24.hu: Kínánál is keresi a kormány az EU-s pénz alternatíváját

24.hu: Kínánál is keresi a kormány az EU-s pénz alternatíváját

Közúti átkelő a Budapest-Kelebia vonalon. A Budapest–Belgrád vasútfejlesztés 800 milliárd forintos költségének 85 százalékát fedezi kínai kölcsön. (Fotó: Wikipédia/Joliet Jake)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az ország devizatartalékai kritikus szintre csökkentek, az EU-s pénzről egyelőre nem tudható biztosan, hogy megérkezik-e, így a kormány egyéb megoldásokban is gondolkodik, mert devizához kell jutnia. Róna Péter úgy tudja, a kormány képviselői nemrég ismét felvették a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal is. A 24.hu kormányzati forrása szerint viszont az IMF nincs a képben, de Kínával folyamatos a kapcsolat, és hamarosan újabb zöld Panda-kötvényt bocsát ki Magyarország az ázsiai országban.

A magyar kormányban azt is számításba vették, hogy Kínához fordulnak hitelért – számolt be a 24.hu. Miközben a magyar kormány hosszúra nyúló tárgyalásokat folytat az Európai Unióval az uniós támogatások megszerzéséért, Orbán Viktor hétfőn a parlamentben arra tett utalást, hogy adott esetben más forrásból teremtik majd elő az energetikában szükségessé váló fejlesztések fedezetét.

Róna Péter közgazdász, egyetemi oktató, aki az ellenzéki pártok köztársaságielnök-jelöltje volt idén (2008-ban pedig az IMF-fel és az EU-val való tárgyalásokon a Gyurcsány-kormány tanácsadója volt, majd 2010-től a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának a tagja) szerint a kormány néhány hete is felvette a kapcsolatot a szervezettel, és a hitelnyújtás is szóba kerülhetett. A 24.hu kormányzati forrása viszont világossá tette, hogy nincs szó az IMF bevonásáról, ellenben a kínaiakkal folyamatosan kapcsolatban áll a kormányzat.

Erről Rónának kevesebb információja van, de a portálnak mondta, hogy a kínai hitel mindig drága megoldásnak számít, ráadásul a hitelnyújtó keményen bebiztosítja magát, ezért a szerződőnek alaposan át kell gondolnia, mire kötelezi el magát. A G7 tavaly mutatta be, milyen egyedi jellemzői vannak a kínai hitelszerződéseknek, amelyek komoly körültekintést igényelnek a hitelkérőtől. Van egyébként olyan gigaprojekt Magyarországon, amely mögött kínai hitel áll: a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés 800 milliárd forintos költségének 85 százalékát fedezi kínai kölcsön.

A kormányzati helyezkedésre utal a 24.hu szerint, hogy még az uniós forrásszerzésért felelős Navracsics Tibor sem cáfolta, hogy a kormány keresi az alternatív finanszírozási lehetőségeket. A Portfolio kérdésére a tárca nélküli miniszter közölte: „Az teljesen természetes, ha egy ország kormányfője alternatívákban gondolkodik. Bár most mindennél jobb az esélye annak, hogy meg tudjuk kapni az európai uniós forrásokat, hiszen a tárgyalások eredményre vezettek, de ettől függetlenül neki mindig gondolkodnia kell alternatívákban, ahogy más kormányfőknek is”.

 

 

Címkék: IMF, 24.hu, kínai hitel