Számos ponton szóról szóra megegyezik a nagy vihart kavart A pozsonyi csata című 52 perces animációs film egy 2013-as alkotással. Nem csupán apró azonosságokról van szó, sokszor egész bekezdések egyeznek meg. (A hasonlóságokról készített, time code-dal ellátott listánkat a cikk végén közöljük.)
Érdemes felidézni, hogy a Magyarságkutató Intézet (MKI) produkciójában, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter támogatásával elkészült 52 perces animációs filmalkotás mind a laikus mind a szakmai közvéleményben nagy visszhangot váltott ki. Egyrészt az animáció minősége miatt, másrészt pedig azért, mert több helyütt nem csak a szakmai konszenzus által elfogadott történelmi tényekre hagyatkozik.
Az online videómegosztókon elérhető egy hasonló című („A pozsonyi csata”) 21 perces, szintén animációs film is. A 2013-ban készült filmben az animáció kivitelezése hasonlóan amatőr, mint a sokat bírált 2020-as „Kásler-féle” alkotásban.
A hasonlóságok itt nem állnak meg. Míg a 2020-ban debütált Kásler-féle film jórészt közpénzből készült, a 7 évvel korábbi műben is közreműködőként feltüntettek egy közpénzekből gazdálkodó szervezet, a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot (MANDA). Azt azonban hiába szerettük volna megtudni, hogy az első, rövidebb alkotásra is kaptak adófizetői pénzt a készítők, az érintett szervezetek nem válaszoltak.
A szövegkönyvek közötti átfedések minden bizonnyal abból erednek, hogy mindkét művet ugyanaz(ok) a szerző(k) jegyzi(k). A 2013-as alkotást ugyanaz a Baltavári Tamás jegyzi rendezőként, aki a 2020-as Kásler-féle művet is írta és rendezte. (A 2013-as film szövegkönyvének íróját nem tüntetik fel a stáblistán.) További átfedés a két film stábja között, hogy a Kásler-féle film operatőre és vágója Partigh Kis Rómeó Viktor, míg a 2013-as alkotás vágója ugyancsak ő. (Ez utóbbi stáblistáján némileg eltérő írásmóddal „Partig Kis Rómeó-Viktorként” tüntetik fel. Érdekesség, hogy a cégjegyzékben egy harmadik írásmóddal (valószínűleg ez a helyes), Partig-Kis Rómeó Viktorként szerepel a férfi.)
Baltavári Tamás 2003-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán. Tizenegy éve dolgozik a Vörösmarty Mihály Gimnázium történelemtanáraként, és ugyancsak 2010-től vezeti a Történelmi Animációs Egyesületet, amely a 2013-as 21 perces filmet készítette a MANDÁ-val együtt. Baltavári az egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője a 2020-as Kásler-féle filmet gyártó Hyperion Kft.-nek. A Hyperion Kft.-nek 2018-ig egyenletesen évi 15 millió forint körüli árbevétele volt, míg ez a szám 2019-re (arra az évre, amikor szerződést kötöttek a Kásler-féle MKI-val) a háromszorosára ugrott és a nyeresége is jelentősen, egy év alatt a kilencszeresére növekedett. (2020-as beszámolót még nem tett közzé a vállalkozás.) Baltavári, családtagjaival együtt tulajdonos még egy műanyag-építőanyag gyártására szakosodott cégben is.
Baltavári Tamás tavaly decemberben arról beszélt egy interjúban, hogy éppen azért kereste meg az MKI-t, hogy ezen 21 perces film „újragondolásához” kérjen segítséget. Az kérdéses, hogy Baltavári ugyanazért a szövegért kétszer vett-e fel tiszteletdíjat, és hogy a későbbi, adófizetői pénzből készült 2020-as film finanszírozóinak jelezte-e hogy egyszer már felhasznált, gyakran szó szerint megegyező szövegeket fog beilleszteni az új, Kásler-féle animációs alkotásba.
Ennek kiderítésére kérdéseket küldtünk Baltavári Tamás rendező-forgatókönyv-írónak, a Magyarságkutató Intézetnek (a 2020-as A pozsonyi csata gyártója), az azóta megszűnt MANDA (amely a 2013-as alkotásban működött közre) mindhárom állami jogutódjának (Forum Hungaricum, Országos Széchényi Könyvtár, Nemzeti Filmintézet). Arra szerettünk választ találni, hogy a két film szövegkönyvének elkészítője valóban – ahogy szakmai forrásaink állítják – azonos személy-e, és hogy a megannyi azonos szövegrész ellenére kétszer részesült-e javadalmazásban az illető. Szerettük volna, ha a rendező és az állami intézmények tisztázzák azt is, hogy szerintük mi lehet a szövegegyezőség oka. Azonban kérdéseinkre nem kaptunk választ, levelünkre egyedül a háromfelé osztott MANDA egyik jogutódja, a Nemzeti Filmintézet reagált. Azt írták, az üggyel kapcsolatban a Nemzeti Filmintézetnél a MANDÁ-tól az átadás-átvételkor megkapott iratok között nem található ez az általunk keresett koproduceri szerződés, és ezen filmmel kapcsolatban nem ők a MANDA jogutódja. (Ha nem ők, akkor minden bizonnyal a másik két jogutód közül az egyik, ők viszont nem méltatták válaszra olvasóinkat.)
Érdemes megemlíteni, hogy 2017-ben Baltavári Tamásék egy harmadik változatra, egy 26 perces, 3D-s pozsonyi csata filmre is nyertek állami támogatást. A Magyar Média Mecenatúra pályázatán 12 millió forintot kaptak.
A lapunk által feltárt szöveghasonlóságokat itt tudja böngészni:
| 2013-as, Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MNADA) koprodukció, 21 perc | 2020-as, a Magyarságkutató közreműködésével gyártott, 52 perc |
| 1:33-1:42 A hun szövetséget az avar követte. Kétszázötven éves uralmát Nagy Károly birodalma zúzta össze lovagjaival a 800-as évek elején. | 2:15-2:24 A hun szövetséget az Avar Kaganátus követte. Kétszázötven éves uralmát Nagy Károly ugyan összezúzta lovagjaival a 800-as évek elején… |
| 2:20-2:33 A hun dinasztia örökösei vérszerződést kötöttek és a Turul-nemzetség fejét, Álmost tették meg fejedelemnek. Az ő sorsa volt, hogy a magyarok népét az áldott földre vezesse. | 10:32-10:45 Attila Turul nemzetségének fejét, Álmost tették meg fejedelemnek. Fiának és örökösének, Árpádnak kellett a magyarok népét az őshazába visszavezetnie. |
| 4:44-5:48 A honfoglalás után a magyarok elődeikhez hasonlóan támadóhadjáratokkal biztosították az új szállásterületet. A megosztás stratégiáját követve mindig más keresztény fejedelem szövetségében álltak, úgy folytatták gazdag zsákmányt ígérő vállalkozásukat. Európa tehetetlenül állta a szittyák nyílzáporait. 899-ben szörnyű csapásként zúdultak Itáliára és megsemmisítették Berengár seregét. | 21:24-21:59 A honfoglalás után a magyarok támadóhadjáratokkal biztosították Kárpát-medencét. A megosztás stratégiáját követve mindig más keresztény fejedelem szövetségében álltak. Európa tehetetlenül állta magyarok nyílzáporait. 899-ben szörnyű csapásként zúdultak Itáliára és megsemmisítették Berengár király seregét. |
| 6:28-6:54 A Keleti Frank Királyság volt ekkor a legnagyobb keresztény hatalom. Svábföld, Frankföld, Szászföld, Bajorország, Morvaország és Karintia alkotta erejét. A század elején a germán keleti frankok felbátorodtak és állandóvá vált az ellenségeskedés. | 22:18-22:43 A Keleti Frank Királyság volt ekkor a legerősebb keresztény hatalom. Svábföld, Frankföld, Szászföld, Bajorország, Morvaország és Karintia alkotta erejét. A század elején a birodalom ellentámadásra készült és a határvidéken állandóvá vált az ellenségeskedés. |
| 7:25-7:43 902-ben a bajorok tőrbe csalták és orvul meggyilkolták Kurszán magyar vezért. Tárgyalás ürügyén a táborba hívták, ott támadtak rá a német lovagok. Így tört ki a háború, melynek tétje a Kárpát-medence birtoklása volt. | 22-43-23:06 902-ben a bajorok tőrbe csalták és orvul meggyilkolták Kurszán magyar vezért. Tárgyalás ürügyén a táborba hívták, ott támadtak rá a német lovagok. Így tört ki a háború, melynek tétje a Kárpát-medence birtoklása volt. |
| 8:54-9:15 907-ben Gyermek Lajos, a frankok királya egyetlen elsöprő támadással kívánta a magyarokat elpusztítani. Enns várában gyülekezett a keresztény sereg és három napon keresztül misét hallgatott. Majd előhozták a szentek zsászlait és megintultak a magyar határ felé. | 23:12-23:33 907-ben Gyermek Lajos, a frankok királya egyetlen elsöprő támadással kívánta a magyarokat elpusztítani. Enns várában gyülekezett a keresztény sereg és három napon keresztül misét hallgatott. Majd a hömpölygő acélfolyam megindult a magyar határvidék felé. |
| 10:07-10:12 A Dunán pedig a bajor urak hajóhaddal szállították csapataikat. | 24:05-24:10 A Dunán pedig a bajor urak hajóhaddal szállították csapataikat. |
| 10:13-10:32 De a magyarok sem maradtak tétlenek, gondtalanok. Komolyan felkészülve tűntek fel mindent, amit hasznukra lehet, fegyvereket, katonákat, lovakat jó előre készenlétbe helyeztek s mivel már nem is a dicsőségért, hanem az életükért harcoltak, keményen ellenálltak. | 26:04-26:23 De a magyarok sem maradtak tétlenek, gondtalanok. Komolyan felkészülve tűntek fel. Mindent, ami hasznukra lehet, fegyvereket, katonákat, lovakat jó előre készenlétbe helyeztek s mivel már nem is a dicsőségért, hanem az életükért harcolnak, kemény ellenállást fejtenek ki. |
| 15:40-16:44 Augusztus idusának ötödik napján a magyarok éjjel a Dunán titkon átúsztattak. Lajos legátusát, Luitpoldot Izangrin étekfogómestert egész csapatával, tizenöt vezérrel együtt a táborban megölték. A rákövetkező napon azokkal végeztek hasonló módon, könnyedén és erőfeszítés nélkül, kik könnyedén és halálra vártan hajókon tartózkodtak. Három napon át folyamatosan dúlt a harc az égiek haragvásásnak közepette. A bajor nemesség legnagyobbrészt elpusztult, a köznépet számolás nélkül vágták le. Luitpold Bajorország keleti részének vezére, a bajor fejedelmek nemzetségének ősatyja három püspökkel, három apáttal, tizenkilenc bajor előkelővel együtt életét vesztette. | 39:13-40:10 Az eseményt Aventinus történetíró így meséli el: Augusztus idusának ötödik napján a magyarok éjjel a Dunán titkon átúsztattak. Lajos legátusát Liutpoldot és Izangrin étekfogómester egész csapatával, tizenöt vezérrel együtt a táborban megölték. A rákövetkező napon azokkal végeztek hasonló módon, könnyedén és erőfeszítés nélkül, akik könnyedén és halálra vártan hajókon tartózkodtak. A bajor nemesség legnagyobbrészt elpusztult, a köznépet számolás nélkül vágták le. Liutpold Bajorország keleti részének vezére, a bajor fejedelmek nemzetségének ősatyja három püspökkel, három apáttal, tizenkilenc bajor előkelővel együtt életét vesztette. |
| 17:52-20:24 A magyarok a mezővel szomszédos erdőben rejtették el a sereg egy részét, ahonnan szemmel lehetett tartani az ütközetet. A magyarok menekülést színleltek, a mieink elkeseredetten üldözték őket, ám alakzataik felbomlottak, a csatarend szétesett. A látszatra menekülők a lesvetés helyéhez vezették őket. Ahogy elhaladtak az erdő mellett, az ott rejtőzködők kiáltozva váratlanul rárontottak a mieinkre. A mindenfelől körbefogott bajorokat legyilkolták, Lajos király Passauba menekült. A magyar szövetség ezzel a csatával biztosította nyugati határait és három emberöltőn keresztül kalandozásokkal tartotta rettegésben a keresztény világot. A harmadik szövetséget már nem lehetett megtörni és megsemmisíteni. A magyarok a század közepétől külső nyomás nélkül kezdik meg a közeledést a keresztény Európához, melyet egy Árpádsarj, István fejedelem tesz majd teljessé. | 44:10-47:07 A magyarok a mezővel szomszédos erdőben rejtették el övéiket, ahonnan a sereget szemmel lehetett tartani. A magyarok menekülést színleltek, a mieink türelmetlenül üldözték őket, miközben alakzataik felbomlottak, s a csatarend szétesett. A menekülők a lesvetés helyéhez vezették őket s mihelyst elhaladtak az erdő mellett, az ott rejtőzködők kiáltozva váratlanul rárontottak a mieinkre s az elöl menekülők is megálltak, keményen szembeszálltak az üldözőkkel. A hátulról, szemből, mindenfelől körbefogott bajorokat legyilkolták, Lajos király Passauba menekült. Ez a küzdelem volt a magyar nép vérszerződése az anyafölddel, beteljesedése a honfoglalásnak. Nemzetségünk vérét a föld mohón itta be és mindörökre elfogadta az elő áldozatot. A magyar szövetség ezzel a csatával biztosította nyugati határait és három emberöltőn keresztül hadjáratokkal tartotta rettegésben a keresztény világot. A magyarok a század közepétől külső nyomás nélkül kezdik meg a közeledést Európához, melyet egy Árpádsarj, István fejedelem, első szent királyunk tesz majd teljessé. |
A cikk elkészítésében Bálint Bernadett volt a szerző segítségére.
