Megkérdezik a jereváni rádiótól, igaz-e, hogy Jerevánban Moszkvicsokat osztogatnak. Válasz: a hír igaz. De nem Jerevánban, hanem Tbilisziben. Nem Moszkvicsokat, hanem Volgákat. És nem osztogatnak, hanem fosztogatnak – ezzel a régi viccel reagált a megkeresésünkre L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója, akinél arról érdeklődtünk, hogy az intézménye kapott-e luxus kategóriás gépjárműveket. Nem Moszkvicsról és nem is Volgáról van szó: értesüléseink szerint a Pappas Auto Magyarország Kft. három Mercedest ajánlott fel az MNM részére. Válasz: a hír igaz.
„A Pappas három személyautó ingyenes használatának a biztosításával segíti intézményünket. Remélem, sok magyar vállalat fogja követni a példájukat! Kérem, ennek az előmozdításában Önök is segítsenek, s velünk együtt hirdessék: Legyen a kultúra támogatása polgári erény” – írta L. Simon, aki információink szerint a flotta legimpozánsabb darabjával közlekedik.
A szóban forgó Mercedes CLS típusú kupék ára – a Pappas honlapján talált adatok szerint – 30 és 45 millió forint között mozog, a múzeum épületénél gyakran felbukkanó, feltehetően a főigazgató által használt jármű a drágább modellek közül való. – Az új CLS: egy stílusikon – olvashatjuk a kultúra támogatására felajánlott járműről. – Kifinomult sportosság és az iránymutató formanyelv egyensúlyával tesz impozáns hatást.
L. Simon Lászlót tavaly áprilisban előbb az MNM megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztossá, majd július 31-ei hatállyal már a múzeum főigazgatójává nevezte ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. – A következő öt évben a magyar állam legrégebbi kulturális intézményét, legfontosabb és legnagyobb múzeumát vezethetem – kommentálta a döntést a korábbi kulturális államtitkár, aki új megbízatásával lezárta politikusi pályafutását.
Múzeumigazgatói elképzelései – amelyeket már kinevezése előtt kifejtett a Kommentár című folyóiratban – a centralizáció irányába mutattak: az MNM alá rendelné a hazai múzeumi és régészeti szakmát. Ez utóbbi azóta valósággá vált, a kormány döntése értelmében 2022. január 1-jétől a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága az MNM része lett, így a múzeum végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig. Az erre a célra létrehozott Nemzeti Régészeti Intézet (NRI) körüli teendők elvégzésére L. Simon Virágos Gábort, az MNM megbízott főigazgató-helyettesét kérte fel. Ez azért is tűnt izgalmas döntésnek, mert 2010 előtt Virágos annak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak (KÖSZ) volt a vezetője, amelynek megszüntetését éppen L. Simon kezdeményezte.
A luxusautók felajánlását az NRI munkájára tekintettel pedig akár pikáns gesztusnak is tekinthetnénk. A nagyberuházások előtt régészeti feltárásra kerül sor, ahogy ezt láthattuk a Mercedes kecskeméti gyára építése során is: 2017-ben 47 hektárnyi területet kutattak át a szakemberek, és négy különböző történelmi korból 11 ezer leletre bukkantak. A cég 2020 decemberében jelentette be, hogy újabb 50 milliárd forintos beruházással bővíti az üzemét, hogy nagyobb hangsúlyt helyezhessen az elektromos autók gyártására. A folyamatos terjeszkedés további feltárásokat feltételez, amelyek jelentősen lassíthatják az építkezést. Tekintve, hogy a régészeti munkálatok ütemét az NRI határozhatja meg, a három autó „adományozása” kellemetlen üzenetet közvetíthet.
Megkérdeztük L. Simon Lászlót is, hogy miként értelmezi a helyzetet. „Az MNM nem végez, s nem is végzett ásatásokat Kecskeméten, az a helyi múzeum feladata. Tehát nem érezzük problémásnak a Pappas gesztusát” – írta a főigazgató. Mivel az NRI szerepéről nem ejtett szót, újabb kérdéseket küldtünk, ezekre azonban már nem válaszolt.
A Pappastól a fentiek mellett azt is szerettük volna megtudni, hogy a luxusautókon kívül is tervezik-e a támogatni a magyar kultúrát, de lapzártánkig nem reagáltak.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/12. számában jelent meg március 18-án.
