampány miatt, csak azt mondta, hogy a kormány minden erőszakot elítél. A referendumot egyébként azért nem a törvény elfogadása előtt írták ki, mert csak a jogszabály után derült ki, hogy milyen támadások indulnak miatta.

Cseh Katalin ügye is szóba került, őt a kormánypárti médiában azzal támadják, hogy miközben a kormányt bírálja, családjának cégei uniós pályázaton milliárdokat nyertek. A momentumos politikus azt állítja, hogy ez hazugság, összesen 275 millió forint támogatást nyert el a korábban általa vezetett nyomda, a többi megnevezett céghez semmi köze. Gulyás Gergely szerint ha a pályázat jogszerű volt, akkor nincs is semmi baj. A gondot abban látta, hogy az ellenzéki képviselő éppen azzal kampányol, hogy csak a kormánynak jut uniós pénz.

Gulyás arról is beszélt, hogy a gyermekvédelmi népszavazás sikeressége esetén a kormány nem tervez Alkotmánymódosítást.

A Pegasus-ügyről elmondta, amennyiben az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában a normál működésen túl igény merülne fel konkrét tényvizsgálatra vonatkozóan, akkor azt támogatná. Az általános ügymenetet ismertetve arról beszélt, hogy ilyen hír esetén megvizsgálják, hogy van-e valóságtartalma, amennyiben igen, akkor ellenőrzik, hogy törvényes volt-e a megfigyelés vagy sem. Nincs információja arról, hogy Czukor József egykori kémfőnök és Orbán-tanácsadójának izraeli látogatása összefüggésben lenne a Pegasus beszerzésével.

A Norvég Alappal folytatott tárgyalásokról Gulyás Gergely elmondta, azok egyelőre zátonyra futottak, így egyelőre nem tudták kiválasztani azt a szervezetet, amely a civil szervezetek támogatását szervezi.

Gulyás újságírói kérdésre nem tudott konkrét számot mondani arról, Magyarországon hány emberen – köztük hány kiskorún – végeztek nemváltoztató műtétet. A népszavazás szerinte arra jó, hogy ezt az ügyet meg lehessen vitatni, válaszolta arra az újságírói felvetésre, hogy nem kellett volna-e ezt megvizsgálni, mielőtt népszavazást kezdeményeznek erről.

Lapunk – sajnos immár hetek óta – nem tudott részt venni a sajtótájékoztatón, meghívót megint nem kaptunk, hiába küldtük el időben a részvételi szándékunkat jelző emailt. Kérdéseink az alábbiak lettek volna:

  • Meddig tart a veszélyhelyzet, miért tartják máig életben?
  • A múlt hét óta született-e döntés arról, hogy a kormány beavatkozik-e a benzinárakba a járulék mértékének csökkentésével vagy bármilyen más eszközzel? Ha igen, mikor és hogyan?
  • A Szent János Kórház felújítását, centrumkórházzá fejlesztését 2018 novemberében jelentették be, az akkori ígéret szerint ennek a kormányzati ciklusnak a végére készül el a beruházás. Ehhez képest idén tavasszal sikerült lezárni a tervpályázatot, így valószínűsíthető, hogy 2022-ig egyetlen kapavágás sem fog történni. Most milyen ütemtervvel számol a kormány? Mivel magyarázható a csúszás?
  • Elkészült-e az a rendszerváltás emlékének adózó központi emlékmű, amelyről a „30 éve szabadon emlékév” programjait rögzítő (1124/2019. (III. 13.) számú) kormányhatározat rendelkezik? Ha nem készült el, miért nem, mikor és hol fog, milyen koncepció alapján?
HIRDETÉS - AIP

Címkék: helyreállítási alap, kormányinfó, népszavazás


Elmegyek

Elmegyek

Érezték Rogániában, hogy okézsoké, pedofília, szexuális propaganda, gyerekek, erős hívószavak, de Soros György végtelen támadássorozata hazánk ellen már tényleg csak a legelszántabb egykori polgári körösökben mozgat meg bármit is.

HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Árnyék podcast: – Na, hol nem fogunk megöregedni?!

Az élet meg minden podcast – Zubreczki Dávid

Pin It on Pinterest