Minden magyarországi egyetemen és főiskolán lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hallgatók is értékelhessék az oktatókat és a tantárgyakat, de az már kevésbé látszik, hogy a visszajelzéseknek milyen gyakorlati hatása van. A legkönnyebben elérhető igazodási pontot sokak számára ezért még mindig a Markmyprofessor anonim értékelési rendszere jelentheti.
Lehetőséget kell adni az egyetemeken és főiskolákon tanulóknak, hogy értékeljék a tanáraikat, az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) ugyanis kötelező a felsőoktatási intézményeknek. A törvény azonban itt meg is áll a kötelességek felsorolásában: a „hogyan” már teljesen az egyetemekre van bízva, maguk döntik el, hogy milyen szempontok alapján állítanak össze erről kérdőíveket, azokat hogyan értékelik, és milyen következménye van annak, ha a hallgatók kiemelkedően elégedettek vagy elégedetlenek egy-egy oktató munkájával. Az pedig egyáltalán nem jellemző, hogy az egyetemek a részletesebb eredményeket nyilvánosságra hozzák. Legfeljebb a tanári „toplistát”, a legjobb értékelést kapott oktatók névsorát közlik, de ezt sem mindenhol. A Magyar Hang által megkérdezett gyakorló oktatók között volt olyan, aki szerint őket nem különösebben befolyásolja az értékelés. – Elvileg van ilyen, de nagy jelentősége nincs, se komoly negatív, se pozitív következményei nincsenek – mondta a Pécsi Tudományegyetem egyik érintettje.
Az egyetemi teljesítményértékelésről sok hallgató is így gondolkodhat a HÖOK felmérése alapján. Az általuk megkérdezett hallgatói önkormányzatok közül a legtöbben (47,6 százalék) úgy érzik, hogy az OMHV-eredmények jelenleg csak csekély hatást gyakorolnak az oktatói munka minőségére, kevesebb mint a megkérdezettek 5 százaléka gondolja, hogy igenis, erős befolyással bírnak.
A kérdőíveket mindenesetre az elmúlt években egyre többen töltik ki, sok egyetem úgy tudta növelni az arányt, hogy kedvezményeket adott a kitöltőknek: több időt kapnak tantárgyfelvételre és a vizsgajelentkezésre, vagy akár ösztöndíjkedvezményt is. Az adatokat az Átlátszó kérte ki 2023-ban számos egyetemtől, ez alapján átlagosan a hallgatók fele élt ezzel a lehetőséggel. Több olyan felsőoktatási intézmény van, amely közzé is teszi ezt az adatot: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az utolsó lezárt – tavaly nyári – félévben 44,7 százalékos volt a kitöltési arány, a legmagasabb a jogi karon (62 százalék), a legalacsonyabb a Társadalomtudományi Kar szombathelyi képzésein (14 százalék). Az értékek karonként és egyetemenként eltérőek lehetnek, ennél lényegesen magasabb számok is akadnak: a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán az elmúlt években akár 77 százalékos kitöltési arányról is beszámoltak.
Azért vannak pozitív példák, néhány egyetemen nyilvánossá teszik az értékelések átlagát is, ez alapján ezekben az intézményekben hallgatók nem túl szigorúak, átlagban „jó” értékelést adnak az oktatásra. Van olyan intézmény, amely a vélemények alapján készült intézkedési tervet a honlapján is közzéteszi. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának intézkedési tervéből például az is kiderül, hogy mely kurzusok kapták a legrosszabb értékelést. Arra is lehet következtetni az eredményekből, hogy mik a gyakrabban megfogalmazódó hallgatói elvárások: például az interaktivitás és a gyakorlatias oktatás. Az is szerepel a dokumentumban, hogy mit lépett az intézmény az előző évi eredmények alapján.
Több átláthatóságot szeretnének a hallgatói önkormányzatok
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint az eredmények megismerhetősége és a következményekkel kapcsolatos visszajelzés a hallgatók felé számos egyetemen és főiskolán hiányzik, ami azt eredményezi, hogy sok hallgató azért látja kevés értelmét az értékelésnek, mert nem szerez tudomást arról, hogy annak lett-e bármi következménye. – Ha nem kommunikálja az egyetem és a hallgatói önkormányzat is azt, hogy mik az eredmények, akkor jó eséllyel a hallgató is úgy áll hozzá, hogy a fióknak gyártjuk ezeket – véli Budai Marcell, a HÖOK szóvivője. Tudnak azért pozitív példáról is, hallottak olyasmiről, hogy az oktatót oktatásmódszertani képzéssel segíti az egyetem, és olyan intézményről is, ahol kifejezetten figyelnek arra, hogy akinek nem megy olyan jól az oktatás, az inkább kutasson. Szerintük egységes keretrendszerre lenne szükség ennek a szabályozásában.
Markmyprofessor: Glória és szidalmak
Aki jó értékeléseket kap, az örül az eredménynek. Így van ezzel Cservák Csaba alkotmányjogász is, aki jó ideje tartja magát a Markmyprofessor top10-es listájában, 2023-ban első helyen is szerepelt (ezen a listán azok az oktatók találhatók szakterülettől függetlenül, akik a legjobb, 4,9-5-ös átlagot szerezték az értékelések során). – Mindenképpen visszaigazolásnak tekintem, már csak azért is, mert ez egy független felület, ahol az értékelés nem kötelező, és nem jár előnyökkel, a hallgatók maguktól döntenek úgy, hogy érdemes pozitív visszajelzést adniuk – mondta a Magyar Hangnak Cservák Csaba, aki a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszékét vezeti. Azzal nem ért egyet, hogy elsősorban az lenne a népszerű oktató, aki kevesebbet követel, szerinte inkább az empátia, a türelem, a következetesség és a vitaképesség térül meg. – Tudok olyan oktatóról, akit a kérdések zavarnak a tanításban, én viszont szívesen elmagyarázom a leglényegesebb dolgokat akár negyedszer is, addig, amíg meg nem értik – mondta az alkotmányjogász. Szerinte azt is értékelik a hallgatók, ha az oktató szakmai alapon közelít a tárgyhoz, és nyitott a nézőpontok ütköztetésére főleg olyan területen, mint amilyen az alkotmányjog, ahol sok vitát generáló kérdés merülhet fel.
Egyes oktatók arra hívják fel a figyelmet: minden hallgatói értékelés, még a belső, egyetemek által „lekérdezett” eredmény is erősen szubjektív lehet. – A standuposokat szeretik a hallgatók, vagyis azokat az oktatókat, akik szórakoztatóan képesek leadni az anyagot, pedig ez még nem garantálja a minőségi oktatást – jegyezte meg a Magyar Hangnak a Budapesti Műszaki Egyetem egyik tanára. – Az is lehet nagyon népszerű, aki vicces, és nem veszi túl komolyan magát, sőt az is, aki kicsit félvállról veszi a dolgokat, és a jó zsarut játssza. De közben az is, aki szigorú, viszont következetes – mondta egy másik, Miskolci Egyetemen dolgozó oktató. Szerinte a hallgatók értékelései gyakran nem tükrözik az oktató szakmai teljesítményét, ettől függetlenül úgy látja: sok kollégája nem rendelkezik kellő oktatásmódszertani ismeretekkel. – Egy dolog a tudós szerepe, és más dolog tanítani. Főleg most, amikor a fiatalok egyre távolabb kerülnek az idősebb generációtól, és egyre nehezebb fenntartani a figyelmüket másfél órára. Az oktatóknak így lassan tényleg bohóckodnia kell – tette hozzá. Szerinte az is befolyásolja az értékelést, hogy milyen tantárgyról van szó – népszerű, könnyebb tárgyakat oktatva könnyebb népszerűséget szerezni.
