Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet – a beruházások szerkezetét bírálja és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen a Magyar Nemzet néven megjelenő lap portálján megjelent friss írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Noha az írást délben publikálták, a cikk kora délután nem volt elérhető a címlapról.
Az idei második fél évben – a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak – szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? – vetette fel Matolcsy György. A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a „helyreállítási paradoxon”: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés – ismételte meg korábbi álláspontját a jegybank elnöke.
A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nemcsak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az „okos” tőkebefektetésekre való áttérés helyett – fogalmazott a jegybank elnöke.
Szerinte ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen – szögezte le Matolcsy György.
Érveit részletezve több szempontból is hibásnak és fenntarthatatlannak tartja, hogy a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos tervezett hiánya mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Kiemelten azt kifogásolja, hogy a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges „okos” beruházások aránya.
Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos, ráadásul 2017 és 2020 között Magyarországon nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében, így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek, és nem az „okos” beruházások állnak.
A 27 EU-ország között az állami beruházások aránya is a legmagasabb Magyarországon, ezek háromnegyed része azonban építési beruházás. Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet – összegzett a jegybank elnöke.
Matolcsy felvetette azt is, hogy az állami építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyagipari inflációt gerjeszt, amit a növekvő importált infláció tovább erősít. Arra is figyelmeztet, hogy 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos – hangsúlyozta.
Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. „Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet” – állapítja meg az MNB elnöke.
(MTI)
