24.hu: kiderült, hogy milyen ügyeket emlegetnek a Magyarországnak küldött uniós levélben

24.hu: kiderült, hogy milyen ügyeket emlegetnek a Magyarországnak küldött uniós levélben

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF brüsszeli székháza (Forrás: Google Maps)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

nek

A 24.hu megszerezte a jogállami mechanizmus megindításáról Magyarországnak küldött uniós levelet, amelyből kiderül, hogy a gyermekvédelminek nevezett törvény nem szerepel benne, de a közvilágítási ügy, a közalapítványok ügye és több másik konkrét eset igen.

A Johannes Hahn biztos által jegyzett, 44 oldalas levél részletesen levezeti bizonyos, leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot.

Az Európai Bizottság levelében arról írnak a portál szerint, hogy rendszerszintű szabálytalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában.

Felemlegették a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban. Nem írták le ugyan az Elios nevét, csupán hivatkoztak az esetre, valamint belinkelték az erről szóló OLAF-jelentést.

Problémaként sorolja a levél az egyszereplős közbeszerzések arányát (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón jelezte: a kormány vállalja, hogy ezt 15 százalék alá csökkenti), valamint a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibáit is.

A levél szerint az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémák vannak hazánkban.

Szintén külön fejezetet kaptak a közalapítványok: az alapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját tartják összeegyeztethetetlennek az uniós támogatásokkal.

A levél ezután jogi érveléssel támasztja alá, hogy ezek az ügyek miért sértik meg a jogállamisági elveket, majd leírja, hogy miért nem lehet ezeket az ügyeket más eljárással kezelni, például azért, mert Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek.

Azt is problémaként hozzák fel, hogy a magyar kormánynak nincs átfogó antikorrupciós terve.

Ugyanakkor a levélben nincsen szó a gyermekvédelminek nevezett törvényről, noha Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerdán még úgy reagált az eljárás megindulására, hogy „a gyermekek védelme bármilyen szexuális propagandával szemben elsődleges fontosságú”, ebben a kérdésben a kormány nem enged. 

A levél alapján a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni ezekre a kérdésekre, és lehetősége van arra, hogy változtatásokat javasoljon és fogadjon el a felhozott ügyekben.