Mára közhelynek számít, hogy Pintér Sándor egykori vállalkozása megkerülhetetlen óriássá nőtte ki magát a biztonsági és vagyonvédelmi piacon. A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és leányvállalatai több tízmilliárdos nettó éves árbevételt termelnek, és számos állami, kormányzati intézmény védelmét látják el. Kevesebben tudják azonban, hogy Pintér egykori cégbirodalma a büntetés-végrehajtással is együttműködik. A Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) nyilvánosan közzétett, 5 millió forint értéket meghaladó szerződései között vettük észre, hogy a Civil Zrt. érdekeltségének számító Erando Biztonságtechnikai Kft. számos munkát végzett el a börtönparancsnokságnak.
Az Erandót Kandolka Károly hozta létre 1998-ban, ám már ebben az évben megjelent benne tagként a Pintér Sándor alapította Preventív Security. 2005-ben pedig többségi tulajdont szerzett a Kft.-ben a szintén Pintér irányítása alatt működő Civil Biztonsági Szolgálat. Amikor Pintér Sándor 2010-ben visszatért a politikába, hivatalosan minden üzleti érdekeltségétől megvált; ez azonban nem jelentett lényeges változást az Erando életében. Bár a Kft.-t a Kandolka család vezeti, többségi tulajdonosa azóta is a Civil maradt.
A BVOP először 2017-ben rendelt az Erandótól öt fémkereső kaput, aztán jöttek az újabb megbízások: a Kft. kerítésre szerelhető, mozgásérzékelő processzorokat, csomagvizsgáló és beléptető rendszert, fémkereső detektorokat szállított le a börtönparancsnokságnak. Összesítésünk szerint az Erando 2017 és 2021 között több mint nettó 166 millió forint értékben adott el biztonságtechnikai eszközöket a BVOP-nak.
Mellettük a Pintér Sándorhoz köthető cégháló egy másik tagja is feltűnt a szerződő felek között: a Civil rendszertechnika és távfelügyelet Kft., amely tavaly nettó 10,2 millió forintért épített ki kamerarendszert a büntetés-végrehajtásnak. És ezek csak azok a megbízások, amiket a börtönparancsnokságnak kötelező feltüntetnie – a nettó ötmillió forintnál kisebb értékű szerződéseket ugyanis nem tették közzé.
Tasnádi irányította a büntetés-végrehajtást is
Az esetet az teszi pikánssá, hogy az Erando többségi tulajdonosának számító Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben Pintér Sándor régi embere, Tasnádi László a vezérigazgató. Emlékezetes, hogy őt 2014-ben rendészeti államtitkárrá nevezték ki, még az sem jelentett erkölcsi aggályokat, hogy Tasnádi László a rendszerváltás előtt a III/II-es hírszerző ügynökségnek dolgozott. Két éves megbízatása alatt pedig Tasnádi államtitkár a büntetés-végrehajtás országos szervezetének politikai irányítását is ellátta, rendszeresen részt vett és beszédet mondott a BVOP sajtótájékoztatóin, ünnepségein.
Rövid politikai pályafutása után, 2017 januárjában Tasnádi aztán visszatért a Civil Zrt. élére. Két hónappal később, 2017 márciusában pedig a Civil-érdekeltségnek számító Erando Kft. öt fémkereső kapu leszállítására szerződött a BVOP-val, nettó 9,45 millió forintért.
Az eset kapcsán kérdéseket küldtünk a börtönparancsnokságnak. Szerettük volna megtudni, mennyire tartják etikusnak, hogy olyan vállalkozásoktól vásárolnak biztonsági berendezéseket, melyek a belügyminiszter korábbi cégbirodalmához tartoznak, és amik felett közvetetten korábbi felügyelőjük, Tasnádi László is diszponál. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a nyilvánosan elérhető szerződéseken túl más megállapodásokat is kötöttek-e a két céggel, és ha igen, mekkora értékben. A BVOP több nap után jelezte: minden előírt szerződés és hozzátartozó adat elérhető a honlapjukon. A szerződéseket pedig szabályszerűen kötik meg "azokkal a szolgáltatókkal, akik az adott feladatot magas szakmai színvonalon (...) megfelelő precizitással és határidőre képesek teljesíteni." A megbízások etikusságát firtató kérdésünkre a börtönparancsnokság nem reagált.
Bekamerázták a rendőrség épületeit is
A jelek szerint ugyanakkor a rendőrség is szívesen dolgoztat az Erandóval: ők kamerázhatták be a Nemzeti Nyomozó Iroda Labanc utcai és a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti épületkomplexumát (utóbbit nettó 43,3 millió forintért). Sőt, a Belügyminisztérium is rájuk gondol, ha beléptető kapura van szükség, ezt a céget bízták meg ugyanis a Nemzeti Helyzetértékelő Központ beléptető rendszerének korszerűsítésével, mintegy nettó 9 millióért.
De Tasnádi László saját jogon is jól jár a rendvédelmi megbízásokkal: korábban a Magyar Narancs számolt be róla, hogy a rendőrség, több közvetítőcégen keresztül Tasnádi egyik vállalkozásának, a BKL Corporationnak is fizet egy kispesti raktárépület bérletéért.
Ám nem csak a volt rendészeti államtitkár számít Pintér Sándorhoz közeli személynek a Civil-céghálóban. Köztudott, hogy a belügyminiszter hivatalosan nem vállal tisztségeket volt cégeiben, a meghatározó pozíciókban azonban máig az ő régi munkatársai, üzlettársai ülnek. A Civil-cégbirodalom jelenlegi végső tulajdonosa (az egyszemélyes Prostazia Zrt.-n keresztül) Szabó Péter József nyugalmazott rendőr dandártábornok, akit 1998-ban maga Pintér nevezett ki a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának élére (három évvel később pedig Pintér is mentette fel, mivel Szabó halálos kimenetelű balesetet okozott). A Civil-cégbirodalomban éveken át volt tulajdonos Kántor Tibor, egykori hírszerző is, aki sajtóértesülések alapján a kétezres évek elején került bizalmi viszonyba Pintér Sándorral.
