24.hu: Uniós pénzből esett túlzásokba a közszolgálati egyetem
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem épülete (Fotó: Lukács Csaba/Magyar hang)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) uniós anyagokból másolt ki részeket, majd az így készült dokumentumokat is kifizettették volna az EU-val. Mindez egy ellenőri jelentésből derül ki, mint ahogyan az is, hogy a kormánytisztviselő-képzés csúcsintézménye milyen túlárazásokat és indokolatlan költéseket vitt véghez – írta meg a 24.hu.

A Miniszterelnökség 19 milliárd forintot szánt két, 2016-ban indult projektre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A cél „a közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése”, valamint „a jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” volt, teljes egészében uniós pénzből. Az Európai Bizottság 2017 elején ellenőrzést kért, és arra jutott, hogy a magyar köztisztviselő-képzés csúcsintézménye az indokoltnál több pénzt igényelt, és olyan kiadásokra is költött volna ebből a forrásból, amelyeknek nem volt közük közvetlenül a programhoz.

A problémákról a 24.hu cikksorozatban számolt be, de az egyetem helyreigazítási pert indított ellene, majd veszített. A Miniszterelnökség 2018-ban mindent rendben talált, a 24.hu azonban most összefoglalta a történteket a birtokába került végső ellenőri jelentés alapján (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérte ki az EU-vizsgálat eredményét).  

Több furcsaság is volt, így például informatikai szolgáltatások és termékek beszerzésére 4 milliárd forintnál is többet szerettek volna költeni uniós pénzből.Többek között legalább húsz iPhone 7 vagy 7+ készüléket (akkori árfolyamon mintegy 350 ezer forintos darabonkénti áron) és 600 IP-telefont is szerettek volna venni, de a légkondicionálást és a kábelezést is EU-pénzből finanszírozták volna. A dokumentum 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható informatikai kiadási tételeket.

A tervezett személyi kiadásokból is arra következtettek az ellenőrök, hogy az egyetem esetleg ebből a pénzből a projekthez nem kötődő munkáikért is fizetett volna a dolgozóknak. „A megvalósíthatósági tanulmányok kommunikációról szóló részei a két projekt esetében 14 nagyon hasonló tartalmú, nagyrészt az uniós alapok kommunikációs iránymutatásaiból kimásolt, általános kommunikációs tevékenységeket leíró oldalból állnak. Az az állítás, hogy ez az előkészítés két évi (24 hónapi) munkát igényelt, nem tűnik indokoltnak” – állapította meg az ellenőri jelentés.

A 24.hu kérdéseket tett fel az egyetemnek, eszerint „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban”. Mivel a két projekt keretösszege meghaladta a 19 milliárd forintot, a 15 százalékos pénzügyi korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent – állapította meg a portál.

A lap próbálta megszólaltatni azt a Patyi Andrást, aki a projektek előkészítésének idején és a végrehajtás zömében, 2018 augusztus végéig a közszolgálati egyetem rektora volt, utána tanszékvezető egyetemi tanára maradt, és a projektek vezetésében is részt vett, de idén tavasztól a Kúria elnökhelyettesi posztját betöltő Patyi többszöri megkeresésre sem válaszolt. A Kúria sajtóosztálya azzal hárította el a válaszadást, hogy a kérdések nem kapcsolódnak Patyi mostani munkájához.