444: A Kínából érkezett lélegeztetőgépekért hazánk fizethette a legtöbbet az EU-ban

444: A Kínából érkezett lélegeztetőgépekért hazánk fizethette a legtöbbet az EU-ban

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára, Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora (b-j) segít a Wizz Air Sanghajból érkezett repülőgép szállítmányának kipakolásában a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. március 23-án. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Március óta hazánk fizeti a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért, vagyis az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet – erre jutott a Direkt36 az általa összegyűjtött és elemzett nemzetközi kereskedelmi adatok alapján, amelyről a 444.hu-n olvashatunk. Mint kiszámolták, a koronavírus csúcsán, idén áprilisban például Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál pedig ötvenszer magasabb egységárat kellett fizetnie a magyar kormánynak.

Lapunk is beszámolt róla, hogy a 444 korábban közérdekűadat-igényléssel kikérte a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól azokat a szerződéseket, amelyeket a gépek beszerzésére költöttek márciustól. Ezekből kiderült, augusztus elejére összesen 15 825 darab lélegeztetőgépet szállítottak Magyarországra. A gépek átlagára 57 106 euró volt (jelenlegi árfolyamon 20,1 millió forint), így ezek összesen több mint 300 milliárd forintba kerültek. A legtöbb gépet, több mint 6000 darabot egy maláj cégtől vette Magyarország 170 milliárd forintért. Bár ezek a szerződések sem nyújtanak teljes képet arról, hogy az egyes géptípusokból pontosan mennyit rendelt az állam, az látszik, hogy a különböző állami beszerzések nem voltak összehangolva, a külügy pedig igen drágán vásárolt. A történet tehát most a nemzetközi összehasonlítással folytatódik.

Az kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány idején nehéz és ezért drága volt lélegeztetőgépeket és más eszközöket beszerezni. Az elmúlt hónapokban a kormánypárti politikusok is rendszeresen hangsúlyozták, hogy a pandémia miatt óriási verseny alakult ki az egészségügyi eszközök piacán, és a lélegeztetőgépekért nagyon kemény harc folyt. A külügyminisztérium szerint a nagy mennyiség nem hozott alacsonyabb árakat, épp ellenkezőleg: „Ha valaki többet akart venni, akkor többet kellett fizetnie” – írta Sztáray Péter András államtitkár egy parlamenti kérdésre. A nemzetközi kereskedelmi adatokból azonban az tűnik ki, hogy a nálunk jóval többet vásárló európai országok sokkal kedvezőbb árat tudtak kialkudni, mint a magyar kormány.

Ezek a beszerzések ugyanis megjelennek az Eurostat adatai között. A lélegeztetőgépek a 9019 20 00-es vámtarifaszámú, „Ózon-, oxigén-, aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati légzőkészülék” csoportba tartoznak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatója szerint ebben a kategóriában többféle típusú, de hasonló funkciójú gépek szerepelnek. Az Eurostat adataiból az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek.

Az Eurostat adatai szerint a lélegeztetőgépek csoportjában az év első két hónapjában még nem ugrott meg a magyarországi import a tavalyihoz képest. A koronavírus itthoni megjelenése után azonban meredeken nőtt a Kínából beszerzett áruk mennyisége: márciusban 11,7 tonnányi, áprilisban 32,9 tonnányi eszközt rendeltünk, majd májusban 175,5 tonnát. Bár júniusban már alig voltak új fertőzöttek Magyarországon, ekkor még 347,4 tonnányi légzéssegítő eszköz érkezett Kínából. Négy hónap alatt összesen 567,5 tonnányi eszközért 482 millió eurót (169,8 milliárd forintot) fizettünk. 

Ugyanebben az időszakban Németország a magyar mennyiségnél közel kétszer nagyobb össztömegű (1014,3 tonnányi) eszközt szerzett be kevesebb, mint a magyar ár tizedéért (30,7 millió euróért). Hollandia is nagyobb össztömegű (582,3 tonnányi) eszközt szerzett be, azonban ezért kevesebb, mint a magyar ár harmincadát (13,7 millió eurót) fizették ki. Olaszország közel ugyanakkora össztömegű (551,8 tonnányi) eszközt vásárolt, mint Magyarország, ezért azonban kevesebb, mint a magyar ár tizedét fizették.

Míg a koronavírus előtt a lélegeztetőgépek termékcsoportjában az országok többsége kevesebb, mint 50 euró/kg egységáron kereskedett, áprilisra az EU tagországai közül 11 fizetett 100 euró/kg-nál magasabb egységárat. Március óta Magyarország fizeti a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából vásárolt lélegeztetőgépekért – írja a portál. Áprilisban Magyarország 1410 euró/kg-os áron jutott hozzá az eszközökhöz. Ekkor a második legmagasabb egységárat (373 euró/kg) Szlovéniában fizették, ahol azóta kormányválság alakult ki a túlárazott lélegeztetőgép-beszerzések miatt.

A külügyminisztérium nem válaszolt a portál azon kérdésére, hogy mi az oka az óriási árkülönbségnek.

Menczer Tamás külügyi államtitkár korábban elmondta, hogy a beérkezett gépek közül azokat, amelyekre itthon nincs szükség, értékesíteni fogja a kormány, és már vannak is érdeklődők Afrikából és Ázsiából. Az Eurostat adatai alapján idén májusig a legnagyobb értékben Lengyelországba, Romániába és Németországba exportáltunk a lélegeztetőgépek termékcsoportjába tartozó eszközökből, öt hónap alatt összesen 323 millió forintért.