Kijöttek a legfrissebb munkanélküliségi adatok a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH), amelyek igazolják az elemzők borúlátását. Márciusban mintegy 56 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 2 ezren munkanélkülivé váltak – jelentette kedden a KSH. Hivatalosan akkor számít valaki munkanélkülinek, ha aktívan munkát keres és/vagy két héten belül munkába tudna állni, ha kellene. A mostani helyzetben ez csak a munkájukat elvesztők minimális részére igaz, ezt tükrözik a számok.
A január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 173 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra rúgott, vagyis 0,2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez önmagában még nem hangzik túl rosszul, de a hivatal is figyelmeztet: a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg.
A nagyobb visszaesés áprilisban következhet be, ebben a hónapban minden bizonnyal jelentős mértékben tovább nő a munkanélküliség. Úgy tűnik, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kicsit alábecsülte az állástalanok számát, amikor a múlt héten arról beszélt, hogy Magyarországon 51 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma a járvány kitörése óta. Közgazdászok korábban is arra figyelmeztettek, hogy egy-két hónap múlva fogjuk igazán tisztán látni, valójában hányan vesztették el a munkájukat.
A KSH adataiból az is kiderül, hogy a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája a vizsgált időszakban 11,4 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves, vagyis a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája elérte a 3,4 százalékot, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 10,4 hónap volt, a munkanélküliek 29,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
