Július 26-a, hétfő reggelre összehívta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát Stummer János, a testület elnöke a lehallgatási botrány ügyében. A sajtó számára nem nyilvános, zárt ülés lesz, a napirend címe a következő: Tájékoztató aktuális nemzetbiztonsági kérdésekről.
A bizottság elnöke már az ügy kipattanása után néhány órával jelezte, hogy össze kellene ülnie a bizottságnak, de a Fidesz akkor indokolatlannak tartotta, hogy a Pegasus-ügy néven elhíresült megfigyelési botrány miatt rendkívüli ülést hívjanak össze. Egész pontosan Halász János, a bizottság fideszes alelnöke közölte: nem indokolt a bizottság összehívása, mert az ügy szerintük csupán „politikai hangulatkeltés”.
Stummer János azonban – az MSZP-s Molnár Zsolttal és az LMP-s Ungár Péterrel közösen – úgy döntött, hogy a vasárnap kirobbant botrány miatt mégiscsak összehívja a rendkívüli ülést.
Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas Pegasus izraeli kémprogramot – amelyet a gyártónak állítása szerint kizárólag állami szerveknek adnak el – több mint ötven országban nem az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, üzletembereket figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele.
Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.
Stummer János, a Jobbik politikusa lapunknak azt nyilatkozta, hogy „ez a magyar Watergate-botrány”, és ha ha a kormány nem működik együtt, azt beismerő vallomásnak veszik.
Azóta a kormánytagok kezdeti heves tagadását a terelés váltotta fel, Pintér Sándor belügyminiszter – is úgy nyilatkozott, hogy a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén kész az ügyben tájékoztatást adni.
A kormány a botrány kirobbanása óta állítja, hogy „illegális megfigyelés nem történt”. Ugyanakkor következetesen igyekeznek bagatellizálni az ügyet: Gulyás Gergely a mai, csütörtöki kormányinfón a botrányt kreáltnak és mondvacsináltnak nevezte, hisztériának tartja.
Sőt, azt is a jelenlévő újságírók tudtára adta, hogy a szerdai kormányülésen nem esett szó a lehallgatási botrányról, mert nem tartották elég fajsúlyos témának.
– Hogy milyen eszközöket használ titkos információgyűjtésre a magyar állam, az nem nyilvános adat – mondta annak kapcsán, hogy vásárolt-e a kormány a Pegasus kémszoftverből. Csak azt a kérdést kell vizsgálni, hogy az információgyűjtések törvényesek-e vagy sem, a belügyminiszter egyértelművé tette, hogy ilyen csak jogszerű keretek között történt – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Később, amikor a minisztert szembesítették azzal is, hogy itthon tényfeltáró újságírókat, politikusokat és kormánykritikus üzletembereket hallgathattak le, Gulyás azt válaszolta: annak a vádnak nincs alapja, hogy bárkit a politikai hovatartozása miatt hallgattak volna le. Vannak egyértelmű okai, hogy mikor lehet valakit lehallgatni, szigorú törvényi keretei vannak, hogy mikre lehet a beszerzett információkat felhasználni, ezeket a magyar állam betartja.
Azt is hozzátette, hogy most nincs is ok összehívni a nemzetbiztonsági testületet, a parlamenti ülésszakban úgyis rendszeresen dolgoznak. Itt szembesítették azzal, hogy a Fidesz többször is blokkolta korábban a testület munkáját, de a miniszter szerint ugyanakkor tudott működni. Mindezek alapján nem egyértelmű, hogy részt vesznek-e a kormánypártok képviselői a hétfői bizottsági ülésen.
Ugyanakkor a kormány valamilyen szinten mégis foglalkozhat a témával, erre utal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter LMP-s képviselők kérdésére adott válaszában azt írta: „Kijelentem: 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak. A lefolytatott ellenőrzések eredményei alátámasztják állításom.” Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „a Belügyminisztérium a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján – egy eddig ismeretlen szervezet által – nemzetközileg gerjesztett botrányt feltételez, melynek középpontjában nem Magyarország titkosszolgálatai állnak”.
